Nagytétény története:
E tájon már az őskor embere is megtelepedett. A neolitikum (újkőkor) korától kezdve pedig folyamatosan lakott Buda dél-vidéke. Az első maradandó emléket a rómaiak hagyták itt. Tétényben felépítették Campona castellumát (mely az ókori római birodalom határán egy jelentős erődítmény volt), Budafok-Albertfalva határában pedig egy máig ismeretlen nevű segédtáborukat. Tekintettel arra, hogy e vidék mindig is fontos átkelőhely volt, érthető, hogy a népvándorlás korában is lakott a terület, melyről régészeti leletek is tanúskodnak.
A honfoglalást követően Nagytétény területe Árpád egyik vezérének, Töhötömnek (Tétény) volt téli szálláshelye. A XI. századtól kezdve már Téténynek nevezett település több alkalommal is fontos események színhelye volt. Így például 1279-ben IV. (Kun) László király itt tartotta országgyűlését a kun kérdés rendezésére.
Tétény és Budafok területe között a Duna partján terült el Csút falu. A faluval szemben fekvő Háros szigetén pedig IV. Béla király 1264 tájékán alapította a Csúti premontrei prépostságot. Csúttal és a prépostsággal egy időben létezett a budafoki fennsík északnyugati területén Kána település. A mai Rózsavölgy Dunára néző lankáin pedig Kocsola majorsága létezett. A virágzó településeknek és az ekkor már mezővárosi ranggal rendelkező Téténynek a török kor vetett véget.
A százötven éves török uralmat követő felmérések siralmas képet mutattak Buda délvidékéről. A falvak teljesen elpusztultak, míg Tétényben néhány romos ház és mintegy két tucat túlélő várta sorsa jobbra fordulását. Tétényt Száraz György, majd lánya, Júlia és annak férje, Rudnyánszky József telepítette újra az 1720-as éveket követően.
1873-ban Kistétény önállósodott. A XX. század első évtizedére esik Nagytétény egyik külterületének parcellázása, mely ma a Baross Gábor-telep nevet viseli.
E század folyamán az ipar és a folyamatos parcellázások következtében rohamosan nőtt a település lakossága. Az egykori német dominancia egyre hátrább szorult, és a magyarság vette át a vezető szerepet. A németség végleges eltűnését pedig a II. világháborút követő kitelepítések befejezték. A települések (ti. Nagytétény és Budafok) fővároshoz csatolását követően, az iparosítás folytatása ellenére, az utóbbi évtizedek lakótelepes építkezései mellett, mindazonáltal a kerületre alapvetően a kertvárosias településforma a jellemző. E kertvárosi jellegű kerület ma is őrzi alapvető értékeit, az eleik által rájuk hagyott építészeti emlékeit, műemlékeit.
http://heureka22.hu/torte.htm
Az első világháborús emlékmű:
Nagytétény első világháborús emlékműve a Szentháromság téren található, a Nagytétényi út és a Szentháromság útjának találkozásánál. A kőhalmon álló bronz turullal díszített emlékművön 105 első világháborús hős neve olvasható. A talapzat alján négy kis emléktáblán további 15, második világháborúban elesett helyi lakos neve is szerepel. A emlékművet 1934-ben állították fel az egykori pestis-oszlop helyén; alkotója Vass Viktor. Az emlékművet 2005-ben felújították.
http://www.budapestgaleria.hu/index.php?akt_menu=147
Albert István, Ádám Ferenc, Ádám Jakab, Bachusz Ferenc, Baki Károly, Baksa Lajos, Balován Ferenc, Básti János, Bialek Károly, Bischof Károly, Bleyer Jenő, Böjti János, Brünner József, Denkovics József, Dubecz János, Eipl János, Farkas György, Fábián József, Fehérvári György, Ferencz József, Fischer Antal, Fischer István, Fleith Károly, Fülöp András, Gulyás József, Hagyal Béla, Hasszán Ferenc, Hasszán Fülöp, Hasszán József, Haut Ferenc, Haut György, Heitzmann Ferenc, Héder András, Héder Ferenc, Huber József, Hibácska János, Horváth István, Horváth János, Horváth Ferenc, Hufnágel Jakab, Hufnágel Pál, Huszár Gábor, Huszár Sándor, Kalmár István id., Kalmár István ifj., Kainer József, Kirchoff István, Kiss József, Kocher Ferenc, Kubacs Nándor, Kulik Mihály, Marecsek József, Mayer Imre, Marx Ferenc, Marx József, Matusek István, Márhoffer István, Merl István, Müller György, Nagy János, Nagy Károly, Nagy Péter, Németh István, Nikolics János, Pato Ferenc, Pelikán Imre, Pentz József, Schlesinger István, Schweninger Lajos, Perczel József, Reich Ferenc, Riesmayer Antal, Schmicsek István, Schmicsek Jakab, Schmicsek József, Schmidt György, Schmidt József, Schober Elemér, Soós Ferenc, Spiller György, Steiner Pál, Stift Béla, Streit József, Strobl Ferenc, Strobl János, Szajlai Dezső, Szabó István, Szabó János, Szentpáli Béla, Szili József, Szücs István, Szücs János, Szücs Sándor, Tőzsér János, Thurzó János, Tulay Jakab, Ujvári János, Urbán György, Vetorazzi Rudolf, Vitek Mihály, Wacha Ferenc, Wallner Werner, Weigl István, Wenninger János, Zsetnai Antal.
Budai Kálmán, Fekecs Ernő, Dörnyei Jenő, Gubanek Lőricz, Jakab József, Kalmár József, Lindmayer József, Majercsák András (1914-1944), Molnár Ferenc, ifj. Müller György, Pentz Ferencz, Rozinger Antal, Sutyera István, Vitek János.
A 26-os vadászzászlóalj emléktáblája:
1937-ben állították fel a Nagytétényi Nagyboldogasszony római katolikus templom oldalában a 26. vadászzászlóalj emlékművét. Felirata a következő:
E megszentelt
falak alól indultak a becsület mezejére
a Ferdinánd bolgár király nevét viselő
cs. és kir. 26. sz. tábori vadászzászlóalj
soha vissza nem tért hősei, akiknek dicső
emlékét itt adja át az el nem múló
kegyeletnek és az örökkétartó emléke-
zésnek a 26-os vadászok bajtársi köre.
1937. V. 9.
Nagytétényi I. világháborús emlékművek nagyobb térképen való megjelenítése
Ápdét: Találtam néhány képet a számítógépemen az emlékműről. Zig Zag
Kommentek