Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

2490 Pusztaszabolcs

2011.11.22. 14:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: fejér megye

A település története:

Pusztaszabolcs területe több ezer éves múltra tekint vissza. A régészeti ásatásokkal felszínre került bronzkori, kelta, illetve római kori tárgyi emlékek mind arról tanúskodnak, hogy a lakosságot a jó minőségű, öntözhető föld vonzotta a településre.
A bronzkor embere i.e. 1900-1200 között népesítette be a Mezőföld lakhatásra alkalmas, lösszel fedett részeit. Erről tanúskodnak a Felsőcikola környéki halastavak mentén feltárt régészeti emlékek is. Legfontosabb a „Sziget” nevű részen megfigyelt urnatemető, gazdag mellékletekkel, használati tárgyakkal, edényekkel, díszített bronz viseleti tárgyakkal, bronz tőrrel. Ugyanitt a Komló-domb és a Taligás-domb római koracsászárkori település helye. Pusztaszabolcsról való egy római főtiszt által készített síremlék kőfelirata. A síremléket a batavusok földjéről, alsógermániai Novimagusból (ma hollandiai Nijmegen) származó feleségének állította.

A kelták jelenlétére utalnak a cikolai dombokon, legelőkön feltárt művészien megformázott cserépedények, korsók, valamint az i.u. II. századból származó halomsírok.
A számtalan – ma múzeumi kiállítások tárgyát képező – régészeti lelet egyértelmű bizonyíték arra, hogy az itt élők fejlett kézművességet folytattak.
Pusztaszabolcs római kori emlékekben is meglehetősen gazdag. A lelőhelyek nagyjából megegyeznek a korábbi idők lakóterületeivel. A feltárt leletek között szintén megtaláljuk a fejlett kézművességre utaló használati tárgyakat, továbbá Antonius Pius császár bronzpénzét, illetőleg gladiátor jeleneteket mintázó díszített tálakat és téglatöredékeket, márványdarabokat is. Ezek a leletek már nem csupán a térség gazdasági-gazdálkodói szerepét, hanem annak kulturális jelentőségét is hangsúlyozzák.
Pusztaszabolcs és környéke a népvándorlás és a Honfoglalás időszakában sem néptelenedett el. A magyarok a már korábban letelepedett avarokkal és belső-ázsiai népekkel keveredve hoztak létre itt szálláshelyet. Az Árpád-kori letelepülésre több X-XI. századi régészeti emlék, továbbá a település neve utal. Pusztaszabolcs feltehetőleg a Szabolcs elnevezésű, Árpád nemzettséggel rokon, Előd-Szabolcs-Csák nemzetségből ered. A Puszta előtag sokkal később egy helyiségnév-rendezés során került a település nevébe. A település nevével először 1302-ben találkozunk írott dokumentumban: „a székesfehérvári káptalan és a dudari Csák testvérek megosztoztak „Zabvos” falun „(Zabvos = Szabolcs / Györffy György 1971-es tanulmánya alapján).

A mezőgazdaságra épülő gazdasági szerkezet miatt a korai feudalizmusban Pusztaszabolcs jelentős „értéket” képviselt.
A környék a XIV. század végéig királyi birtok volt, ezt követően fejlődése megtorpant. A birtokosok gyakorta váltották egymást, majd török fennhatóság alá került a terület. Feltehetően ekkor semmisült meg a korábbi középkori település. (Az anyagi javakat és az embereket a terjeszkedés szolgálatába állították, melynek következményeként a térség elnéptelenedett.)
A törökök fokozatos visszaszorításával Pusztaszabolcs környéke – a jó minőségű földnek köszönhetően – hamar újranépesült. A XVII. században Szabolcson 80 házban szerb parasztok laktak, akik a török szultánnak és az osztrák császárnak is adóztak.
A XVIII. század végére a földek a Zichy család birtokába kerültek. Az itt élő uradalmi cselédek száma 1830-ban 538 fő volt. A község területén földművelést, állattenyésztést egyaránt folytattak, eleinte a gabona- és takarmánynövények termesztése dominált, majd később a kukorica, rozs és a burgonya került előtérbe, miközben a település szarvasmarha- és lótenyésztése is híressé vált.
A gazdasági fellendülésnek köszönhetően a Kiegyezés időszakában megindult a községgé szerveződés. Az akkoriban kialakult laza szerkezetű település évtizedeken keresztül tartotta mezőgazdasági jellegét, de ez nem zárta ki az ipari vívmányok megtelepedését sem. Egy 1870-es vasútfejlesztési terv célja lett, hogy Pusztaszabolcs vasúti központként funkcionáljon. Az 1870-es „Közigazgatási Törvény” 42. cikkének végrehajtásaként Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1875-ben „községesített puszták”-ként létrehozta Szabolcs elnevezésű községet. Törvény nevezte el a települést 1898-ban Pusztaszabolcsnak. 1881-ben készült el a község bel és külterületének első térképe. A területet Koffon Ignácz mérnök mérte fel, a szerkesztést Weisz Ferenc díjnok vállalta. Az első térkép borítójának a következő a szövege: „Szabolcs nagyközség Csongrád, Alsó- és Felső-Czikola pusztákkal együtt Fejér megyében 1881.”
1896-ban megváltoztak a birtokviszonyok. A szabolcspusztai területek a báró Fould-Springer-család birtokába kerültek, Felső-cikola birtoktesteit pedig Hirsch-Halász Alfréd budapesti ügyvéd vásárolta meg.
A változások a századfordulóra nem csupán a birtokviszonyok átrendezésében voltak megfigyelhetők. Megjelent a szervezett keretek között zajló oktatás (kb. 250 tanulóval). Gyökeres változásokat eredményezett, hogy 1882-ben megindult a vasúti forgalom Budapest-Sárbogárd között, majd 1896-ban Budapest-(Pusztaszabolcs)-Paks és Pusztaszabolcs-Székesfehérvár között is. Fokozatos kiépült a pusztaszabolcsi pályaudvar. A pályaudvarhoz kapcsolódóan épültek a központban a vasúti szolgálati lakások, és a vasutat kiszolgáló infrastruktúra. A századfordulón megtelepedett vasutasság jelentősen megváltoztatta a település szociológiai jellemzőit. A modern kispolgári felfogás (nyugdíjpénztár, egészségügyi és szociális ellátás, lakás biztosítása) további fejlődést indukált. A vasútnál jobb és kiszámítható élet, rendszeres és „magas” fizetés várta a dolgozókat. A kedvező tényezőknek köszönhetően a település lakossága 1830 és 1920 között megközelítőleg háromszorosára növekedett.
Az első világháború idején főként az uradalmi cselédeket és a napszámosokat hívták be katonai szolgálatra. Az uradalmak tisztjei és a béresgazdák felmentést kaptak. A cselédek munkájának pótlására nőket és gyermekeket állítottak be nehéz mezőgazdasági munkákra. 1916-tól pedig orosz hadifoglyok végezték a katonáskodók munkáját. Az I. világháborúnak 28 pusztaszabolcsi áldozata volt.
A Tanácsköztársaság bukását követően több száz menekült vasutas érkezett a községbe. Az ideiglenesen keletkezett lakás és földhiányt 1922-ben az Országos Földbirtokrendező Bizottság rendeletben szabályozta, a vasúttól keletre lévő területeken 59 házhelyet osztottak ki. A házhely-osztással egyidőben a Nagyatádi-Szabó-féle földreform alapján kb. 1600 hold földet is kiosztottak. 1923-ig a község a három uradalmi pusztára és a vasúti telepre tagozódott, de 1924-re a településrészek gyakorlatilag egybeépültek. Részben a fenti tényezőknek köszönhetően az 1920-as években a község több ízben kérvényezte, a járási székhely áthelyezését Adonyból. Az indokok között szerepelt a központi fekvés, a vasúti csomópont jelleg és a gyors ütemű gazdasági és társadalmi fejlődés.
1916-ban a vasút mellett felépítették a községházát és az első vasúti iskolát (1925), ahol a nagyszámú vasutasság gyermekeit tanították, és amely később pedig nem vasutas szülők gyermekei előtt is megnyitotta a kapuit. 1925-ben fogda épült, majd 1926-ban önkéntes tűzoltóság is, mely kiemelt szerepet kapott a térségben a vasúti pályaudvar miatt. 1926. szeptember 11-én Pusztaszabolcs díszpolgárává választották gróf Bethlen István miniszterelnököt.

Forrás: pusztaszabolcs.hu



Az első világháborús emlékmű:

A községi évkönyv szerint 1924. július 27-én lepleztetett le az I. világháborús emlékszobor. Pásztor János szobrász alkotása műkőből készült, s a világháborúban elesett pusztaszabolcsi katonák neve szerepel rajta. 2006-ban a Hagyományőrző és Hagyományteremtő Alapítvány az itt élők adományaiból felújíttatta.

Trianon emléktábla:

2004-ben a békéscsabai önkormányzat országos felhívásához csatlakozott a testület, és Ádám László képviselőt bízta meg a megvalósítás lebonyolításával. A tervek elkészülte után Horváth Krisztián pusztaszabolcsi kőfaragó készítette el az emléktáblát, melyet az I. világháborús szobor talapzatán helyeztek el. Az avatásra 2006. június 4-én került sor emlékműsor és Salamon Konrád történész közreműködésével.

Forrás: Pusztaszabolcsi értéktár 2010 29-30. old.

 A könyvért külön köszönet -Tiberian- nevű olvasónknak!


 

Az első világháborús emlékmű felirata:

Pusztaszabolcs Község világháborúban elesett hős katonáinak emlékére 1914-1918

Battyáni József, Bodor József, Bús János, Császár Ferenc, Csizmadia István, Csizmadia József, Domanyik István, Filotás György, Filotás János, Filotás József, Joó István, Király István I., Király István II., Király József, Matus István, Meleg János, Piros István, Rákász Mihály, Sarkadi János, Sarkadi György, Sági József, Szántó József, Takács Jenő.
 


Pusztaszabolcsi I. világháborús emlékmű nagyobb térképen való megjelenítése

A bejegyzés trackback címe:

http://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr103348800

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.