Ónod ma mintegy 2600 fős község hazánk Észak-Alföldi régiójában Miskolctól 22, Muhitól 3, Sajópetritől 4 és Sajóládtól 6 kilométerre. Oklevelekben először Olnod néven említik 1296-ban, de területe már az ókor óta lakott. A XIV. században már mezővárosként szerepel az összeírásokban, Borsod vármegye első kővára is ide épült, amely Eger eleste után a Rákóczi szabadságharcig s az alatt az egyik legfontosabb magyar erődítmény. A település melletti réten került sor 1707-ben a ónodi országgyűlésre, amely történelmünkben először mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását, és kiáltotta ki az önálló magyar államot, ám sajnos nem utoljára. Még kétszer kellett detronizálni ahhoz, hogy  siker koronázza az erőfeszítéseket, s ha jobban meggondoljuk a sikertelen trónfosztási kísérletek is okai annak, hogy oly távoli vidékeken, mint pl. a Piave folyó medencéje kell keresünk az I. világháborús magyar hősök sírhantjait.

A község településszerkezete a mai napig középkori maradt, az utcák nyomvonala szinte semmit sem változott, s néhol még az egykori védfal maradványai is láthatóak a falu szélein. E megmaradt örökség leginkább az egykori városka főterén látszik, amely még ma is őrzi a múlt korszellemet.

E főtéren állították fel az ónodiak a világégés katonaáldozatainak tisztelegő emlékművüket, amely gyönyörűen karbantartott kertben kapott helyet. Az emlékmű főalakja egy ősi magyar öltözetben látható vitézt, feltehetően Ond vezért mintázó Borsodi Bindász-alkotás (ő készítette az alsózsolcaiak emlékművének alakjait is). Mellette a vitézi rend állítatta a kisebb emlékmű a községből elszármazó vitézek neveit sorolja. Található még a parkban a II. világháború hőseire és polgári áldozataira emlékező márványtáblás kőemlék is, egy-egy kopjafa-mementó az 1707-es Rákóczi-féle ónodi országgyűlésre, valamint a közelben zajlott muhi csatára utal.  Van honfoglalási emlékmű, és feltehetően az 1848- '49-es forradalom és szabadságharc centenáriumára állítottak egy kőtűt is, amelyet a 150 éves évfordulón márványlapokkal láttak el. Egyedül a község szülötte, a nagy történelmi szerepet vállaló felvidéki nemesasszony, Lorántffy Zsuzsanna mészkőszobra áll távol az emlékparktól, a főtér egyik zugában.

A fenti képre vagy ide kattintva vegyetek részt velem egy virtuális sétán az ónodi emlékkertben és környékén, aláfestő zenének javaslom ezt a katonanótát Kaszás Attila előadásában... én megkönnyeztem.

Az ónodi hősi emlékművön szereplő katonaáldozatok nevei:

1914 - 1918
Kellemesi MELCZER ISTVÁN
13ik huszárezredbeli t.zászlós
BÖSZÖRMÉNYI PÁL szkv.
DUDÁS ALBERT szkv.
NÉMETH LAJOS szkv.
BALÁZSI JÁNOS tzds.
GYÜKÉR JÁNOS tzds.
KIS LAJOS tzds.
LÉNÁRT BALÁZS tzds.
RUSZNYÁK GYULA tzds.
K. TÓTH JÓZSEF tzds.
BORSÓS ISTVÁN őrv.
GYŐRI IMRE őrv.
SZENDREI GÁBOR őrv.
AMBRUS PÁL őrv.
AMBRUS SÁNDOR
BALOG JÓZSEF
BENE MIHÁLY
BÖSZÖRMÉNYI ISTVÁN
BÖSZÖRMÉNYI SÁNDOR
CSISZÁR ISTVÁN
DOBAI LAJOS
FÖLDI FERENCZ
FÖLDI JÓZSEF
FRIED VILMOS
GYÜKÉR LAJOS
GYÜKÉR MIHÁLY
HEGYI KÁROLY
HORKAI ISTVÁN
KÁKÓCZKI FERENCZ
KERESZTESI ISTVÁN
KERESZTEI JÓZSEF
KONYÁRI SÁNDOR
KOÓS GÁBOR
---------------------
TAKÁCS JENŐ
10.ik gyalogezredbeli t.hadnagy
KOVÁCS PÁL
LÁNCZI JÓZSEF
MARKOVICS ISTVÁN
PAGÁRNYIK JÁNOS
POCSAI KÁROLY
RÁCSOK LAJOS
RÁCSOK PÁL
RÁCSOK SÁNDOR
RONTÓ KÁLMÁN
SCHVARTZ BENJÁMIN
SERFŐZŐ ISTVÁN
SERFŐZŐ JÓZSEF
SPITZMÜLLER MIHÁLY
SZABÓ ANDRÁS
CS. SZABÓ ISTVÁN
SZABÓ JÁNOS
SZABÓ JÓZSEF
SZALONTAI JÁNOS
SZENDREI FERENCZ
SZENDREI JÓZSEF
SZENDREI SÁMUEL
SZILÁGYI MIHÁLY
SZÜCS ISTVÁN
TAKÁCS JÁNOS
T. TAKÁCS JÁNOS
TATÁR FERENCZ
CS. TÓTH JÁNOS
TÓTH SÁNDOR
TŐCZIK LAJOS
VIZSOLYI JÁNOS