Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

2517 Kesztölc

2011.12.26. 18:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: komárom esztergom megye hv 14 gye kuk 26 gye

Kesztölc története

Hosszan elnyúló falu a Pilis hegység aljában, a Kétágú-hegy, Feketehegy, Pilisnyereg, Klastromi szirtek alatt húzódik meredek lejtőjű dombok között. A hegyek lábánál eredő források vizét a Kesztölci-patak és a Topolka patak szállítja a Kenyérmezői-patak közvetítésével a Dunába.
Nevét szláv eredetűnek tartják. Kostolac kis várat, erődtemplomot, zárdát jelent. Nevéhez a Claustrum, Kloster, Kostel kicsinyített alakján keresztül is el lehet jutni. Eredetét Osváth a XII-XV. századra vezeti vissza. Borovszky szerint az elzászi Kestenholz nevére emlékeztet, ami gesztenyefát jelent. Pesty szerint a múlt század közepén a tótok Kesztelecznek - ma Kesztucnak - mondják, míg a németek Gesticznek ismerték. Az oklevelekben sokféleképpen írt falunevet 1907-ig szinte minden feldolgozás Kesztölcznek írja. Első okleveles említése 1075-ben: Kestelci.
A falu területén folytatott régészeti ásatások során több ízben előkerültek későbronzkori urnasíros kultúra temetőjére utaló edények.
A község határában vezetett a római korban Brigetio-t Aquincum-mal összekötő főútvonal. A limesút mellett nagy kiterjedésű római településre utaló leletanyag került elő. Feltehető, hogy a település területén edény kiégetésére alkalmas kemence működött.

A népvándorlás során avar törzsek lakták ezt a területet. A honfoglalás korában a hatalmas Pilis-erdő a fejedelmi Árpád-család birtokterülete volt. A község első írásos említése I. Géza király által alapított garamszentbenedeki apátság alapítólevelében történik. A király az apátságnak Kesztölcön hét szőlőt, öt vincellért és két eke földet adományoz. A község a történelem folyamán (XI-XIII. század) Esztergom vármegyéhez, később Pilis vármegyéhez (XIII-XIV. század) majd (XVI. század) újra Esztergom vármegyéhez tartozott.
A hegyek alatt elterülő napsütötte oldalakat homorú völgyekkel szabdalt dombok kitűnő lehetőségeket nyújtottak a szőlőművelésre. A honfoglalás idején a feltevések szerint a Pilis-hegység völgyeiben apró szláv települések voltak találhatók, amelyek megyét alkottak, élén a zsupán állt. Ezek a megyék az egykori Nagy-Morvaország részei voltak, a későbbiek során csaknem teljesen elmagyarosodtak. Feltehetően a Pilis-hegy kopár csúcsáról (plis = kopasz ) kapta a nevét. A kétágú hegy korábban Velka- és Bieala skala néven volt ismert.
A megye Árpád-kori helynév anyagában található, aránylag kisszámú szláv nép közé sorolják a Pilis oldalán Kesztölcöt, délebbre Kirvát és a Duna bal partján Karrát. Feltehetően korábban a királyi várbirtok részét képezte.
Kesztölc - Béla, Csév, Dorog, Kőhidgyarmat, Kakat, Kéménd, Náda, Örs, Tardos és Zsalazsom falukkal, továbbá Esztergom mellett hét külvárossal: Úrkút, Szentgyörgy, Petyen, Libár, Örmény, Ujfalu és Szentpál - a káptalan birtokába került.
A felsoroltakkal bizonyítást nyert, hogy Kesztölc mint korábbi eredetében udvari birtok az Árpádok családi birtoka volt, lakói a királyság udvari intézményeit szolgálták ki.
A falu a háznépek által lakott telkekből állt, minden belső telekhez a határban szántóföld és kaszáló tartozott. Az Árpád-korban a falvak lakossága általában magyar nyelvű volt, mint erről a határjárások alkalmával feljegyzett határnevek vallanak. Valószínű besenyők vagy besenyő birtokos emléke a Nyír és Kesztölc között említett Besenyőként, ugyanakkor bizonyított, hogy Nyír 1268-ban kun birtokos kezén volt, és ennek kesztölci határjeleit 1333-ban a jászok szántották el, akik Csév és Kesztölc között levő Kiscsabán, a mai Tatárszállás dűlő környékén laktak.
A tatárok Esztergom és környékét 1242 telén feldúlták és fölégették, lakóit lemészárolták. A települések lakóinak lélekszáma erősen megritkult. Ez történt Kesztölcön is. A tatárjárást igazolja a falu határában lévő Tatárszállás elnevezésű dűlőnév, hol a szájhagyomány szerint a tatárok azokat a hajítógépeket készítették, melyekkel Esztergomot ostromolták.
Kesztölc falut a török uralom idején is lakták, 1552-1562 között öt ház után a töröknek 1564-ben és 1569-ben a királynak adózott. Mint hódolt község, az esztergomi szandzsákhoz tartozott és az 1570. évi adóösszeíráskor 12 ház után adóztatták, s a török adóösszeírás név szerint 18 magyar jobbágyot írt össze. Eső Bálint, fia György, Kovács Márton, Sánta Máté, fia István, Bálint György, Tót János, Bender István, fia Orbán, Nímet János, Nímet András, fia István, Pásztor Lukács, Szabó Együd, fia András, fia Balás, Erős Dimitör, Erős Benedek.
Esztergom vármegye megyegyűléseit a XVII. században Érsekújváron tartotta. A megye falvaiból - így Kesztölcről is - az érsekújvári várhoz 1639-ben portánként két szekér fossznát (tüzifa) 60 dénárt és 2 karót rendelt a megyegyűlés szállítani. A török kori utolsó írásos feljegyzésben az esztergomi szandzsák birtokosainak összeírásakor szerepel Ziamet Hasan bin Regeb nevén a különben Esztergomhoz tartozó falu. A hosszú török-magyar együttélésre utalnak a „Kara” vezetéknevek községünkben. 1595-ben az esztergomi vár 82 éves várparancsnoka Kara Ali bég volt, aki 1595. augusztus 17-én a Mátyás főherceg által vezetett ostrom alatt halt meg; bal karját ágyúgolyó szakította le.
Kesztölc a török uralom után ismét a káptalan birtoka lett. Vagyoni és hatalmi helyzetének ismételt megszilárdítása céljából az esztergomi káptalan 1691-ben és 17ll-ben adott ki új úrbéri szabályzatot.
A községben 1716-tól kezdődött a szlovákok betelepítése. A betelepítést megelőzte a lakosság lélekszámának nagyarányú csökkenése. A Kesztölci plébánián 1787. július 31-től találunk latin nyelvű anyakönyvi adatokat. 1787. Július 31-től december 31-ig a faluban született 25 gyermek.
A faluban a megélhetést elsősorban az 1820-as, 1830-as években is a mezőgazdaság jelentette, annak ellenére, hogy az adottságok nem voltak kedvezőek. A község életében döntő szerepet kapott a történelem folyamán a szőlőművelés. A szőlőterület nagysága a filoxérajárvány idejéig nőtt, utána csökkent. A filoxéra 1891-1892-ben érte el a községet. A domboldalra ültetett régi szőlők 80%-a kipusztult. Az 1900-as évektől amerikai vadalanyokkal és egyéb szőlőfajtákkal újra betelepítették a régi szőlőhegyek egy részét.
Az 1900-as évek elején megjelent kiadvány Kesztölcöt kitűnő bortermő vidékként emlegeti, ahol a következő főbb szőlőfajokat termelik: gohér, margit, ranka, fehér és vörös denka, budai kadarka, schlamper, oportó, rácz.
Az 1914-ben kitört első világháború tragikus eseményeket hozott a község életébe. A hadköteles korosztály katona lett. Egy részük az Esztergomban állomásozó 26. császári és királyi közös ezred, másrészt a nyitrai 14. honvéd gyalogezred kötelékébe került. 60 fő került ki a frontokra, akik közül 34 nem tért haza. A későbbiek során 1920-as évektől a férfi lakosság közel 50%-a a dorogi bányákban bányászként dolgozott.
1905-ben épült fel a községháza. A századfordulón távíró állomással együtt helyben volt a posta.
Az 1920-as években sokan dolgoztak Belgium és Franciaország bányáiban. A bányászat elterjedésével kialakultak a „kétlaki” családok: a családfő bányász, de földjük is van, amit főleg az asszony művel.
A szovjet hadsereg 1944. december 30-án 320 férfit elvezényelt „malenkij robotra”.
1946 és 1948 között mintegy 180 család (kb. 250 fő) Szlovákiába települt. 2001-ben a lakosság 9,7%-a vallotta magát szlovák nemzetiségűnek.
1949-ben alakult meg a Jószerencsét MgTsz. A szőlőművelés hagyományait felelevenítendő, 90 hold szőlőt telepítettek a határban.
1962-ben kezdték a Falumúzeum kialakítását.
A község lakóinak száma a 2010-es adatok szerint 2659 fő.

www.kesztolc.hu alapján

 

Az emlékmű:

Az emlékművön - a fentiekkel ellentétben - 36 név szerepel; négyet később helyeztek el a táblán. Az első világháborús hősi halottak emléktáblájának két oldalán a második világháborús áldozatok nevei olvashatók. Az eredeti emlékművet a Hangya Szövetkezet állíttatta, az Önkormányzat pedig 1994-ben felújíttatta. A szépen gondozott emlékmű obeliszkjén bronz turulmadár látható. Az obeliszken egy bronz kereszt, és a következő évszámok láthatók: 1914-1918, 1938-1945, 1952-1956.

Az első világháborús emléktábla felirata:
 

1914-1918
A hazáért hősi halált haltak

Farsang Gábor
Hertlik János
Hertlik József
Janikovszki József
Kain József
Kara Ferenc I.
Kara Ferenc II.
Kara István
Kara János I.
Kara János II.
Kara János III.
Kara János IV.
Kara József I.
Kara József II.
Kara Mihály
Mincér Gáspár
Mincér Márton
Morec János
Murcsó István
Nagy János
Nebehaj István
Simonek József I.
Simonek József II.
Silling Pál
Turac Gáspár
Valek Gáspár
Velek József
Valkán János
Vitek Gáspár
Velemovszki János
Velemovszki Lázár
Vojácsek István
Vörös Kálmán

Barina Mihály
Mihalovics Pál
Spanyúr Károly
 

 


Kesztölci I. világhborús emlékmű nagyobb térképen való megjelenítése

 

A bejegyzés trackback címe:

http://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr233495583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.