Nem felejtjük!

A település története

Jászfényszaru homokos, fövenyes részein (Csonthalom, Sós-tó) az ásatások szarmata, avar és honfoglalás kori leleteket hoztak a felszínre. A település mai belterületéhez közel állott valószínűsíthető Cosma falu (egy 1067-es oklevél említi így), amit már 1408-ből Szent Kozma Damján néven pontosíthatunk. E néven a mai Kozma dombon Árpád kori templom állt, amelynek alapjait 1996-ban Selmeczi László régész tárta fel.

A település története a jászok történelmének egy része, akiket IV. Béla telepített a tatárjárás után elnéptelenedett Zagyva folyó völgyébe. Kiváltságos helyzetük fejében katonáskodással tartoztak a királynak. A századok folyamán a történelem viharai Jászságot sem kímélték, különösen a török dúlásokat sínylette meg. A lakosság töredéke a Zagyva-Galga mocsaraiban húzódott meg, nagyobb része elköltözött. A török veszedelem elmúltával újabb sorscsapás következett: 1702-ben I. Lipót zálogba adja a Jász-Kunságot a Német Lovagrendnek. A jobbágysorba süllyedt jászfényszaruiak közül többen is Rákóczi táborába állnak, egykori kiváltságaikat azonban csak 1745-ben válthatják meg Mária Teréziától.

A Redemptio után a föld községi elosztású tulajdonban volt, a megváltás arányában osztották fel a családok között. A földnek magántulajdonban való megjelenésével komoly gazdasági fejlődés indult meg. A község vezetői gondot fordítanak a település rendezésére, szabályozzák az építkezéseket. Kereskedők nyitnak boltokat, nő az iparral foglalkozó mesteremberek száma, akik 1817-ben vegyes céhet alapítanak. Jászfényszaru 1831-ben mezővárosi rangot kap, heti vásártartási joggal, majd 1845-től négy országos vásár tartására kap lehetőséget. Az 1867-es kiegyezés további lendületet adott a fejlődéshez, viszont az 1871-es központi rendelkezés szabta nagyobb terheket azonban mint város, már nem tudta tovább vállalni. Ezért 1872-ben az elöljárók kérik a nagyközséggé történő visszaminősítését, a jász kiváltságokat pedig az 1876. évi országos közigazgatási átszervezés szüntette meg véglegesen. A település 1993-ban szerezte vissza ismét a városi rangot.

Az emlékműről

Mint a legtöbb magyar településen, úgy Jászfényszarun is megtalálható az I. világháború áldozatainak tiszteletére állított emlékmű.
A városban található szobrot 1924. július 6-án avatták fel nagy ünnepség keretében a Templomkert északi végén. A Hősök szobrát két, a korszakban keresett és neves szobrászművész készítette: Pongrácz D. Szigfrid és Vass Viktor -- csakúgy, mint Jászberényben a huszárt ábrázoló szobrot. A korabeli hatalmas infláció miatt azt is tudjuk, hogy a szobor költségeit nem koronában, hanem természetben fizették, így az 65 mázsa búzába került.
Emlékművünk egyik alkotója Pongrácz D. Szigfrid a csehországi Brünnben született 1872-ben. A bécsi Iparművészeti Akadémián szobrászatot tanult, majd 1894-ben Budapestre költözött és felvette a magyar állampolgárságot. Szobrai megtalálhatók voltak a budai királyi palotában, a budapesti Osztrák-Magyar Bank palotájában és a Corvin-áruházban is. A Tréfa című apró bronzszobra és az Elégia című nagy női aktja a Szépművészeti Múzeumban látható. A művész több korabeli neves személyről mellszobrot is készített. (Például Tisza István miniszterelnökről és Pécsi Erzsi színművészről.) Margó Edével együtt alkotta meg az aradi Kossuth szobrot és 1914-ben a debreceni Kossuth szoborcsoportot, mely ma is látható művük.
A jászsági emberek számára különösen érdekes Jászárokszállás hősi emlékműve, amit szintén Pongrácz alkotott 1924-ben, és hasonlít a Jászfényszarun látható emlékműre. Pongrácz D. Szigfrid 1929-ben hunyt el, valószínűleg Budapesten.
A Hősök szobra másik alkotója Vass Viktor 1873-ban született Szombathelyen. Pongráczhoz hasonlóan a bécsi Iparművészeti Akadémián tanult szobrászatot. Ezután Tilgner Viktor mellett dolgozott hat évig. 1901-ben tért vissza Budapestre. 1909-től vett részt a Műcsarnok kiállításain, 1930-ban pedig műterem-kiállítást rendezett emlékműveiből és síremlékeiből. A szobrász munkássága alatt érmeket is készített. Pályája során közel háromszáz művészi síremléket készített (Nagy részük a budapesti Kerepesi úti temetőben látható. Kiemelendő a Martinovics síremlék, Hauszmann Alajos építész síremléke, az Égerváry család és a Rémy család síremlékei.) A síremlékeken kívül számos köztéri emlékművet is készített. Így például nevéhez köthető a Fekvő nő korsóval, Bolyai János szobrai Budapesten és Pázmány Péter kőszobra a szegedi Dóm téren.
Vass munkásságának jelentős részletét adják az I. világháborús emlékművek, hiszen harminckét hősi szobrot készített, például Nagytétényben, vagy a budapesti Ludovika kertjében álló Tiszti hősi emlékművet, de a Jászságban Pusztamonostor és Jászfelsőszentgyörgy emlékműve is a művész keze munkáját dicséri. Vass Viktor 1955-ben hunyt el, Budapesten.

A két szobrász számos helyen közösen dolgozott. Így Pongrácz és Vass közös munkája a szabadszállási I. világháborús emlékmű, mely 1922-ben készült. Magyarország egyik legszebb I. világháborús emlékművét is a szobrász páros készítette, mely a jászberényi Lehel vezér téren látható és a csatakürtöt fúvó jász huszárt jeleníti meg.
A Jászfényszarun található emlékmű fő alakja a gyalogos katona, aki jobbra fordulva szomorú arccal lehajtott zászlót (talán az ezred zászlót) tart a kezében. Ez a mozdulat nyilvánvalóan az elesettségre és a gyászra utal. A katona és a zászló mögött a hősiesség és a bátorság szimbólumaként egy babérfa leveles ága látható. A szobor katonaalakja szuronybojtos bajonett alapján valószínűleg őrmestert ábrázol. Az viszont bizonyos, hogy a Jászság területéről a budapesti 29. honvéd gyalogezredbe és a császári és királyi szolnoki 68. gyalogezredbe sorozták a férfiakat, így a fényszarui katonák is e két ezredbe kerülhettek. Az őrmester mögött magas fal áll, melynek tetején a koronás kiscímer látható. A címer alatti felirat után betűrendben az I. világháborúban elhunyt 186 katona neve szerepel a fal mindkét oldalán. Úgy tűnik azonban, hogy a neveket később pontosították, ezért a tervtől elérően az emlékmű hátoldalán a betűrendes felsorolás végére a az újonnan felvett hősök neveit vésték föl, szintén betűrendben.

Az I. világháborús emlékművet egykor kis halomra állították, és a szobrot szép fakerítéssel kerítették körbe, de mára ez nyomtalanul eltűnt, és a halom is jelentősen megsüllyedt. Sajnos a műkőből készült szobor állapota nem túl jó, jelentős felújításra szorul. Számos rongálás található rajta. Így a Szent Korona keresztjét valószínűleg még a II. világháborút követően törhették le, a talapzaton több repedés fut végig, a műkő mára pedig számos helyen letöredezett, sőt vandálok letörték a katona fülét is.

Farkas Kristóf Vince

Jászfényszaru nagyobb térképen való megjelenítése

Hátlap