Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

Bréking nyúz 1.0

2008.09.05. 11:32 | Zig Zag | 4 komment

Címkék: bréking nyúz

Kedves olvasónk, hphp hívta fel figyelmünket arra az egyszerű tényre, hogy miért is állítottak oly sok emlékhelyet hazánkban a Nagy Háború hőseinek. Ez blogunk jellegére tekintettel alapvető fontosságú információ - így ezt nagy hirtelen egy posztba beszerkesztettem. Köszönet hphp-nak. Meg kell jegyezzük továbbá azt is, hogy más blogok is foglalkoznak a témával ezért érdemes a Guglin utánakeresgélni.

*  *  *

1915-ben báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy tett javaslatot első ízben egy olyan törvény elfogadására, mely azt célozta, hogy minden község kőemléket állítva legyen köteles megörökíteni a világháborúban elesett hősök neveit. E kezdeményezéssel azonosult gróf Tisza István miniszterelnök, akinek törvény-előterjesztését a Képviselőház az 1917. évi VIII. törvénycikkben emelte törvényerőre, s tette kötelezővé a hősi emlékművek állítását. Ezt követően, ennek bővítéseként a május utolsó vasárnapját Hősök Emlékünnepévé nyilvánító 1924. évi XIV. törvénycikk emelte a nemzeti ünnepek sorába a magyar hősökről való emlékezést. Az 1925-től rendszeressé váló megemlékezéseken istentiszteletet celebráltak, imát mondtak, végezetül koszorú elhelyezésével tisztelegtek a hősök emléke előtt. A II. világháború után csak a rendszerváltozást követően nyerhette vissza eredeti jelentését az ünnep. - /forrás/

1917. évi VIII. törvénycikk
a most dúló háborúban a hazáért küzdő hősök emlékének megörökítéséről

1. § Mindazok, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké. Őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében.
2. § Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.
A részletes szabályokat a belügyminiszter rendelettel állapítja meg.
3. § Ezt a törvényt a belügyminiszter hajtja végre.

és az

1924. évi XIV. törvénycikk
az 1914/1918. évi világháború hősi halottai emlékének megünnepléséről

1. § A magyar nemzet mélységes szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezik meg azokról a hős fiairól, akik az 1914/1918. évi világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták. A nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja. Ezt az ünnepnapot - mint a "Hősök emlékünnepét" - a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli.
2. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe; végrehajtásáról a minisztérium gondoskodik.
 

Köszönet neked 1000 év törvényei.

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr30649505

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hphp 2008.09.05. 12:07:26

köszi :) biztos csak a sietség miatt maradt ki, szerintem érdemes lenne még kiegészíteni a bejegyzést az 1917-es törvénnyel is:

www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7380

illetve találtam még valamit keresgélés közben, ami talán érdekes lehet. itt ugyan csak egy megye emlékműveiről van szó, de a szobrok anyagára vonatkozó megállapítás valószínűleg általánosan jellemző az egész országban. esetleg segíthet a készítés korának meghatározásában, ha az nem ismert.

"A városok nemcsak szobrot készíttettek, de emléktáblákkal, dombormûvekkel is megemlékeztek hõsi halált halt fiaikról. A legtöbb alkotás szám szerint 38 az 1920-1930 közötti idõszakban készült. Jellemzõik a katona motívum, a hõsi helytállást szimbolizálva. A szobrok anyaga nagyrészt mûkõ. Az 1931-tõl 1941-ig eltelt tíz évben már monumentálisabb és esztétikailag szebb alkotásokat rendeltek meg a települések, többségükben mûkõ alapzaton álló bronz figurát ábrázolnak."

www.szolarchiv.hu/kuroizum.htm

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.09.05. 13:18:19

hphp,
elhelyeztem a 17-es tc-et is. köszi.

radiris 2008.09.05. 15:43:13

Gratulálok az ötletgazdának és a közreműködőknek! Óriási munka vár rátok, de ez olyan, amivel szerintem majd joggal lehet büszkélkedni!

Respect nektek!

cromwell2.0 2008.09.08. 14:09:18

Egyébként van valamilyen méretkorlátja az emlékműveknek (alsó), vagy anyag (bronz), vagy bármilyen?
süti beállítások módosítása