Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • HK417: Csak kérdezem, hogy az a "Wachmeister" az biztos, hogy az őrmester?? Nekem olyan őrparancsnoknak ... (2016.02.07. 00:18) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Kövendy Katalin: @Bánkuti Ákos: Köszönet és hála! Holló altábornagy és a hivatal ígéretéből "hivatalosan" semmi,... (2016.01.15. 11:39) Rokonok a Nagy Háborúban 2
  • Blogovics: arleh@freemail.hu (2016.01.01. 23:39) Végvár
  • Blogovics: Üdvözlöm a szerzőt és BÉKÉS, BOLDOG ÚJ ÉVET kívánok! Az itt közölt Végvár története összecseng azz... (2016.01.01. 23:36) Végvár
  • Antolion: Az elmúlt évben a projekt egyszerre 100 könyv publikálásával emlékezett meg az 1. v. h. kitöréséne... (2015.07.24. 09:20) Első világháborús könyvek az MTDA-n!
  • Utolsó 20

Konferencia az utolsó békeévről

2013.09.30. 18:51 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: konferencia

Október 2-án rendezi közös konferenciáját a Károli Gáspár Református Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia. Téma: Az Osztrák-Magyar Monarchia kül- és katonapolitikai helyzete, valamint "hátországa" (politikai küzdelmei és nemzetségi viszonyai) a világháború előestéjén, különös tekintettel a balkáni fejleményekre.

plakat_20130927.jpg

Első világháborús könyvek az MTDA-n!

2013.06.21. 09:37 | Jeges_ | 3 komment

Címkék: visszaemlékezések MTDA Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma ezredtörténet

Kedves Olvasóink!


A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma sziszifuszi munkát folytat annak érdekében, hogy a kutatók, érdeklődők számára fontos szakirodalmat elérhetővé tegye az interneten. Számos témakör elérhető már az oldalon, érdemes böngészni.

A napokban egy nagyobb első világháborús blokk került fel az oldalra, amelyre ezúton hívnám fel Olvasóink figyelmét. A visszaemlékezések és ezredtörténetek között ott található Gyóni Géza írása is, akiről ezen az oldalon már több ízben volt szó.

A honlap mindenki számára hozzáférhető, a könyvek szabadon letölthetőek.

http://mtdaportal.extra.hu/

Programajánló

2012.11.07. 07:50 | Jeges_ | Szólj hozzá!

598881_4334881643969_435370935_n.jpg

Rokonok a Nagy Háborúban 3

2012.09.02. 20:00 | Jeges_ | 2 komment

Címkék: rokonok katonai temető

Hosszas kihagyás után újból jelentkezik a Rokonok a Nagy Háborúban című sorozat. Az alábbi írásban Kőszegi Németh Enikő édesapjának nagybátyjáról, Németh Zoltánról olvashatunk. Eddigi cikkeinkkel szemben rendhagyó módon a fókusz nem a hősi halált halt rokon katona-éveivel foglalkozik, hanem végső nyughelyének felkutatásával. Köszönet az érdekes és izgalmas írásért!

Legalább hét éve már annak, amikor a mátyusföldi Taksony temetőjében családi sírokat látogatva, édesapám felhívta a figyelmemet arra a síremlékre, ami rég meghalt rokonunknak, Németh Zoltánnak állít mementót.

1. N+ęmeth Zolt+ín eml+ęk+ęt +Ĺrz+Ĺ s+şrk+Ĺ a taksonyi temet+Ĺben.JPG

Németh Zoltán emlékét őrző sírkő a taksonyi temetőben.

Átirányítás - A szegedi 46. közös gyalogezred koleratemetője Tizsényben

2012.07.26. 20:00 | Jeges_ | 1 komment

Címkék: átirányítás kitekintés kuk 46 gye

nyíl.png

Ezúton ajánlom Olvasóink figyelmébe Pintér Tamás írását a Nagy Háború blogon. A szegedi 46. közös gyalogezred koleratemetője Tizsényben című cikk ide kattintva érhető el.

2083 Solymár

2012.07.20. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: pest megye

Solymár.jpgSolymár történelme:

A régészeti kutatások alapján szinte biztosan állítható, hogy már a neolit kortól (i.e 3000) éltek itt emberek. Az 1970-es években folytatott ásatások feltártak a község határában római, illetve avar sírokat is. Mint az ismeretes a település nevéről többféle legenda és elképzelés él még napjainkban is.

A település neve:

Az egyik, némiképp meseszerű történet arról szól, hogy Mátyás király vadásztársaival éppen erre haladt el, amikor a király egyik hallgatag vadásztársának odaszólt, hogy „Szólj már!". Egyesek szerint ennek latinos írásából származhat a Solymár név.

Tiszaörvény (Tiszafüred)

2012.07.08. 08:00 | Jeges_ | 2 komment

Címkék: jász nagykun szolnok megye

Tiszafured.jpgA település története:

Örvény közvetetlenül a Tisza partján fekvő Árpád-kori település, mely az oklevelekben Ewren, Ewrem (Örem) alakban már 1261-ben előfordult az egri püspökség részére kiadott megerősítő oklevélben, mint a püspökség ősi birtoka.

1417-ben, 1494-ben is, az egri püspökség birtokai között tüntették fel.

Örvény egykor jelentős helység volt, vámszedési joggal és külön hajóval is bírt, mely a Tisza áradásai alkalmával a közlekedés fenntartására szolgált, erre vonatkozik a Hajóútja helynév, mely a püspöki birtoknak a része volt, és amely felé az áradáskor a hajó járt, innét vette tehát e birtokrész a Hajóútja nevet, de e név emléke csupán az oklevelekben maradt fenn, jelenleg e nevet sem birtok, sem határrész nem viseli.

2600 Vác

2012.07.01. 21:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: pest megye evezős egyletek

Vác.jpg

A város története:

A magyarok Kárpát-medencébe érkezését, a honfoglalást (896) követően kialakult település a korai püspöki székhelyek sorába tartozik, első királyunk, Szent István megkezdte a váci püspökség szervezését. Az alapítólevél sajnos nem maradt fenn, így az első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel. A város nevének eredetéről számtalan teória keletkezett, nincs egyetértés ebben a kérdésben. Ma a nyelvészek legtöbbje személynévből származó helynévnek tartja a Vác nevet. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, melyben egy Vác nevezetű remete élt, s róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a "vác" szó, mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.

Felhívás - Az első világháborús projekt

2012.06.01. 14:30 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: felhívás hadtörténet hadtörténeti intézet és múzeum

Az alábbi felhívásra szeretném irányítani Kedves Olvasóink figyelmét:

Az első világháborús projekt 

A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum első világháborús projektiroda elsődleges célja és feladata a több mint négy évig tartó első világháború századik évfordulójáról történő méltó és színvonalas, szakmailag korrekt és tárgyilagos megemlékezés.

A megemlékezés-sorozat célja, hogy a magyar és a külföldi közvéleménnyel megismertesse az első világháborús magyar szerepvállalás valódi súlyát és mértékét.

A Hadtörténeti Múzeum hat termes állandó kiállítással, valamint több ország együttműködésével megvalósuló múzeumvonattal emlékezne meg a háború eseményeiről. A szerelvény jelentősebb részét a korabeli vagonokból állítanánk össze. A Duna folyamot kihasználva készülhet egy a folyón végighaladó kiállítás. A fő részét a Lajta monitor, az Osztrák-Magyar Monarchia legrégebbi 1871-ben gyártott folyami hadihajója biztosítaná. A hajón a múzeumvonathoz hasonlóan kiállítást rendeznénk be. Hozzá kapcsolódó bárkán a haditechnikai eszközöket mutatnánk be.

Azokra a területekre, ahová sem a vonat, sem a hajó nem jut el, vándorkiállításokat tervezünk.

Egy Budapesten létrehozandó haditechnikai parkban a világháborús műtárgyak bemutatásával ismertetjük meg a korabeli haditechnikai eszközöket.

A Hadtörténelmi Levéltár az első világháborúban hősi halált halt magyar katonák (számuk kb. 600.000 fő) megközelítőleg teljes számítógépes adatbázisát állítja össze, amelynek elkészülte után a családfakutatók és az érdeklődő nagyközönség számára hozzáférhetővé válnak a személyi adatok. A Levéltár az őrizetében található világháborús válogatott típusdokumentumokat tartalmazó kötet megjelentetésével is hozzájárul az 1914-18 közötti időszak jobb megismeréséhez.

A Hadtörténeti Intézet Magyarország és a magyar katonák világháborús szerepvállalását több, tudományos igényű, magyar és idegen nyelven kiadott publikációban foglalja össze. Mindeddig hiányzó kézikönyveket, így az első világháborús osztrák-magyar altábornagyok életrajzi lexikonát, valamint egy első világháborús kronológiát jelentet meg. A 2014-18 között évente megrendezésre kerülő nemzetközi konferenciákon a magyar hadtörténelem fontos világháborús csomópontjainak vizsgálatával gyarapítja a szakmai és érdeklődő közönség ismereteit.

A Hadtörténeti Könyvtár a birtokában lévő első világháborús alakulattörténetekből egy DVD vagy online formában elérhető digitális adatbázis összeállításával, illetőleg a volt magyar királyi honvéd gyalogezredek egykori helyőrségeiben könyvtári vándorkiállítások rendezésével járul hozzá a centenárium sikeres megünnepléséhez.

Akinek az I. világháborúval kapcsolatos bármilyen irat, plakát, fotóanyag, tárgyi emlékanyag áll rendelkezésére, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot:

Dr. Balla Tibor alezredes 1-325-16-00/44-081

balla.tibor@mail.militaria.hu

3373 Besenyőtelek

2012.05.27. 06:00 | Jeges_ | 1 komment

Címkék: heves megye hősök napja

Kedves Olvasók! Az idei Hősök napja alkalmából Besenyőtelekről készült bejegyzés. Ez a település szenvedte el a legnagyobb veszteséget az akkori Magyarország területén, arányait tekintve.
A Hősök Napja alkalmából szeretném arra buzdítani Olvasóinkat, hogy településükön helyezzenek el virágot vagy mécsest településük első és/vagy második világháborús emlékművénél. Köszönöm!
A felhívás után pedig következzen Besenyőtelek története és emlékműve:

A település története

Az okiratok azt bizonyítják, hogy a falu neve a besenyőktől származik, ugyanis a település besenyőtelep volt. A zásztyi apátság alapítólevelében a XI. században a besenyők kútját, besenyők temetőjét említették ezen a helyen.
A település története visszanyúlik a történelem előtti időszakba. Ezt bizonyítják a régészeti leletek. Cserépmaradványok jelzik a bronzkori úgynevezett pirinyi kultúra megjelenését. Régészeti leletek kerültek napvilágra a bronzkor végéről, a koravaskorból is, amelyek a kelta néphez kötődnek. A késő keltakorhoz kapcsolódik a besenyőteleki telep és temető. Itt félig fölbe mélyített házak alapjait és csontvázas sírokat tártak fel Galván Károly és Szabó János Győző régészek az 1956 előtti években, illetve 1960-ban. Hunkori lelőhely került felszínre a besenyőteleki tepélypusztai gazdaság központjában, a sertésistállók emésztőgödrében, itt kerek sírfoltokat figyeltek meg.

Programajánló - Hadszíntérkutatás az Isonzónál

2012.05.24. 11:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: előadás isonzó

Meghívó

Az Országos Széchényi Könyvtár tisztelettel meghívja tizenötödik Fogadóórájára, melyre 2012. június 1-jén, pénteken 16 és 18 óra között kerül sor az OSZK (Budapest I., Szent György tér 4-5-6., Budavári Palota F épület) VIII. szinti társalgójában.

A könyvtár vendégei ezúttal a Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztályának tagjai, a Nagy Háború Blog alapítói és állandó szerzői: Pintér Tamás, Rózsafi János és Stencinger Norbert. Az érdeklődők Hadszíntérkutatás az Isonzónál címmel hallhatnak diavetítéssel egybekötött előadásokat, majd feltehetik kérdéseiket a témával kapcsolatban.

Forrás: nagyhaboru.blog.hu

3170 Szécsény

2012.04.30. 11:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: nógrád megye

Szécsény története az első világháborúig:

Az ország északi szélén, az Ipoly-völgyében, nem messze a határt képező folyótól, közel 6300 lakosú helység fekszik, Szécsény.

Szécsény a középkorban előbb város, és csak később lett katonai erősség. Ennek következtében erődítésének jellege is különbözött a többi Nógrád megyei középkori várétól. Szécsény falain belül a polgárosodás útján járó kisemberek hajlékai is meghúzódtak, ezzel szemben a többi – magas hegyek, kisebb dombok csúcsát koronázó – vár előbb csakis a várúr családjának és szolganépének, később pedig a végvári vitézeknek szolgált szállásul.

Vendégposzt - Párkány

2012.02.24. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: szlovákia

Alább olvasható Blaho Péter vendégposztja. Köszönjük a munkát!
 

Párkány története:

A 11 100 lelket számláló város a szlovák-magyar határfolyó, a Duna bal partján fekszik. Párkány Szlovákia legdélebben fekvő városa, érdekes természeti adottságai turisták sokaságát vonzza. Itt kezdődik a Dunakanyar, az esztergomi Bazilika atraktív panorámájával. A Garam a várom mellett torkollik a Dunába. A várost északnyugaton a Hegyfarok /Vršok/ állami természetvédelmi terület, a párkányiak bortermelő területe határolja. Északkeletre a Kovácspataki dombok vulkanikus sziklái törnek az égre meredeken. Ennek az állami természetvédelmi területnek legmagasabb csúcsa a 395 m magas Burda.

Programajánló - Hadtörténelmi délutánok

2012.01.26. 20:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: előadás hadtörténelmi délutánok

Kedves olvasóink figyelmébe ajánlom a a Hadtörténelmi Délutánok januári előadását:

Rózsafi János „A m. kir. 20. honvéd gyaloghadosztály első magashegyi harcai 1915 júniusában” címmel tart előadást.

Időpont: január 28 (szombat), 13:30.

Helyszín: HM HIM (1014, Budapest, Kapisztrán tér 2-4.) II. emelet, „Tóth Ágoston” terem.

A belépés díjtalan.

Forrás: militia.hu

A HM Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó Osztály felhívása

2012.01.14. 12:13 | Markgraf | Szólj hozzá!

Közös nemzeti öntudatunkhoz feltétlenül fontos, hogy ne felejtsük el azokat a katonáinkat, akik életüket áldozták a hazáért. Emlékük megőrzésében Önök is segíthetnek.

Várjuk azok jelentkezését, akiknek hozzátartozója az első vagy a második világháborúban hősi halált halt és rendelkeznek az illetőről fényképpel. A részünkre eljuttatott portrékat a Hősök arcképcsarnoka felületen jelenítjük meg. Továbbá kérjük azok is keressenek meg minket, akik korabeli fotóval rendelkeznek hadisírokról vagy hősi emlékművekről.

Mivel honlapunk nem pusztán veszteségekkel kapcsolatos információkat kíván közölni, hanem szeretné bemutatni a fegyveres erők helytállását, vitézségét, továbbá a lehetőségekhez mérten az egyes alakulatok tevékenységét is, ezért várunk minden olyan korabeli dokumentumot, fényképet, egykorú naplót, vagy később készült visszaemlékezést, amely a magyar katonák, csendőrök, rendőrök s más egyenruházott testületek tagjainak az első vagy második világháborúban teljesített szolgálatára vonatkozik!

Elérhetőségünk: hadisir@hm.gov.hu

http://www.hadisir.hu

Másoljuk és terjesszük!

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei I. világháborús emlékművek

2012.01.11. 20:30 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: videó jász nagykun szolnok megye

Kedves Olvasók! Ajánlom figyelmetekbe a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár videó-összeállítását a megyei első-világháborús emlékművekről.

 

2084 Pilisszentiván

2012.01.07. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: pest megye

A település története:

A község eredeti neve Szent Iván, németül Sankt Iwan. A török világ utáni első összeírások Szent Ivánról nem tesznek említést. Felvetések szerint a török hódoltság előtt is létezett itt település Battháza néven.
A 150 éves török uralom alatt az országok középső része szinte teljesen elnéptelenedett. Buda visszafoglalása után a Habsburgok (1686) német telepeseket hívtak be. 1708-ban a falu területét a nádor gróf Brankovics Jánosnak adományozta, majd 1709-ben a Budai Ágostonosoknak. A kettős adományozás vége per lett, amit az egyház elvesztett. Szentivánt 1750-ben Esztergom alispánja, Tersztyánszky József kapta meg.

2519 Piliscsév

2012.01.02. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: komárom esztergom megye hv 14 gye kuk 26 gye

A település rövid története:

Piliscsév a Pilis hegység lábánál fekszik, Komárom-Esztergom megyében, Budapesttől kb. 30 kilométerre. Csombor Erzsébet településtörténeti kutatásaiból kiderül, hogy a középkori magyar falu első okleveles említése 1262-ből való, Chw, Cheu írásformában, és a mai Csévtől 6 kilométerre nyugatra, Csolnok, Sáp, Dág és Csaba közt terült el. Legrégibb ismert birtokosa (1274) Csév László, Róger fia, aki itteni birtokát Godin esztergomi polgárnak zálogosította el, Godin utódai pedig 1328-ban a Margit-szigeti apácáknak adták el.

2517 Kesztölc

2011.12.26. 18:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: komárom esztergom megye hv 14 gye kuk 26 gye

Kesztölc története

Hosszan elnyúló falu a Pilis hegység aljában, a Kétágú-hegy, Feketehegy, Pilisnyereg, Klastromi szirtek alatt húzódik meredek lejtőjű dombok között. A hegyek lábánál eredő források vizét a Kesztölci-patak és a Topolka patak szállítja a Kenyérmezői-patak közvetítésével a Dunába.
Nevét szláv eredetűnek tartják. Kostolac kis várat, erődtemplomot, zárdát jelent. Nevéhez a Claustrum, Kloster, Kostel kicsinyített alakján keresztül is el lehet jutni. Eredetét Osváth a XII-XV. századra vezeti vissza. Borovszky szerint az elzászi Kestenholz nevére emlékeztet, ami gesztenyefát jelent. Pesty szerint a múlt század közepén a tótok Kesztelecznek - ma Kesztucnak - mondják, míg a németek Gesticznek ismerték. Az oklevelekben sokféleképpen írt falunevet 1907-ig szinte minden feldolgozás Kesztölcznek írja. Első okleveles említése 1075-ben: Kestelci.
A falu területén folytatott régészeti ásatások során több ízben előkerültek későbronzkori urnasíros kultúra temetőjére utaló edények.
A község határában vezetett a római korban Brigetio-t Aquincum-mal összekötő főútvonal. A limesút mellett nagy kiterjedésű római településre utaló leletanyag került elő. Feltehető, hogy a település területén edény kiégetésére alkalmas kemence működött.

A limanovai csata - az elfeledett "magyar győzelem"

2011.12.06. 12:30 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: előadás elte

Újabb érdekes programot szeretnék Olvasóink figyelmébe ajánlani:

2011. december 8-án csütörtökön 17 órakor az ELTE Egyetemi Könyvtár Dísztermében (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.) A limanovai csata - az elfeledett "magyar győzelem" címmel a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány és a Nagy Háború blog vetítéssel egybekötött előadóestje lesz. Az előadást megnyitja Dr. Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója. Köszöntőt mond Pintér Tamás, az est házigazdája, az alapítvány kuratóriumának elnöke, a blog szerkesztője.

- Pollmann Ferenc: Magyar virtus az orosz gőzhenger ellen. A limanovai csata közel száz év távlatából
- Ságvári György: Lovasított gyalogság? A huszárok ruházata, felszerelése és fegyverzete Limanova előtt és Limanova után
- Rózsafi János: "Jöttek, láttak, győztek..." Fehérvári huszárok a limanovai csatában
- Szőts Zoltán Oszkár: Egy kultusz kezdetei. A limanovai csata megjelenése a napilapokban
 

2490 Pusztaszabolcs

2011.11.22. 14:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: fejér megye

A település története:

Pusztaszabolcs területe több ezer éves múltra tekint vissza. A régészeti ásatásokkal felszínre került bronzkori, kelta, illetve római kori tárgyi emlékek mind arról tanúskodnak, hogy a lakosságot a jó minőségű, öntözhető föld vonzotta a településre.
A bronzkor embere i.e. 1900-1200 között népesítette be a Mezőföld lakhatásra alkalmas, lösszel fedett részeit. Erről tanúskodnak a Felsőcikola környéki halastavak mentén feltárt régészeti emlékek is. Legfontosabb a „Sziget” nevű részen megfigyelt urnatemető, gazdag mellékletekkel, használati tárgyakkal, edényekkel, díszített bronz viseleti tárgyakkal, bronz tőrrel. Ugyanitt a Komló-domb és a Taligás-domb római koracsászárkori település helye. Pusztaszabolcsról való egy római főtiszt által készített síremlék kőfelirata. A síremléket a batavusok földjéről, alsógermániai Novimagusból (ma hollandiai Nijmegen) származó feleségének állította.

„Csaták néma tanúi” (Hadirégészeti konferencia)

2011.10.26. 20:50 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: konferencia

Az alábbi konferenciát ajánlom az olvasók és a tagtársak figyelmébe. A témák sok korszakot érintenek; több első világháborúhoz kapcsolódó előadás is lesz.

2011. november 4-én (pénteken) a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum konferenciát szervez a hadtörténeti régészet témaköréből. A konferencia helyszíne: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Tóth Ágoston-terem. (Budapest, Kapisztrán tér 2-4. 1014.)

A program

10.00 – 10.20. Király Ágnes: Kora vaskori tömegsírok Pusztataskony határában

10.20 – 10.40. Dr. Nádorfi Gabriella: A szabadbattyáni római kori tömegsírok

10.40 – 11.00. Dr. Pusztai Tamás: Két halott a Muhi csatából - a Muhi 4062-es számú sír
leletei

11.00 – 11.20. Maráz Borbála: Tömegsírok régészeti feltárása a mohácsi síkon

11.20 – 11.40. Gallina Zsolt: Tömegsírok, lefejezett emberek a török kori Fonyód-Bézsenyen

11.40 – 12.00. Vita/hozzászólás

12.00 – 12.20. Szünet

12.20 – 12.40. Berecz Mátyás: A hatvani Radnóti téri honvéd-sírhely kálváriája

12.40 – 13.00. Tóth Zsolt: Magyar katonák exhumálása az első világháború után

13.00 – 13.20. Dr. Kővári Ivett – Polgár Balázs: A pettendi szovjet tömegsír régészeti
feltárása és az emberi maradványok antropológiai vizsgálatának eredményei

13.20 – 13.40. Dr. Kovács László: Petőfi Sándor őrnagy és Gyóni Géza zászlós sírja

13.40 – 14.00. Vita/hozzászólás

Forrás: militia.hu

Magyar katonai emlékek az Isonzónál – előadás

2011.10.18. 22:10 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: előadás isonzó isonzo völgye doberdo

MEGHÍVÓ

A Karsai Zsigmond Baráti Társaság (Péceli Olvasókör) tisztelettel meghívja kedves családjával együtt a 2011. október 20-án (csütörtökön) tartandó összejövetelére.

Helyszín: Szemere Pál Művelődési Ház (Pécel, Maglódi út 12.), kezdete 18 óra 30.

Vendégeink a Magyar ezredek a Doberdó-fennsík védelmében (Hibernia Nova Kiadó, Zrinyi Kiadó 2009) című könyv szerzői:

Pintér Tamás történész, levéltáros
Rózsafi János, helytörténész
Stencinger Norbert, történész
a Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztályának tagjai, akik

Magyar katonai emlékek az Isonzónál

címmel tartanak előadást.

Forrás: http://nagyhaboru.blog.hu/

3600 Ózd

2011.10.02. 20:01 | Zig Zag | Szólj hozzá!

Címkék: vendégposzt borsod abaúj zemplén megye hv 10 gye kuk 34 gye

Ózd városa mostanában (leginkább az utóbbi 20-30 évben) többnyire negatív kicsengésű hírekben szerepel. Megpróbálom a képet kissé árnyalva olyan időkbe visszanyúlni, amikor még az ország északkeleti csücskében is úgy zajlottak az események, mint bárhol másutt. 

A település első okleveles említése 1272-ból való: a kis jobbágyfalu sokáig a szomszédos Csépány, Bolyok és Várkony községek közé szorulva élt. Neve az úz népnévből ered, amit a „d” kicsinyítő képzővel toldottak meg, ezzel is a kis méretre utalva. Jelentősége a XIX. században növekedett meg, mikor a közeli Csernely településen birtokos Sturman család 1846-ban – a környéken ekkorra már feltárt gazdag szénmezők ismeretében – vasgyárat létesített. Az első évtizedek terméke a kavaró és forrasztásos eljárással készült acél volt, amelyet kovácsolással és hengerléssel dolgoztak fel készáruvá. A XIX. században minden tekintetben gyors ütemű fejlődés következett, a gyár és a környező bányák tulajdonosa a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.T (röviden Rima) lett, amelynek a század végére szén-, vasérc-, magnezit-, mészkőbányák, gazdaságok, hámor, acélmű, hengermű, vasút tartoztak a tulajdonába. Ózd 1885. január 1-jétől járási székhely lett, melyhez 25 községet osztottak be (1927-ben minősítették nagyközséggé, majd 1949-től várossá).

Ajánló - Egy géppuskás főhadnagy naplója az első világháborúból

2011.09.07. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: ajánló napló levéltár

Budapest Főváros Levéltára jóvoltából elérhető Egy géppuskás főhadnagy naplója az első világháborúból, igaz, csak bizonyos részletei, de azok eredeti formában. A napló keletkezésének története alább olvasható:

Bartók János k.u.k. főhadnagy beszámolóját a keleti hadszíntér eseményeiről több kisméretű francia kockás iskolafüzet rejti magában. Sok-sok ezer gyöngybetűvel telerótt oldalon meséli el nekünk az első világháborúról szóló emlékeit. Belelapozva a feljegyzésekbe kiderül, hogy 1914 júliusában indult a szerb frontra. Abban a hitben búcsúzott el szüleitől és szerelmétől, Lucikától, hogy nem látja őket viszont soha. A sorszámmal ellátott kisméretű naplócskák beszámolnak nekünk a végeláthatatlan menetgyakorlatokról, véres ütközetekről a szerb és a galíciai fronton, életről és halálról, lakomákról és pillanatnyi örömökről. Bartók János olyan - mentalitástörténeti szempontból is értékes - információkat rögzített feljegyzéseiben, mint a hadosztályában szolgáló tagok neve és személyi adatai. De találhatunk naplóiban gondosan és precízen kidolgozott rajzokat is, melyek például egy-egy géppuskaállás keresztmetszetét örökítették meg. Háborús naplójának mégis az egyik legérdekesebb dokumentuma az a rajz, mely a "Komárnói" csatateret mutatja be. Bartók 1918 november 9-én fejezi be háborús élményeinek a bemutatását, s csak egy lapot szán az azt követő "civil élet"-re, de ez már egy másik történet...

A napló ezen a linken keresztül érhető el.