Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

Németország kiegyenlíti első világháborús adósságát

2010.10.01. 08:00 | Jeges_ | 6 komment

Címkék: németország bréking nyúz

Alább a HVG cikkét olvashatjátok; a hír az MTI-től származik.

Végleg véget ér Németország számára vasárnap az I. világháború: az akkor vesztes hatalom ugyanis ekkor fizeti ki a jóvátételből még hátralévő utolsó részletet, 69,9 millió eurót - írta az MTI. A hvg.hu korábban már beszámolt arról, hogy kicsit bonyolultabb problémáról van szó, de Berlin tényleg a hétvégén szabadulhat meg az első világháborús adósságától.

A világégést lezáró versailles-i békeszerződés tetemes jóvátételre kötelezte Németországot, amely a II. világháború idején beszüntette a törlesztést - írta a Bild című német tömeglap. Németország 1952-ig közel 1,5 milliárd márka jóvátételt törlesztett, egy évvel később azonban egy londoni döntés alapján felfüggesztették a kamatkövetelést, azzal a kitétellel, hogy Németországnak esetleges újraegyesülése után újra meg kell kezdenie a fizetést.

Az egységes Németország 1996. október 3-án kezdte meg a törlesztést, az utolsó részlet éppen most esedékes. Ha megtörtént a lehívás, az ország - legalábbis pénzügyi tekintetben - maga mögött tudhatja a háborút - írja a Bild, amely azt is kiderítette, hogy a költségvetésben 2.1.1.6 pont alatt szerepel a világháborús tétel - minderről az MTI számolt be.

Az adósság pontos története:

A hvg.hu korábban már írt arról, hogy 2010. október 3-án Németország költségvetéséből eltűnik az utolsó olyan tétel is, amely az első világháborús jóvátétellel függ össze. A németek nem pontosan az adósságot törlesztik ezzel, hanem különböző utólagos szerződéseknek megfelelően járnak el. A versailles-i szerződésben Németország 1918-ban nemcsak vereségét ismerte el az első világháborúban, hanem pénzügyi jóvátételre is kötelezték. Az egyezmény ezt az összeget nem maximálta, hanem egy jóvátételi bizottságra bízta az ügyet. Persze már a versailles-i szerződés is kirótt 20 milliárd aranymárka fizetési kötelezettséget Németországra, ami akkor hétezer tonna arany árának felelt meg. Ez azonban csak a kezdet volt.

1920-ban, a boulogne-i tanácskozáson 269 milliárd aranymárkát követeltek a győztesek. Ez az összeg később folyamatosan csökkent. Ahogyan azt Németh István írja a Németország története című könyvében, a győztes hatalmak végül Párizsban, 1921. január 29-én Berlint 226 milliárd aranymárka jóvátételre kötelezték, amit 42 év alatt kellett volna visszafizetniük a németeknek.

Németország azonban az első világháború után hatalmas gazdasági válságot élt át, így folyamatosan csökkent az esélye annak, hogy vissza tudja fizetni az adósságokat. 1921 április-májusában a második londoni konferencia már „csak” 132 milliárd aranymárkát követelt Berlintől Németh szerint. Végül 1924-ben és 1930-ban az USA közbelépett, és a Dawes- és a Young-tervek révén jelentős összegeket hitelezett Németországnak, hogy az tudja törleszteni a főleg a franciáknak járó jóvátételt. Némileg csökkentették a németek által fizetendő összeg éves nagyságát is az 1924-es Dawes-tervben, de még ekkor sem szabtak végleges határidőt a visszafizetésre.

1930: a Young-terv:

1929-30-ban viszont előkerült a második amerikai akció, a Young-terv, amely 1930-ben lépett életbe, méghozzá visszamenőleges, 1929-es hatállyal. Ez a terv végre megállapította a jóvátétel határidejét: 59 évre szabták ezt, tehát 1988-ig kellett volna törlesztenie Berlinnek. Összesen 112 milliárd aranymárkát követeltek ekkor Németországtól. A Young-terv azonban már születésekor „halálra volt ítélve”, hiszen éppen ekkoriban, 1929-ben tört ki a gazdasági világválság, és Németország egyre kevésbé tudott megint törleszteni.

Németország idén, 2010-ben lejáró adósságai ezekkel az 1924-es és 1930-as amerikai beavatkozásokkal függenek össze. A Die Zeit magazin 2003-ban írt arról, hogy valóban szerepelnek még ma is tételek a német költségvetésben, amelyek az 1924-es és 1930-as egyezményekkel függenek össze. A második világháború után ugyanis Németország megint vesztesként írta alá a londoni adósságtörlesztési egyezményt. Ez az adósságok felét elengedte. Viszont a németek Hitler idején nem fizették azokat az adósságokat, amelyeket az első világháború után vállalt Berlin, ezért ez a szerződés is szabályozott néhány meg nem oldott kérdést. A londoni egyezményben szerepelt két tétel, amely két államkötvényre vonatkozott. E kötvényeket Németország még 1924-ben és 1930-ban bocsátotta ki. (A kötvény kibocsátója pénzt kap az értékpapírért, cserébe vállalja a kötvény összegének visszafizetését.) Ezeket a kötvényeket a Dawes- és a Young-tervek értelmében az első világháborús törlesztés miatt bocsátották ki, de ezeket sem fizették a náci uralom idején. A Német Szövetségi Köztársaság, az NSZK végül 1983-ig kiegyenlítette ezeket a kötvényadósságokat, és ezzel a Die Zeit szerint véget is érhetett volna a történet.

1990: az újraegyesítés hatása:

Ám mégsem volt ilyen egyszerű a helyzet: ugyanezeknek a kötvényeknek az 1945 és 1952 közötti időszakra esedékes törlesztését úgy állapították meg, hogy azokat csak Németország újraegyesítése után kell fizetni – ez a rendelkezés szintén Londonban, 1953-ban született. És amikor 1990-ben ez esedékessé vált, rögtön felmerült egy 251 millió márkás tétel. Ennek kiegyenlítésére a német kormány újból kötvényeket bocsátott ki, és ezek járnak le idén október 3-án. Vagyis elmondta, hogy 92 évvel az első világháború után, hamarosan Németország minden jóvátétellel kapcsolatos kötelezettségét – kamat- és tőketörlesztést egyaránt - teljesíteni fogja.

Forrás: MTI/HVG

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr552335522

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2010.10.01. 16:08:28

Igen, Németroszág már végleg le tudja zárni történelmének ezt a szakaszát.
De mi a helyzet Magyarországgal? Hiszen a Trianoni békeszerződés érvénytelenítésre - melynek igazságatlanságait, apszurditásait a léterhozott utódállamok: Csehszlovákia, Jugoszlávia felbomlása is igazolta, - sajnos NINCS esély...

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2010.10.04. 21:51:36

ezen is látszik, hogy milyen brutál jóvátételt kellett fizetni

Jeges_ 2010.10.05. 18:53:30

Nincs valakinek tudomása arról, hogy Magyarország fizet még első világháborús jóvátételt, és ha igen, mely országoknak?

MTi 2010.10.05. 20:09:46

@Jeges_: Véleményem szerint nem - a komancs-blokkban ezt "jótékonyan" eltörölték... Ha emlékszesz, még az oroszok jöttek kb. 10 millió dolcsival, aminek töredék részéből építették a rudkinói katonai temetőt
Bár ezt könnyen le lehetne ellenőrizni, hiszen ez költségvetési tétel kellene hogy legyen.

Jeges_ 2010.10.05. 20:21:34

@MTi: én valami olyasmire emlékszem, hogy az oroszok az adósság fejében megépítették volna a 4-es metrót, de ebből nem lett semmi. De akkor ezek szerint legalább temető van.

MTi 2010.10.05. 20:26:56

@Jeges_: hát lehet, hogy ők építik - csak nem tudjuk :) azért halad így :(
De úgy tudom, hogy az oroszok főleg áruban törlesztettek pl. a 90-es évek közepén a Határőrség kapott Lada Niva-flottát, a Honvédség is kapott alkatrészeket a régi járművekhez, fegyverzethez meg bizonyára újakat is. De lehet hogy olaj/gáz is jött...
süti beállítások módosítása