Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

5200 Törökszentmiklós

2008.12.06. 09:00 | ekkerjoz | 15 komment

Címkék: jász nagykun szolnok megye

A város címere

Fekvése

Törökszentmiklós a 4-es főút mentén, Szolnoktól 20 km-re fekszik a Nagykunság szélén. Történelmileg nem tartozik a Nagykun területhez, mindig Külső-Szolnok vármegye része volt. Északról természetes határként a Tisza, valamint annak fegyverneki holtága határolja, szomszédos továbbá Fegyvernek, Örményes, Kuncsorba, Kétpó, Tiszatenyő, Szajol, Tiszapüspöki településekkel is. Törökszentmiklós fontosabb (belterületi) külső településrészei: Óballa, Surjány és Szakállas.

Története

Területét ősidők óta változatos népcsoportok lakták, akiknek megtelepedésében meghatározó szerepet játszottak a Tisza és mellékágai, a mocsaras ártéri részek. A város és környékének több pontjáról gyűjtöttek az újkőkori alföldi vonaldíszes kultúrára jellemző cseréptöredékeket. A rézkorban itt élő népcsoportok látványos emlékeket hagytak maguk után, a kunhalmokat, amelyeknek ma már csak két példánya található Törökszentmiklós környékén, a többi a mezőgazdasági művelésnek esett áldozatul. A bronzkorból egy település maradványait, a vaskorból egy temetőt sikerült feltárni. A kelták is itt hagyták nyomaikat.

A honfoglalás korának leghíresebb környékbeli lelete a kétpói ezüstcsésze. Az itt megtelepedett törzsek neve még helynévi adatként sem maradt fent. A megyeszervezés során Törökszentmiklós területe Szolnok megyéhez került, amely 1437-től Külső-Szolnok néven önállósult. Az egyházi szervezet kialakítása során a váci egyházmegye része lett. A tatárjárás után az elnéptelenedett területekre kunok települtek. A törökszentmiklósi határ településnevei Luxemburgi Zsigmond idejében kezdenek feltűnni az oklevelekben, Törökszentmiklóst 1399-ben említik először Zenthmyclos alakban. Az első azonosítható birtokosa a Bala család volt, erről a családról kapta a nevét, sokáig Balaszentmiklós néven emlegették. A család ingatlanjai fokozatosan idegen kézre jutottak, így Balaszentmiklós is több tulajdonos kezébe került, gazdái között volt többek között a híres-hírhedt Móré László és Zay Ferenc, a neves diplomata és író is, aki több ízben volt konstantinápolyi követ.

1552-ben Balaszentmiklós népes és lakott hely, hiszen 32 portát írtak össze. A török ebben az évben foglalta el a települést és a hozzá tartozó palánkvárat, amely 1566-ig, Gyula elfoglalásáig az egyetlen tiszántúli török erősség volt. A török zsoldos őrség létszáma a vár fennállása folyamán 200-250 körül mozgott. A várkatonák nem egy esetben vettek részt portyázásokon, csetepatékban, de a korabeli levelek tanúsága szerint a kállói, szendrői, ónodi magyar katonák is eljutottak a vár alá. 1570-ben Karácsony György, a „Fekete Ember” hadai megostromolták a várat, de nagyobb kárt nem tettek benne, a falut azonban felprédálták. A vár pusztulása 1685-ben következett be, a visszafoglaló harcok során. Szentmiklós a török korban a viszonylag magas jövedelmű helységek közé tartozott, köszönhetően többek között a rajta átmenő, Budáról Debrecenbe és Erdélybe vezető kereskedelmi útnak.

1685 és 1720 között a terület jobbára lakatlan puszta volt. 1720-tól gyors ütemben betelepült, főleg Szabolcs és Békés megyéből jöttek letelepülők. Ekkor már a földesúr Almásy II. János volt, aki szerződésben vállalta, hogy a telepesek öt évig semmiféle úrbéri szolgáltatást nem fizetnek. Ez abban a korban a legnagyobb engedmények közé tartozott. Az ide költözők nem robotoló, hanem taxás jobbágyok lettek, azaz pénzzel válthatták meg a földhasználatot. Ma Törökszentmiklóson jó néhány család él, akinek családneve olvasható az akkori „népességnyilvántartási” jegyzékeken. Az első hullámban reformátusok, később katolikusok érkeztek. Hogy elkerüljék a vallási villongásokat, elkülönítve telepítették le őket. 1738-ban földesúri támogatással Török Szent Miklós néven mezővárosi rangot kapott.

1771-ben, az urbárium (Mária Terézia 1767-ben kelt, jobbágy és földesúr viszonyát szabályozó rendelete) bevezetése után a lakosok kérték az úrbéri földek elkülönítését, de erre 1845-ig várni kellett. 1847-ben a város örökváltságot ajánlott fel az Almásy családnak. 1848-ban rendezett tanácsú várossá alakulhatott. Az 1848-as szabadságharc bukását követő önkényuralom idején Törökszentmiklós városi rangját megtarthatta, sőt, átmenetileg járási székhellyé is vált.

Ebben a korszakban következett be az iparosodás terén is jelentősebb előrelépés. A városban a modern gyáripar kezdetei a XIX. század közepére nyúlnak vissza, amikor is 1848-ban Lábassy János megnyitotta ekéket, ekekapákat, boronákat, gyűrűshengereket gyártó műhelyét. E műhelyből épült ki az 1950-es években a mezőgépgyár és öntödéje. Az 1850-es években megkezdődött a település határának ármentesítése. 1857-ben megnyitották a várost érintő Szolnok-Debrecen vasútvonalat, amely elősegítette a mezőgazdaság árutermelővé válását, felgyorsította az ipar és kereskedelem fejlődését. Az 1870-1880-as években több üzem is létesült. Megkezdte működését az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom. A gazdasági fejlődés ellenére 1872. július 27-én visszaminősítették nagyközséggé.

A két világháború után, amely a település felett sem múlt el nyomtalanul, sor került a földosztásra. 1950-re azonban államosították a földeket és az ipari üzemeket. A korábban szépszámú kisiparos fokozatosan megszüntette tevékenységét. 1948 decemberében a koalíciós párt]ok együttesen kérték a település várossá nyilvánítását. A kérelemnek 1952-ben tettek eleget.

A városban két mezőgazdasági szövetkezet működött, de a kárpótlásokkal és a lehetetlen feltételek következtében a termelőszövetkezeti tulajdon átalakult egyéni és vállalkozói földtulajdonná. Az állattenyésztésben a sertés, a szarvasmarha és a baromfi a meghatározó.

Az emlékmű és környezete

A város parkja egykor piac volt, nagyon régen. Országos főút mellett fekszik a park, különböző üzletek, áruházak veszik körül, mértanilag a város középpontjában áll a szobor, a régi víztorony közelében.

Igen hatásos alkotás, a talapzatra vésett "A hazáért" kifejezés és a másik három oldalra helyezett domborművek utalnak arra, hogy első világháborús hősökre emlékezhetünk ezen a helyen.

A park másik oldalán található Kossuth Lajos emlékműve, valószínűleg egy időben emelhették mindkét alkotást, a stílusjegyek és a régi fotók miatt ez tűnik ki.

A hősök névsora az egykori városháza épületében van, ma művelődési központként működik a ház. A főbejárat szélfogója után a lobby előterében helyezték el a két díszes emléktáblát.

Nyugati oldal:

PRO PATRIA

A VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT HŐSÖK NÉVSORA


Tisztek:

Dr. Udvardy Viktor, Vigh Lajos, Polgár MIhály, Grosszmann Adolf, Vigh János

Legénység:

Adamik Ferencz, Adler Adolf, Adorján András, Ambruzs Miklós, Angyal András, Annus Ferencz, Annus István (apja Márton), Annus István, Annus János, Annus Károly, Annus Márton, Annus Mihály, Antal András, Antal Mátyás, Antalicz Ferencz, Antalicz Péter Pál, Antóni István, Arnóth József, Ádám Sándor, Agoston János, Bacsa Bálint, Bacsa Lajos, Bacsa Sándor (apja András), Bacsa Sándor (apja Imre), Bagdi bálint, Bagi József, Bagi Mihály, Bajner István, Bajnok Lajos, Bakondi János, Bakos Ferencz, Bakos Károly Béla, Bakos Pál, Balázs Ferenc, Balázs Lajos, Balázs Miklós, Balczer István, Balczer Károly, Balczer Tamás, Bali Ferenc, Balla Imre, Balla István, Balla Mihály, Balla Sándor, Balog András (apja Pál), Balog András (apja Ferencz), Balog Antal, Balog Ferencz, Balog István, Balog József (apja József), Balog József, Balog József (apja Antal), Balog Károly, Balog László, Balog Menyhért, Balog Mihály, Balog Pál, Balog Péter, Balog Sándor (apja Mihály), Balog Sándor (apja Imre), Balog Sándor (apja József), Balpataki Antal, Balpataki Mátyás, Bana Gábor, Bana Imre, Bana István, N. Bana Kálmán, Bana Mihály, Bana Sándor (apja Sándor), Bana Sándor (apja Bálint), N. Bana Sándor, Bancsik Zsigmond, Barabás János (apja István), Barabás János (apja István), Bari István, Barna Lajos, BAróczi József, Barta András (apja András), Barta András, Barta György, Barta Gyula, Barta József, Bata Albert, Bácsi Dezső, Bálint János, Bálint József, Bálint Lajos, Bálint Mátyás Bálint Sándor, Bársony János, Bede Gábor, Bekker István, Benedek Károyl, Berecz Bálint, Berecz József, Berecz Lajos, Berényi Sándor, Berta János, Berta Márton, Békési Imre, Békési Sándor,  Béres József, Bihari Sándor, Birinyi János, Bíró István, Bischof János, Bischof József, Boda Gábor, Boda János, Boda József, Boda Lajos, Bodnár Zsigmond, Bodor Ferencz, Bodor József, Bognár István, Bognár János (apja Péter), Bognár János (apja Ferencz), Bognár Károly, Bodnár László, Bognár Péter, Bohács Mihály, Bohák János, Borhi János, Boros Ferencz, Boros György, Borók Sándor, Botlik Ferencz, Botlik Károly, Botlik Sándor, Boza Károly, Boza Miklós, Bódi István, Bódi János, Bóka Ferencz, Bóka István, Bóka József (apja István), Bóka József (apja János), Bózsó András, Bőr József, Brüll Farkas, Brüll Ferencz, Buczkó András, Buczkó János, Buczkó Mihály, Bugán János, Bugyik Pál, Bugyik Sándor, Bukta András, Burger Miklós, Buru János, Buru József, Busi János, Buzás Bálint (apja Bálint, Buzás Bálint (apja Bálint), Buzás István, Czakó György, Czakó Péter, Czeglédi Márton, Czégény Imre, Czégény Sándor, Csala Bálint, Csala Ferencz, Csapó Mihály (apja Mihály), Csapó Mihály (apja Imre), Csatári Imre, Csatári Lajos, Csák Gábor, Császár István, Cseh Albert, Cseh Imre, Cseh János, Cser Gábor, Cser Sándor, Csete János, Csécsei György, Csikós Sándor, Csikós Vendel, Csiszár József, Csomán György, Csongrádi István, Csongrádi Sándor, Csór József, Csörgő János, Dankovics István, Dankó Lőrincz, Deák Bálint, Deák Mihály, Derzsi János, Dikó Bálint, Dikó Károly, Dikó Sándor, Diós Pál, Dobos Ábel, Dobroviczky György, Donkó László, Dormán András, Dormán Gábor, Dormán János, Dögei Bálint (apja Bálint), Dögei Bálint (apja Sándor), Dögei István, Dudás Imre, Dudás István, Dudás Zoltán, Egyed István, Egyed Jónás, Egyed Károly, Egyed Sándor, Elek Vendel, Elekes Sándor, Erdei István, Erdei János, Erdős Balázs, Fajt István, Fajt József, Fajt Márton, Farkas Gábor, Farkas Imre, Farkas János, Farkas József, Farkas Károly, Farkas Mátyás, Farkas Mihály, Farkas Zsigmond, Fazeka Gábor, Fecske Mihály, Fehér Bálint, Fehér Gergely, Fehér István (apja István), Fehér István (apja János), Fehér János, Fehér József (apja Ferencz), Fehér László, Fehér Márk, Fehér Márton (apja Ferencz), Fehér Márton (apja Miklós), Fehér Pál, Fehér Sándor, Fejes Kálmán, Fejes Lajos, Fejes Sándor, Fekete György, Fekete Imre, Fekete János (apja András), Fekete János (apja János), Ferenczi Mihály, Fiu János, Fodor István, Fodor József, Forgács Pál, Fóra Lajos, Földesi János, Földi Lajos, Földszint János, Frikrik Lajos, Frona Mihály, Futás Ferencz, Futás Imre, Füleki Sándor, Fülöp Ferencz,Fülöp János, Cs. Fülöp Imre, Gajdán Zsigmond, Galsi Illés, Gál István, Gál János, Gellér Imre, Göblyös János (apja József), Göblyös János (apja József), Godér Mihály, Görög István, Görög Lajos, Gróf Ábrahám Albert, Grósz Károly, Gubán Kálmán, GubÁn Mihály,Gugolya György, Gulyás István, Gulyás János, Gulyás József, Gyenes Lajos, Gyenes Miklós, Gyólai Menyhért, Gyólai Pál, György János, Győri László, Győri Zsigmond, Hadók János, Hajduczky János, Hajik Kálmán, Hajnal györgy, Hajnal Illés, Hajnal János, Hajnal József (apja Illés), Hajnal József (apja György), Hajszter János, Halász János, Hasznos István, Hasznos József, Hegedűs István (apja Imre), Hegedűs István (apja István), Hegedűs József, Hegedűs J. Menyhért, Hegedűs Sándor, Herczegh Imre, Hikli Ferencz, Hinek Ferencz, Hochán Ferencz, Holló Pál, Holp József, Hoppál István, Hoppál József (apja József), Hoppál József (apja Flórián), Hoppál Sebestyén, Hornyik Ferencz, Hornyik István, Hreskó György, Hudu András, Igaz József, Illés Zsigmond, Ivanics János, Iván János, Iván Sándor, Izsold János Károly, Izsold Benedek, Jancsó Antal, Jámbor Ferencz, Jámbor István, Juhász Antal, Juhász Mihály (apja Mihály), Juhász Mihály (apja János), Juhász Pál, Juhász Sándor, Kada Ferencz, Kada János, Kada Miklós, Karakas Ferencz, Karakas István, Karakas Sándor (apja Sándor), Karakas Sándor (apja Sándor), Karakas Sándor (apja Lajos), Karakas Zsigmond, Karancsi Ferencz, Karancsi Illés, Karancsi János, Karancsi Lajos, Karóczkai János, Karsai Lajos, Katona János, Katona Mihály, Katona Zsigmond, Kánya Bálint, Kávé József, Kecskés Pál, Kenyeres Albert, Kenyeres Benedek, Kenyeres István, Kenyeres János, Kenyeres József, Kenyeres Vendel, Kerekes Lajos, Kerepesi János, Kerékgyártó István, Kéki Sándor, Kiss Albert, Kiss András (apja András), Kiss András (apja Antal), Sz. Kiss András (apja Bálint), Kiss Ferencz (apja Imre), Kiss Ferencz (apja János), Kiss Ferencz (apja Ferencz), Kiss Imre, Kiss István, Kiss János (apja János), Kiss János (apja János), Kiss P. János (apja Mihály), Kiss Kálmán, Kiss Károly, B. Kiss Károly, B. Kiss László, Kiss Mihály, Kiss Pál, Kiss Pál Mihály, Kiss Sándor, B. Kiss Sándor, Kiss Zsigmond, Kiszel István, Klein József, Kocsis Imre, Kocsis János, Kollár Lajos, Komondi Bálint, Kontos András, Kontos János, KOrmos József, Kormos Sándor, Korom József, Korom László, Kóródi Károly, Kóródi László, Kovács András (apja Antal), Kovács András (apja András), Ádám Kovács András, K. Kovács András, Kovács Antal, Sz. Kovács Bálint, Kovács Illés, Kovács Imre (apja Sándor), Kovács Imre (apja Imre), Kovács Imre (apja Mihály), Kovács Imre (apja Balázs), Kovács István (apja András), Kovács István (apja Antal), Kovács János (apja Miklós), Kovács János (neje Tóth Eszter), Kovács József, Kovács Károly, Kovács Lajos, Kovács Menyhért, Kovács Pál, Kovács Péter, Kovács Simon, Kozma mihály, Körmöndi József, Krajtz György, Kreitzer György, Kripta istván, Krispán János, Krispán József, Kuki Ferencz, Kulcsár Gábor, Kulcsár József, Ladányi János, Ladányi Sándor, Lenge Márton, Lenkés István, Lévai András, Líbor János, Líbor József, Líbor Sebestyén, Lőgyi Imre, Lökös Lajos, Lőrinczi Károly, Lukács András, Lukács Béla, Lukács József, Madarász József, Magyar István, Magyar János, Magyar Kálmán, Magyar Márton, Majercsik József, Majnár József, Majzik Bálint, Majzik József (apja Mihály), Majzik József (apja József), Majzik Menyhért, Mankovics József, Maráz János, Markóth Balázs, Markóth János, Markóth József, Marsald János, marsi Gábor, Marsi József, Marsi Lajos, Matastik Pál, Matykó József, Márton György, Márton János, Márton József, Márton Pál, Máté István (apja István), Máté István

1914   1918

Keleti oldal:


PRO PATRIA

A VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT HŐSÖK NÉVSORA


Máté Miklós, Mendler József, Mező János, Mészáros András, Mészáros Ferencz (apja János), Mészáros Ferencz (apja Ferencz), Mészáros István, Mészáros Lajos, Mihály Lukács, Mikecs Imre, Mikházi István, Cs. Molnár András, Cs. Molnár András, Cs. Molnár György, Molnár illés, Molnár Imre, MOlnár János, P. Molnár János, Molnár József (apja Gábor), Molnár József (apja Mátyás), Molnár Mihály, Molnár Mihály János, Molnár Miklós, Molnár Vendel, Mrena András, Munkácsi András, Munkácsi János, Munkácsi József, Murányi András, Nádas györgy, Nádas János, Nagy Antal, V. Nagy Bálint, Nagy Ferencz (apja János), Nagy Ferencz (apja Mihály), Nagy Ferencz (apja Mihály), Nagy Gábor (apja Gábor), Nagy Gábor (apja Sándor), Nagy György, Nagy Gyula, Nagy Illés, Nagy Imre, V. Nagy Imre, Nagy István (apja Antal), Nagy István (apja István), Nagy István (apja Péter), Nagy István (apja István), Nagy István (apja István), Nagy István (apja István), Hős Nagy István, Nagy János, Nagy János, Nagy János Miklós, H. Nagy János, Nagy József, K. Nagy József, B. Nagy Károly, Nagy Lajos, G. Nagy Lajos, Erdélyi Nagy Mihály, V. Nagy Mihály, Földvári Nagy Pál, Nagy Péter, Nagy Sándor (apja Sándor), Nagy Sándor (apja Károly), Nagy Sándor (apja Sándor), K. Nagy Sándor, Nagy Tóbiás, Nagy Zsigmond, Németh ferencz, Németh Imre, Németh István, Németh János (apja János), Németh János (apja István), Németh József (apja István), Németh József (apja József), Németh József (apja István), Németh Mihály, Németh Pál, Németi István, Novák rudolf, Olasz Balázs, Olasz Mihály, Olcsák József, Ollári István, Ollé Illés, Ollé Illés (apja Illés), Ollé István, Ollé János, Ollé Sándor, Orbán Lajos, Orbán Mihály, Orosz István, Orosz Mihály, Orosz Péter, Ozsváth János, Ökrös Gábor, Ökrös József, Örmendi Antal, Őz Gyula, Palasik János, ifj. Palasik János, Palásti Pá, Pap Bálint, Pap Imre, Pap István, Pap János (apja Mihály), Pap János (apja János), Pap Károly, B. Pap László, Pap Mihály (apja Illés), Pap Mihály (apja József), B. Pap Mihály, B. Pap Péter, Pap Sándor (apja Illés), Pap Sándor (apja István), B. Pap Sándor, Pap Zsigmond, Cs. Pató András, Pató Ferencz (apja Ferencz), Pató Ferencz (apja Sándor), Pató Ferencz (apja Ferencz), Pató illés, Pató Imre (neje Sarkadi Julia), Pató Imre (apja Gábor), Pató Lajos (apja Illés), Pató László, Pál András, Pál István, Pálinkás Béla, Párkány Mihály, Pásztor Ferencz, Pásztor János, Pásztor Károly, Pásztor Márton, Pásztor Mihály, Perge András, Perge György, Petik György, Pető Imre, Petrás Ferencz, Petróczki Tamás, Pintér István, Pipis Lajos, Plesóczki Pál, Pocsai Károly, Polgár István, Polgár Lajos, Polgár Miklós,Ponyokai János, Pozderka Bálint, Pozderka Lajos, Pozsik János, Pozsik Károly, Rab János, Rab Mihály, Ratkai Ferencz (apja Ferencz), Ratkai Ferencz, Ratkai László, Ratkai Péter, Ratkai Zsigmond, Ráczi Lajos, Ricsa András, Ricsa Zsigmond, Ripcsák János, Róna László, Rosenfeld Ede, Rosenfeld Jenő, Rösler Ernő, Sajtos Lajos, Sarkadi Benedek, Sarkadi Illés, Sarkadi Imre (apja János(, Sarkadi Imre (apja Lajos), Sarkadi János, Sarkadi Lajos, Sarkadi Sándor, Sándor András, Sándor Gábor (apja Menyhért), Sándor Gábor (apja Gábor), Sándor István, Sándor János, Sáringer Antal, Sárkány Mihály, Sánta Antal, Sánta Béla, Sánta Ferencz, Sánta Gábor, Sánta Imre (apja Lajos), Sánta Imre (apja Ferencz), Schwartz Emánuel, Schwartz Sándor, Sebestyén Sándor, Seres Mihály, Simai Gábor, Simon Bálint, Simon Ferencz, Simon István, Simon Károly, Simon Mihály Simon Pál. Sindel István, Sinka Imre, Sipos József, Sipos Károly, Sipos Mihály (apja Mihály), Sipos Mihály (apja Mihály), Sipos Sándor, Siska Mihály, Sivák József, Smiri Antal, Soltész György, Soltész Sándor, Sós István, Sós László, Starcz György, Stummer Albert, Stummer Imre, Surányi Dezső, Surányi György, Suri József, Suri Pál, Süveges Gyula, Süveges Imre, K. Szabó Ferencz, M. Szabó Imre, Szabó István (apja István), Szabó István (apja László), Szabó istván (apja András), Urbán Szabó János, Szabó József  (apja József), Szabó József  (apja József), Szabó Károly, Szabó Károly (apja Károly), Szabó Lajos (apja Lajos), Szabó Lajos (apja Károly), Szabó Lajos (neje Romos Klára), B Szabó Lajos, Szabó László (apja László), Szabó László (apja István), Szabó Péter, B. Szabó Sándor, Szabó Zsigmond, Szakali Mihály, Szalai Lajos, Szatmári András, Szecsei János, Szegő Imre, Szegő Péter, Szekeres Antal, Szekeres János, Szentkereszti Árpád, Szepesi János, Szeremi István, Szeremi János, Szeremi Pál, Szécsi István, Szécsi Mihály, Szécsi Tamás, Székács Gyula, Széles Imre, Széles Mihály, Szénási János, Szikszai Bálint, Szikszai Gábor, Szikszai István, Szikszai Lajos, Szikszai Sándor, Szilágyi Dezső, B. Szilágyi János, Szilágyi Imre, Szilágyi Sándor (apja Zsigmond), Szilágyi Sándor (apja János), Szilágyi Zsigmond, Szőllősi István, Szőllősi József, Szulyó I. János (apja András), Szulyó II. János (apja János), Szulyó József, Szusztár András, Szűcs Gábor, Szűcs János (apja István), Szűcs János (apja Lajos), Szűcs József (apja József), Szűcs Imre, Szűcs József (apja Lajos), Szűcs Károly, B. Szűcs Károly, B. Szűcs Lajos, Szűcs Pál (apja Pál), Szűcs Pál (apja Pál), Tajti Mihály, Takács Bálint, Takács Imre, Takács István, Takács János, Tamási Albert, Tamási József, Tamási Mihály, Tamási Pál, Tar István, Tatár Lajos, Tatár Mátyás, Tekse Balázs, Tekse Béla, Tekse Ferencz, Tekse Mihály, Telek Mihály, Telek Pál, Tóta István, Tóth Adolf, Tóth András, H. Tóth András (apja Károly), H. Tóth András (apja András), Tóth Antal, Tóth Balázs, B. Tóth Ferencz, T. Tóth Gábor, V. Tóth Gábor, Tóth György, Tóth Ignácz, Tóth Illés, Tóth Imre (apja Imre), Tóth Imre (apja János), Tóth István (apja Imre), Tóth István (apja Ferencz), B. Tóth Imre, Tóth Imre (apja János), Tóth istván (apja András), Tóth István (apja István), Tóth István (apja István), L. Tóth istván, Tenyei Tóth István, Tóth János, Tóth József (apja Sándor), Tóth József (apja József), Tóth József (apja András), Fejes Tóth József, H. Tóth József, K. Tóth József, V. Tóth József, Tóth károly (apja Mihály), Tóth Károly (apja Károly), Tóth lajos (apja János), Tóth LAjos (apja Imre), Tóth lajos (apja Ignácz), Tóthy Mátyás, Tóth Mihály, Tóth Miklós, Tóth Sándor (apja Sándor), Tóth Sándor (apja Gergely), D. Tóth Sándor, V. Tóth SÁndor, Tőkési Károly, Török Ferencz, Török György, Z. Török Imre, Török János, Török József, Török László, Z. Török Mihály, Török Sándor, Trecskó Márton, Trefercsák Antal, Trefercsák György, Trefercsák Lajos, Trencsényi Lajos, Truhár István, Trunkó Gyula, Turai István, Turcsányi István, Turi József, Turi Mihály, Turó Flórián, Ujlaki László, Ulacs István, Urbán Péter, Valastyán György, Varga András, Varga Ferencz, Cs. Varga Imre, Varga István, Varga János, Varga János (apja János), Varga János (apja János), Varga János (apja Tamás), Varga Lajos, Varga Mikós (apja Miklós), Varga Miklós (apja Lajos), Varga Sándor (apja István), Varga Sándor (apja Balázs), B. Varga Sándor, Cs. Varga Zsigmond, Varjú Sándor, Vas Illés, Vas Imre, Vas Károly, Vas Mihály, Vas Sándor (apja Sándor), Vas Sándor (apja József), Vereb István (apja András), Vereb István (apja Gergely), Veres György, Vereb István (apja János), Veres András (apja János), Veres András (apja Pál), Veres János, Veres József, Vida Sándor, Vigh Gábor, Vigh Illés, Vigh Károly, Vigh Lajos, Vigh Sándor, Vincze András, Vincze Sándor, Virág József, Vitéz Mihály, Vona Márton, Weisz Károly, Wolf Mihály, Zakar András, Zakar Ferencz, Zakar János (apja Antal), Zakar János (apja János), Zelenák András, Zsemle Ferencz, Zsigri Gyula, ZSigri István, Zsigmond József

1938-
ifj. Balogh Sándor, Herbály József, vitéz Pásztor József, Kardos Imre, Bekker Lajos

1914   1918

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr5798074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.12.06. 15:03:44

Ekkerjoz, fogadd Mikulásnapi jókívánságaimat, meg gratulációimat az alapos kutatómunkáért!

ekkerjoz 2008.12.06. 15:12:25

Hasonló jókat kívánok, minden olvasónak.
A város weboldalán megtalálni mindent, elég régóta, nem nagyon kell utána kutatni.
Üdv:EJ

MTi 2008.12.06. 15:49:24

Szép poszt és stilusos is: Miklós-nap!
Nem számoltam meg a hősöket, de szemmel láthatóan sokan vannak - béke poraikra!
És ne feledjük: Törökszentmiklós fiai is a cs. és kir. 68. gyalogezred sorait (is) erősítették, Belgrádnál estek át a tűzkeresztségen. Az ezred harci útjának következő állomása 1915 januárjától a keleti front volt, ezt követte 1917-ben az Isonzó-front, majd 1917. július 7-től a délkeketi fronton a Kerenszkij-offenzíva megállításában vettek részt. 1918 februárjában ismét az olasz harctérre kerültek, a fegyverszünetet követően szerencsésen elkerülték a hadifogságot és 1918 novemberében visszakerültek Szolnokra. De ezzel nem volt vége, hiszen a Tanácsköztársaság harcai csak ezután kezdődtek - de ez egy másik történet!?
Bizony, ezek a jász-kun fiúk nagyon keményen odatették magukat mindenhol: "A hadtestben a 68 a legelső/ Azt szereti Ő felsége legelől"
Egyébként nagyon aktív 68-as hagyományőrző csoport működik..
Azt hiszem, túl hosszú voltam - bocs, szakmai ártalom...

ekkerjoz 2008.12.06. 16:41:03

Azt hiszem, a 68. gyalogezrednek is külön posztja lesz.

Emlékblogon senki nem lehet túl hosszú, sőt.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.12.06. 18:31:13

Sine praeteritis futura nulla — Múlt nélkül nincs jövő

Ez akár blogunk mottója is lehetne.

MTi, ha jól értelmezem a védtörvényi utasítást, amit kitettél a honlapotokra, akkor ha valaki a Pest megyei Bia községben lakott, akkor a 32-es sorozási körzethez tartozott. Így a k.u.k. 32 gyalogezredbe sorozták, esetleg a 79-es m.kir. gyalogdandárba. Esetleg még az m.kir. 1. gyalogezredbe. Jól olvasom?

MTi 2008.12.06. 21:05:35

Igen, a cs. és kir. 32. gye. budapesti "párja" valóban a m. kir. 1. honvéd gyalogezred volt. A sorozási arány egyébként kb. 3:1-hez volt a közös hadsereg javára. A 79. honvéd gyalogdandárt ezen beosztás szerint az 1. (budapesti) és a 2. (gyulai) honvéd gyalogezredek alkották.
Azonban 1913-ban a honvéd katonai kerületeket némileg átszervezték: az V. székesfehérvárit megszüntették, a kolozsvári az V-ös, a zágrábi a VI-os számot kapta. Változott a dandárok összetétele és hadrendi száma is - de az ezredek sorozási területi beosztása nem változott.
Legjobb lesz, ha hamarosan felteszem az 1914-es hadrendet - de a sorozási kerületeket csakis a már fenn lévő táblázatokból lehet kinézni.
1912-ben - a háborúra készülvén - a meglévő 28 honvéd gyalogezred mellé négy újat is felállítottak. Ezek értelem szerűen nincsenek benne a táblázatokban, mivel azok 1911-esek. A felállított honvéd gye. hadrendi számai és állomáshelye: 29. és 30. Budapest, 31. Veszprém és 32. Dés. Bizony, kell az a 14-es hadrend! Húúú... :-)

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.12.06. 22:16:08

Ennek utána kell nagyon néznem, mert a dédapám pátyi illetőségű (Bia sorozókörzet :) volt és tizedesként élte meg a háború végét, mindenféle sebesülési érmekkel kidekorálva. A családi hagyomány szerint harcolt az orosz fronton. Ennek a történetnek szeretnék utánamenni, de ehhez először is kell az, hogy melyik katonai szervezetnél szolgált. Ha van javaslatod, hogyan is kezdjem, bátran oszd meg velem!

MTi 2008.12.06. 23:34:19

ZZ,
nézz utána, hogy a családi archivumban mardt-é fenn bármilyen dokumentum: tábori lap, fotó, a kitüntetés(ek) mellé járó kísérőlevél - elméletileg erről a bécsi Kriegsarchivban is van nyilvántartás - ebben talán a Hadtörténelmi Levéltár munkatársai tudnak segíteni!?
Ha odahaza nem találsz semmit, akkor is van lehetőség!
Sebesülés esetén - mégha az nem is volt túlságosan súlyos pl."csupán" légnyomás - munkaképtelenné válláskor, esetleg nyugdíjkiegészítéshez lehetett folyamodni hadirokkant-pótlékért a lakhely szerinti korabeli önkormányzathoz. Ehhez különböző, elsősorban a frontszolgálatot és a sebesülés tényét igazoló bizonylatot kellett csatolni - ezt az illetékes katonai parancsnokság adta ki, de kellett orvosi bizonylat ill. szemtanúk vallomása is. Ezeket egy dossziéba foglalták, és - tapasztalataim szerint pl. Zenta és Magyarkanizsa esetében 1941-1944 között - elutasítás esetén is megőrizték a település irattárában - ami azóta persze a területileg illetékes levéltárba került. Esetedben - gondolom - ez a Pest Megyei Levéltár lesz (1097 Bp., Vágóhíd u. 7) - ahol Páty község két világháború közötti, ill. 1945-ig terjedő (esetleg ezutáni?) levéltári anyagában kell megnézni, hogy van-e a dédpapa hadirokkantsági-pótlékára vonatkozó dokumentum, amiből sokminden kiderülne - szerintem ez a legjárhatóbb út.

MTi 2008.12.07. 11:38:02

ekkerjoz,
a 68-asok megérdemelnének egy posztot! Azt hiszem, anyag is lenne hozzá...
Szívem csücske a cs. és kir. 86. (szabadkai) gyalogezred, no meg a m. kir. 6. (szabadkai) honvéd gyalogezred - őseim ezekben szolgáltak..
Egy nyílt kérdés ZZ-nek: ha már az emlékművek mellé becsempésztük a temetőket, akkor lehetnének-e alakulat-történetek is?

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.12.07. 14:39:52

Hát persze hogy lehet. A dilemmát - miszerint ebbe a blogba, vagy a lemilbe tegyük be - tiboru eldöntötte a 82. Székely Gyalogezredről, meg a Vasszékelyről írt posztban. De az sincs ellenemre, hogy a lemilbe tegyük, csak szerintem itt jobban illeszkedik.

A hősi halottakról, az emlékművekről már sok szó esett, de a haláloási okokról csak kevés. Az indulóposztban volt némi persze, hogy harctéri/katonai sérülés közvetlen következtében halt meg a katona, vagy valamilyen közvetett dologtól pl. betegség. MTi-nek a könyvében van erről egy frappáns fejezet. Mit szólnál hozzá,kedves MTi, ha megjelenne itt egy önálló posztként??

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.12.07. 14:43:59

MTi, kösz a tanácsot. Ha vége lesz a vizsgaidőszaknak, regisztrálom magam a levéltárban és utánajárok. A családi fényképgyűjtés folyamatban van, meg a sztoriké is. A kitüntetések meg megtalálhatók a vitézeknél, mert náluk van erről nyilvántartás - mert persze vitéz volt a Dédi.

MTi 2008.12.07. 15:06:29

Akkor már írom is a 86-asokról szóló vendégposztot! :-D
Az nagyon jó, ha vitéz volt - emlékeim szerint akkor min. 3-4 kitüntetése kellett hogy legyen: Károly-csapatkereszt, bronz vitézségi, meg "kisezüst" vitézségi, de valószínűleg "nagyezüst" is - és bizony, ehhez nyilvántartás is volt: ki, mikor, mit és miért szerzett. Nagyon kecsegtető nyom! Meg bizonyára a Tűzharcos Szövetségnek is tagja volt.
Persze, hogy mehet a halálokokra vonatkozó cikk - majd küldök némi képanyagot is.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.12.07. 19:34:56

Hadd jöjjön!
De te MTi nem vendégposztot írsz, hanem posztot, mert már tag vagy minálunk :)

MTi 2009.03.10. 17:01:16

A "keleti oldalon" szerepel Szecsei János neve. Nos, őt megtaláltam: őrvezetőként szolgált a cs. és kir. 68. gyalogezredben. Elhunyt haslövés és szívbénulás következtében Újvidéken, 1914. szeptember 13-án (d.u. 6 óra). Eltemették ugyanott szeptember 15-én - Újvidéken meghaltak névjegyzéke 1914-1915, 122-es folyószám (HIM HL, Bp.)
Most kezdtem el gépre vinni az adatokat.... - van vagy 1000!

Paul Lorinczi 2021.09.15. 00:52:52

A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgált a háborúban? Látható még az emléktábla a kulturális központban?
süti beállítások módosítása