Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

1108 Rákoskeresztúri Újköztemető II. (Budapest, X. kerület)

2011.08.31. 08:00 | Jeges_ | 2 komment

Címkék: budapest ujkoztemeto

Hosszú szünet után megszületett a Rákoskeresztúri Újköztemetőről szóló második poszt. Habár a temetőben más háborúk, illetve fegyveres testületek halottainak a sírjai, emlékművei is megtalálhatók, ezek közül továbbra is csak az első világháborút érintőekkel foglalkozok.
A következőkben két emlékművet fogok bemutatni. A poszt végén, felsorolva pedig a többi, háborúkhoz vagy állami szolgálathoz köthető emlékhelyekről is szólok.

1108 Kozma utcai zsidó temető (Budapest, X. kerület)

2011.08.24. 13:00 | Jeges_ | 1 komment

Címkék: budapest zsidó temető

Kozma utcai zsidó temető

Első világháborús hősi emlékmű:

Mészáros Lajos és Gárdos A. szobrászművész alkotása egy talapzaton álló tíz méter magas kőoszlop. A felállítás éve ismeretlen (hasonlóan Gárdos munkásságához), de valószínűleg ez volt az első emlékmű Budapesten, amelyet zsidó katonák emlékére állítottak. Elején és hátulján reliefek találhatók (kard, sas valamint egy urna), és az alábbi feliratok:

A világháborúban elesett
hőseink dicső emlékére

Tízezer
hős emlékére

6724 Szeged VII.

2011.07.18. 19:30 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: szeged csongrád megye hv 5 gye

A Magyar Királyi Szegedi 5. honvéd gyalogezred megalakulásának rövid története:

A Kiegyezés után Magyarország területén, először 82 zászlóaljat szerveztek meg.
Az 5. gyalogezred elődje a pest- csongrádi (3.) honvéd zászlóalj volt, melynek törzse
Szegeden állomásozott. A négy századából kettő Szegedre (3. és 4.), egy Halasra (2.) és
egy százada (1.) pedig Kalocsára lett vezényelve. (…) 1871-ben, amikor létrehozták a dandár besorolást a következő módon lettek a csapatok beosztva. Az 5. dandárba lett beosztva a 3. (szegedi), a 4. (szabadkai), az 5. (zombori) és a 6. (ujvidéki) zászlóalj. Ekkor, a dandárparancsnokság és a 3. zászlóalj volt Szegeden, a többi csapat a névadó településén volt elhelyezve. Ez a rendszer 1874-ben szintén módosult. Ekkor már a II. (szegedi) kerület 1. dandárra lett módosítva. Ez a dandár állt az 5. és 6. féldandárból (később ezred), az 5. féldandár állományát pedig a szegedi 3., a 11. aradi és a 13. zsombolyai zászlóalj adta. E hadrendet 1886-ban változtatták meg, melyet már megőriztek a világháború kezdetéig.

Vendégposzt - 5055 Jászladány

2011.07.04. 10:30 | Jeges_ | 1 komment

Címkék: vendégposzt jász nagykun szolnok megye kuk 68 gye

Vincze János jászladányi olvasónk jóvoltából jutott el hozzánk a következő vendégposzt.

Településtörténet:

1399-ben említik elsőként Lany, Ludány, Ladán, Ladány néven. Jászság egyetlen tava mellé épült a települést. Az év jelentős részében ezért a lápos vidéken csak ládán vagy ladikon lehetett megközelíteni. A Szégyen-tó kellő hal mennyiséget biztosított a bronzkor óta. A török időkben több kis települést is leromboltak. Ezek Ladányhoz kerültek külterületileg. A külterület szinte teljesen sík.
Jászok Ladányon és Alsószentgyörgyön elvesztették egy 1444-es oklevél szerint kiváltságukat és a Semsey illetve Csirke család birtokába került. Csirke család ma is él Jászladányon. 1558-ban a Jászság is török kézre került. Az itt élők békésen éltek a törökkel. Adóztak és kitartottak magyarságuk és kiváltságaik mellett. Ha a császári és török seregek harcoltak, akkor a lakosság elbujdosott a településről. Szolnok elfoglalása után robotra vitték a lakosság egy részét egy tiszai híd építésére. Hatvan, Heves, Eger felé Alsószentgyörgy és Ladány között ment a hadút. Az út ma a Császár-dűlő. Ez Apáti, majd Heves felé ment. Hevestől már Szultánok útjának nevezik. 1552-es egri ostrom után kémhálózatot szerveztek, melyek közül az alábbi településeken tartottak kémeket: Abony, Ladány, Berény, Ágó, Hatvan és Turgony.

Késmárk

2011.06.14. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: szlovákia evangélikus felvidék késmárk

Az első világháborúban elesett evangélikus késmárkiak emlékműve

Az új evangélikus templom története:

A 19. század második felében a késmárki evangélikus hívők úgy döntöttek, hogy új templom építésébe kezdenek, elképzelésük egy látványos, tiszteletet parancsoló templom volt. A régi fatemplom ugyanis már rozzant állapotban volt, sőt statikai szempontból szinte veszélyessé vált. A helyi gyülekezet küldöttsége 1870-ben felkereste Theofil Hansen dán származású építészt, aki abban az időben a Bécsi Tudományos és Művészeti Akadémia professzora és udvari főépítész volt. Saját kész tervét ajándékozta a késmárki gyülekezetnek – állítólag eredetileg Keletre készítette (1898-ban Jeruzsálemben valóban épített egy hasonló lutheránus, a Megváltónak szentelt templomot). Hansen terve rendkívüliségével felkeltette a figyelmet – nem egy egységes építészeti stílusra épült, de az úgynevezett eklektikus stíluson belül bizánci, román, reneszánsz, mauri, sőt különféle orientális stílusjegyeket is hordozott. Állítólag Teofil Hansen ajándékának feltétele is volt, éspedig az, hogy a templomot fel kell építeni, amit a közismerten „fukar szepesiek” örömmel vettek… Ezen kívül meg voltak győződve, hogy hasonló épület Európában nincs. Nem sejtették, hogy csaknem ilyen kinézetű (de torony és kupola nélküli) templom már 1849-től áll Bécs egyik elővárosában Gumpendorfban. Ludvik Förster építész professzor tervezte, veje azaz Teofil Hansen segédletével.

Átirányítás - Hősök voltak mindannyian...

2011.05.30. 14:30 | Jeges_ | 1 komment

Címkék: blog ajánló levéltár jász nagykun szolnok megye

Ezúton szeretném az olvasók figyelmébe ajánlani a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár frissen indított blogját, amely a Nagy Háborúval foglalkozik, és egy időszaki kiállítás apropójából indult el. Az első bejegyzésekben Oláh Zsigmond mezőtúri közkatona naplóját közlik folytatásokban.

A Hősök voltak mind - Jász-Nagykun-Szolnok megye a Nagy Háborúban című oldal ide kattintva érhető el.

7067 Varsád

2011.04.28. 16:00 | Hertymorty | Szólj hozzá!

Címkék: tolna megye kuk 69 gye hv 17 gye

A 370 lakosú (2010) község a Tolnai-Hegyhát dombjai közt, a Donát-patak völgyében fekszik. Nevét először 1305-ben említi oklevél, majd a XV. században Ozorai Pipo birtokai közt szerepel. Az 1583. évi török adóösszeírás 15 adózót említ, az 1689. évi úrbéri összeírás az elhagyott falvak közt sorolja fel.

A XVII. század második felében a Botka-család szerezte meg, tőlük vásárolta meg 1700-ban Székely István simontornyai kapitány, majd 1722-ben továbbadta a Mercy-család részére. A község a Mercy-ek hőgyészi uradalmához tartozott 1773-ig, amikor az Apponyi-család birtokába került.

Vidékfejlesztési Minisztérium (V. kerület, Budapest)

2011.04.19. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: budapest videkfejlesztesi miniszterium

A Vidékfejlesztési Minisztérium (V. Kossuth Lajos tér 11.): négyhomlokzatos, eklektikus stílusú műemlék épülettömb, földszintjén 6-9-6 nyílású, széles árkádsorral, az első és második emeletet összefogó korinthusi oszlopokkal. A szélesen terpeszkedő és erőteljesen kiugratott középrizalitot, valamint az oldalszárnyak szélső sarkait toronyszerű homlokzatelemek gazdagítják. A megkettőzött korinthusi oszlopállást háromszögű oromzat koronázza. Az épületet, mely kezdetben az Igazságügyi Minisztériumnak is otthona volt, Bukovics Gyula tervezte 1885-86-ban.

1162 Rákosszentmihály (Budapest, XVI. kerület)

2011.04.12. 08:00 | Jeges_ | 4 komment

Címkék: budapest

Ilyen nincs még egy

2009. november 11.
Olyan emlékmű, mely kizárólag az első világháborúban hősi halált halt sportolók neveit tartalmazza, az egész országban csak egy helyen, Rákosszentmihályon található. Ez az emlékmű a kerületi önkormányzat és a civilek összefogásával november 6-án végre méltó körülmények közé került.
A Csömöri út nyári felújítása miatt megváltoztatták a bejárást a Metró RSC sporttelepére. A korábbi, János utcai kaput bezárták, helyette a Csömöri út felől nyitottak egy újat. Így viszont a nagyközönségtől elzárt helyre, a sporttelep egy eldugott zugába került a szentmihályi sportemlékmű. Szatmáry László helyi képviselő már júniusban kezdeményezte a szobor kiszabadítását. Ötletét az önkormányzat a szeptemberi ülésén megtárgyalta, majd a beruházás támogatását is megszavazta.

Vendégposzt - "Egy emlékmű végzete"

2011.04.05. 08:00 | Jeges_ | 4 komment

Címkék: budapest vendégposzt gyalogezred elpusztult emlékmű

Rendhagyó módon egy olyan írást teszek közzé, amely már nyomtatásban megjelent. Pár hete került kezembe a Katonaújság című folyóirat legutóbbi száma, amelyben a Fővám téren látható I. honvéd népfelkelő és -gyalogezred emlékművének történetét olvashatjuk. Az írást itt teljes egészében olvashatjátok. A vendégposzt megírásáért és megjelenéséért Fekete Ferencet illeti köszönet.

Fekete Ferenc: Egy emlékmű végzete

Az emlékművet Budapest háziezrede, a "IV. Károly király I. honvéd és népfelkelő gyalogezred" hősi halottainak emlékére állították Budapesten a Fővám téren. A kompozíciót a korszak két ismert művésze, Márton Ferenc és Siklódy Lőrinc készítette. A talapzat belsejében (hátul) az olasz frontharcosok által ajándékozott Monte San Michele-i hősi emlékmű kicsinyített mása volt megtalálható, rajta az aostai herceg sorai: "Ez ormok alatt olaszok és magyarok hősként harcolva, testvériesen egyesültek a halálban".

Régi katonai fotográfiák Csíkmenaságról

2011.03.16. 21:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: fotó erdély kiállítás

Az alábbi hír az Erdély.ma és a történelemportál.hu jóvoltából olvasható a blogon.

Március 10-én, 17 órától a marosvásárhelyi Bernády Házban nyílik kiállítás Régi katonai fotográfiák Csíkmenaságról címmel. A kiállítás anyagát nagyított régi magyar fotográfiák, valamint eredeti, katonai fotográfiák képezik a falubeliektől összegyűjtött háborús emlékek, fényképek, tábori levelek, dokumentumok alapján.

Megnyitóbeszédet tart Molnár Attila az Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület elnöke és Bálint Zsigmond fotográfus. Szervezők: Hargita Megye Tanácsa, Hargita Megyei Kulturális Központ, Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület, Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány.


 

7192 Szakály

2011.02.24. 15:00 | Hertymorty | Szólj hozzá!

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

A 1548 lakosú (2009) község a Tolnai-Hegyhát lábánál, a Kapos két partján, a Budapest-Dombóvár vasútvonal és a 65-ös főút találkozásánál fekszik.

A település neve Zakal alakban egy 1273-ban kelt adománylevélben tűnik fel először, majd az 1333-1335. évek pápai adóösszeírásaiban papját említik. Mai határában, a Kapos mellett fekszik Csernyéd, mely a vármegye székhelye volt (1351-ben, majd 1399-tól folyamatosan tartottak itt megyegyűléseket, egészen 1543-ig).

1126 ELTE Tanító- és Óvóképző Kar (Budapest, XII. kerület)

2011.01.20. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: budapest elte

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar jogelődjének, a Budapesti Tanítóképző Főiskolának rövid története:

1868-ban a magyar országgyűlés báró Eötvös József kultuszminiszter előterjesztésére népoktatási törvényt alkotott, melyben többek között elrendelte állami tanítóképzők felállítását. Így kezdte meg működését 1869-ben főiskolánk jogelődje, a Budai Állami Tanító-képezde, 3 éves képzési idővel, középfokú intézményként. Az iskolaalapítók nagy hangsúlyt helyeztek az európai népoktatás megismerésére, ezért több jeles és tudós tanárt küldtek egyéves tanulmányútra Svájcba és Németországba. Ilyen tanulmányút után kapott igazgatói kinevezést a Budai Képző történetének kiemelkedő alakja, Gyertyánffy István, aki a kultuszminiszter szándéka szerint a magyar fővárosban (Buda és Pest 1872-ben egyesült) központi minta-tanítóképzőt épített ki.

1125 Svábhegy (Budapest, XII. kerület)

2011.01.12. 19:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: budapest

A Svábhegyről az alábbi érdekes és kicsit hosszabb leírást szeretném veletek megosztani a híres író, Jókai Mór tollából. Leírásában elsősorban a természeti értekekről szól, de a terület benépesítéséről bőven esik szó.

A Svábhegy elnevezést a budai hegységnek az a középcsoportja, melyet az Isten-hegy, Vezérhalom, Széchenyi-, Orbán- és Márton-hegy alkot, s amelyekhez még a János-hegyet és Zugligetet számíthatjuk, még Budavárának a törököktől visszafoglalása idejében nyerte. Itt táboroztak ugyanis a hatezer főből állott sváb segédcsapatok, melyek mind a vár ostrománál, mind a fölmentést erőszakoló nagyvezér hadainak visszaverésénél vitézül harcoltak.

1037 Budapesti Turista Egyesület hősi emlékműve (Budapest, III. kerület)

2011.01.02. 13:00 | Jeges_ | 1 komment

Címkék: budapest budapesti turista egyesület

A magyarországi turista mozgalom története dióhéjban:

1879. augusztus 10-én Tátrafüreden volt az alakuló közgyűlése a Magyarországi Kárpát Egyesületnek (MKE). Ez volt a világon a hatodik ilyen jellegű társaság. Megkezdődött a szervezett turizmus Magyarországon. 1875-ben a Tarpataki-völgyben állították fel az MKE első menedékházát, a Rózsa menedékházat s ugyanez évben épült a Csorba-tavi József menedékház, majd ezeket követte a többi: Zöld-tavi Egyed mh. (1876), Felka-tavi Hunfalvy mh. (1878), Poprádtavi Majláth mh. (1879), azonkívül menedékkunyhó a szalóki Háromtó-völgyben (1878) és a Menguszfalvi-völgyben (1880). Emellett nagyjelentőségű útépítéseket is végeztek.

Ajánló - Oroszországi napló

2010.12.14. 18:00 | tiboru | Szólj hozzá!

Címkék: ajánló könyv

Egy első világháborús hadisírokkal és emlékművekkel foglalkozó blog olvasóinak könyvespolcán kötelező módon szerepelnie kell legalább egy olyan könyvnek, amelyből hiteles tájékoztatást kaphatunk arról, hogy hogyan is éltek ott, a fronton azok a katonák, akikről annyit beszéltünk már ezeken az oldalakon.

Egy könyvet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, amely a tegnapi napon jött ki a nyomdából. Szerintem kiváló téli olvasmány (és ugyanakkor nagyszerű karácsonyi ajándék).

7214 Lápafő

2010.12.09. 16:00 | Hertymorty | 1 komment

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

A 161 lakosú (2009) település Tolna megye nyugati részén fekszik. Első írásos említése 1563-ból származik: a török fejadó-adóösszeírás szerint ekkor a koppányi szandzsák része volt 12 házzal. Történetéről Pesthy Frigyes helynévtárában (1863-1864) az alábbiakat olvashatjuk:
 
„Lápafő a Tolna megyei Dombóvári járáshoz tartozó község.
(…)
A most meglevő Lápafő községnek valóságos eredetéről bizonyos tudomással nem bír senki,  hanem hagyományilag létezik bizonyos tudomás arról, hogy már a XVII. században létezett egy illy nevű község és pedig a mostaninál jóval nagyobb (…), de ezen falu 1680 körül a török háború alatt lett elpusztítva, az akkori lakosság nyom nélkül elszéledt. (…) e mostani község már egy 1737-ik évben mint egyházzal és tanítóval ellátott község említtetik.

Könyvajánló - Molnár Tibor új könyve

2010.12.01. 17:26 | Zig Zag | 6 komment

Címkék: magyar szerb adatbázis könyvajánló délvidék

Sajnos nem értünk oda Tiboruval zentai levéltáros és blogger barátunk, Molnár Tibor alias MTi könyvbemutatójára, ami szintén Zentán volt a minap. A takaros könyv, amely Óbecse, Péterréve és Bácsföldvár első világháborús (1914–1918) katonai áldozatait dolgozza fel MTi szakértelmét és kitartását dícséri. A Magyar Szó .com is megemlékezik a bemutatóról. A 308 oldalas könyv egyébként kétnyelvű, magyarul és szerbül is olvasható eredeti dokumentumokkal és képekkel illusztrált kiadvány. Ha lesz információnk hazai terjesztésről, akkor arról is be fogunk számolni itt a blogon. (A kereséshez itt az ISBN száma: 9788670820333)

MTi-nek pedig gratulálunk a könyvhöz!

Zig Zag

Szolgálati közlemény: Austerlitz '2010

2010.11.29. 10:47 | Zig Zag | 7 komment

1805. december másodikán zajlott csata austerlitzi ütközetként, vagy másként a három császár csatájaként vonult be a történelembe. Három császár katonái vettek részt a csatában: Bonaparte Napoleon serege az egyik oldalon, az orosz cár I. Sándor és I. Ferenc magyar és cseh király, német-római, illetve osztrák császár seregei pedig a másik oldalon.

Az osztrák oldalon harcolt közel 4000 fős magyarországi hadtest: négy székely határőr gyalogzászlóalj, a 11. székely határőr huszárezred és a 4. huszárezred. Az ő és a napóleoni csaták más nemzetiségű áldozataiknak állít emléket a Brünni Magyar Polgári Egyesület szervezésében az alábbi rendezvény:

Az egyesület tisztelettel meghívja 2010. december 4-én (szombat) 17:00-kor kezdődő rendezvényre, a morvaországi Telnice községbe.

Résztvesznek Hargita és Kovászna megye tanácsának képviselői, a Szilaj Hagyományőrző Egyesület Sepsiszentgyörgyről, a Szegedi Egyetem Bölcsész Karának képviselői, Telnice község polgárai, a Brünni Magyar Polgári Egyesület és mások.

Ünnepi beszéder mond: Dr. Kádár László (Székelyföld)

Meghívó letölthető innen.

1173 Rákoscsaba (Budapest, XVII. kerület)

2010.10.25. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: budapest

A XVII. kerület története:

Budapest Főváros XVII. kerülete ma kilenc településrészre tagozódik, úgymint: Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Madárdomb és Régiakadémiatelep. Ezek többsége XX. századi új településrész, közülük kettőnek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak századokra visszanyúló a történelme. Rákosliget és Rákoshegy a XX. század elején Rákoskeresztúrból váltak ki és lettek önálló községek. Rákoskeresztúr és Rákoscsaba egykori határa ma is jól látható a térképen, pedig már sok évtizeddel ezelőtt teljesen összenőtt a két település (a határ az Ároktő utca és a Tápióbicske utca mentén halad). Mindkét ősi település a Rákos-patak, illetve az annak mentén húzódó hadi- és kereskedő- (borostyán)út mellé települt. A Rákos-patak völgye - mint azt a gazdag régészeti lelőhelyek is tanúsítják - évezredeken keresztül fontos kereskedelmi útvonal volt, amely mellett a réz-, bronz- és vaskorban is laktak emberek.

7062 Keszőhidegkút

2010.10.13. 16:00 | Hertymorty | Szólj hozzá!

Címkék: tolna megye kuk 69 gye hv 17 gye

 
A 210 lakosú (2001) község a Kapos-völgyében, a Tolnai-Hegyhát lábánál fekszik, neve a Keszi törzsnévből eredeztethető. Egy 1397-ben kelt oklevélben említik először, mint „Kezew alio nomine Hydegkuth” (Keszö más néven Hidegkút), ekkor Simontornya várához tartozott. A simontornyai szandzsák 1572. évi fejadó összeírásában Hidegkút még 7 családfővel szerepelt, ezt követően elnéptelenedett, az 1696. évi megyei adójegyzékben már nem említették. A simontornyai uradalom 1689. évi összeírásában birtokosaként a főként Fejér vármegyében birtokos Salomváry Jánost nevezték meg.

Németország kiegyenlíti első világháborús adósságát

2010.10.01. 08:00 | Jeges_ | 6 komment

Címkék: németország bréking nyúz

Alább a HVG cikkét olvashatjátok; a hír az MTI-től származik.

Végleg véget ér Németország számára vasárnap az I. világháború: az akkor vesztes hatalom ugyanis ekkor fizeti ki a jóvátételből még hátralévő utolsó részletet, 69,9 millió eurót - írta az MTI. A hvg.hu korábban már beszámolt arról, hogy kicsit bonyolultabb problémáról van szó, de Berlin tényleg a hétvégén szabadulhat meg az első világháborús adósságától.

1053 Eötvös Gimnázium (Budapest, V. kerület)

2010.09.30. 08:00 | Jeges_ | 1 komment

Címkék: budapest gimnázium

Az Eötvös József Gimnázium története 1921-ig:

Thun Leo gróf becsi vallás es közoktatásügyi miniszter a Bach rendszer idején dolgozta ki új iskolarendszerét, amely a neoabszolutizmus érdekeit szolgáló hivatalnokréteg kinevelését célozta meg. A rendszer nyomán alakították ki a humán jellegű nyolcosztályos gimnáziumokat és a gimnáziumokkal nem egyenértékű hatosztályos reáliskolákat. Ez csak korlátozottan biztosította a főiskolai továbbtanulás lehetőségét. Az ilyen típusú intézmények célja a németesítés volt.

7193 Regöly

2010.09.20. 15:00 | Hertymorty | 2 komment

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

Az 1177 lakosú (2009) település a Kapos völgyében található, a 65-ös főút felől egy 5 km-es bekötőúton érhető el. Neve valószínűleg a Ragino, Regino német eredetű személynévből, magyar névadással alakult ki: a török hódoltság előtt Regennek, illetve Régönnek ejtették, ezekből a változatokból és a török adóösszeírásokban szereplő Regenye névből alakult ki a település mai elnevezése. 

Regöly és környéke kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően az újkőkor óta folyamatosan lakott hely. A késő bronzkorban, mintegy 3000 évvel ezelőtt épült meg az a mai napig fennmaradt erősség (sánc), amely még a honfoglalás után is a Dél-Dunántúl fontos erődített helye volt: északról és nyugatról mély árok védte, három oldalról pedig a Kapos és Koppány folyók mocsaras ártere.

Könyvek a Nagy Háborúról

2010.09.09. 08:00 | hphp | 5 komment

Címkék: könyv adatbázis hadtörténet

Talán többetek előtt sem ismeretlen már a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (MTDA). A nonprofit alapú, független  magánkezdeményezés évek óta teljes szöveggel digitalizálja és teszi közzé az interneten azokat a főként társadalomtudományi jellegű műveket, amelyek szerzői már több, mint 70 éve elhunytak, azaz műveik jogtisztának számítanak. A digitalizált írások időintervalluma az 1800-as évek közepétől a múlt század közepéig terjed, a megjelentetett könyvek száma pedig szinte napról napra növekszik.

Amiért most a vállalkozás a blog olvasóinak különös figyelmére érdemes, az az a 2010-ben induló projekt, amelyben 46 darab, az I. világháború eseményeivel foglalkozó könyvet digitalizálnak csaknem 6500 oldalnyi terjedelemben. Diplomáciai események, okmányok mellett szociografikus igényű leírások, eseménytörténetek (gazdag képanyaggal) egyaránt szerepelnek a három részletben megjelenő csomagban.