Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

Vendégposzt - Párkány

2012.02.24. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: szlovákia

Alább olvasható Blaho Péter vendégposztja. Köszönjük a munkát!
 

Párkány története:

A 11 100 lelket számláló város a szlovák-magyar határfolyó, a Duna bal partján fekszik. Párkány Szlovákia legdélebben fekvő városa, érdekes természeti adottságai turisták sokaságát vonzza. Itt kezdődik a Dunakanyar, az esztergomi Bazilika atraktív panorámájával. A Garam a várom mellett torkollik a Dunába. A várost északnyugaton a Hegyfarok /Vršok/ állami természetvédelmi terület, a párkányiak bortermelő területe határolja. Északkeletre a Kovácspataki dombok vulkanikus sziklái törnek az égre meredeken. Ennek az állami természetvédelmi területnek legmagasabb csúcsa a 395 m magas Burda.

A város területén már a kőkorban letelepedtek. A római korban ezen a területen állt az "Anavum" nevű helyőrség. A várost kezdetben valószínűleg Nána és Kakath települések alkották. A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó - I. Géza király által kiadott - alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet "Kakath" néven említette. A Kakathvár nevű nyári székhelyet a magyar Árpád fejedelem fia építtette a 10. században. Kakath fokozatosan jelentős településsé vált, Dél- és Nyugat-Európa középkori kereskedőinek valamiféle vásáros helyévé lett. A tatárjárás idején a települést megerősítették, ettől a kortól használja a "Párkány" nevet.
Ekkor néhány révész és halász lakta az átkelőhelyet. A középkori Kakath falu területén a török 1546-ban emelt várat, a császári hadak először 1595-ben foglalták el, de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel, a várat lerombolták, nyoma sem maradt. A csatának 2008-ban alapítottak emlékművet egy életnagyságú Sobieski lovasszoborral. Az emlékművön nem rongálás látható, a megtört török igát szimbolizálja a letört rész.

Helyi hagyomány szerint 1546-tól, tehát a török hódoltság kezdetétől tartanak vásárokat. Vásártartási kiváltságlevelet 1724-ben kapott a település III. Károly királytól, amely évi négy országos vásár (Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda és Szent Luca napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok múltával ezekből csupán a híres Simon-Júda napi vásárok maradtak fenn egészen napjainkig.
Az 1895-ben átadott Mária Valéria híd által Párkány igazi nagy forgalmú közlekedési csomóponttá vált. A híd változást hozott a város életébe, az Esztergommal való elemi egymásra utaltság nyitott számtalan lehetőséget mindkét város és környéke számára.
1910-ben 3079 lakosából 3016 magyar (97,95%) volt. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásának székhelye volt. 1991-ben 13 347 lakosából 9804 magyar (73,46%), 3310 szlovák (24,8%), 172 cseh és 30 cigány volt. 2003-ban 11 410 lakosából 8049 magyar (70,55%), 3294 szlovák (28,9%), 137 cseh (1,2%) és 40 cigány volt. 9037-en római katolikus vallásúak.

 

Az emlékmű:

Az emlékművet 1994-ben állították, a szabadság téri parkban található. A város felé néző felének bal oldalán az első, a másikon a második világháborús halottak szerepelnek. Duna felé néző része pedig a holokauszt helyi áldozataira emlékezik. Egy zsoltár található rajta magyarul, szlovákul, ami így szól: "Áldjátok az Urat, mert....meggyógyítja a megtört szívűeket és beköti sebeiket."
Ez alatt héberül található még felirat, erre nem találta fordítást.
Az 1.VH halottak listája ami az emlékművön található (3 név kétszer is szerepel, nem elírás):


Dr. Balassa Ödön, Bagi András, Baráth Lajos, Baráth Sándor, Baráth Flórián, Barics Sándor, Benke Ferenc, Bitter Ferenc, Bócz János, Bognár Flórián, Bognár Gyula, Csányi Flórián, Csányi Lajos, Dorna János, Eichbaun Herman, Fried Zsigmond, Futák István, Galgóczi Lajos, Godó Vince, Gyurovics Ferenc, Gyurovics István, Herczig Miksa, Hoffmann István, Hoffmann József, Hoffmann Sándor, Horváth János, Hugyec József, Janiga Károly, Juhász Imre, Juhász Imre, Juhász István, Juhász András, Kabarcz András, Kabarcz Sándor, Klement Gyula, Kollár Lajos, Kovács Ignác, Kovács István, Kovács Sándor, Krizsan Gábor, Krizsan Sándor, Kuklis István, Kuklis József, Kunyik Sándor, Kurucz Lajos, Lelóczky Ferenc, Lelóczky Lajos, Matus Lajos, Markstein Ferenc, Markstein Pál, Maszlag Menárd, Minkl Mihály, Molnár Béla, Molnár János, Molnár József, Molnár Lajos, Nagy Lajos, Nemes Imre, Nemes Lajos, Nemes Sándor, Németh Ábel, Németh Ferenc, Németh F. Vitál, Németh József, Németh Lajos, Németh Vince, Németh Vince, Paradi Jenő, Pintér Gyula, ifj. Pintér János, Póczik Ferenc, Porubszky Sándor, Pozsár József, Pozsár Lajos, Püspöki Lénárd, Rohlicsek Mihály, Rosher Ignác, Dr. Schrank Ferenc, Schulcz Béla, Svec József, Szekér Balázs Szekér Márton, Szűcs János, Takács Imre, Tomantsek Ferenc, Tóth Béla, Tóth János, Tóth Sándor, Tóth Sándor, Trombitás Ignác, Tölgyesy Ferenc, Ürge Ferenc, Üveges András, Üveges Sándor, Varkulik Béla, Váradi Sándor, Vörös Imre, Vörös István, Zuckermandl Árpád, Zuckermandl Béla, Hofbauer József.

Forrás: sturovo.sk; wikipedia.org; http://mek.oszk.hu/03900/03950/03950.pdf


 


Párkányi I. és II. világháborús emlékmű nagyobb térképen való megjelenítése

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr444175468

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása