Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • HK417: Csak kérdezem, hogy az a "Wachmeister" az biztos, hogy az őrmester?? Nekem olyan őrparancsnoknak ... (2016.02.07. 00:18) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

Marosvásárhely - Széchenyi iskola

2008.09.24. 09:24 | tiboru | 6 komment

Címkék: erdély


A marosvásárhelyi református temetőben
kószálva természetesen első világháborús emlékmű után érdeklődtem egy gondnok külsejű és gondnok viselkedésű embernél, aki készségesen elmondta, hogy olyan, hogy világháborús emlékmű, na olyan nincs. Van ugyan... és itt elbizonytalanodott, majd fejét vakarva lassan előbukkantak az emlékek.

Van ugyan egy iskolai emlékmű - egészítette ki önmagát - de hát azon bizony román név is van. Meg tán zsidó meg német meg a Jóisten tudja még, milyen. Nem baj? Úgy is érdekli? - kérdezte, kicsit aggódva.



Megnyugtattam, hogy nem baj. És hogy úgy is érdekel.

Megmutatta, hogy hol áll - hát a bejárattól mintegy 40 méterre, majdnem szemben, talán kicsit oldalt, jobbkézre.

Tessék, itt látható. Remélem, felirata olvasható, ha ráklikkeltek a képekre.

A nevek az évfolyam szerint vannak csoportosítva. Megszemlélve őket, a magyarokon kívül valóban felfedezhető más nációra utaló is: Radu Victor és Batrin Kristóf például biztosan románok voltak,  Waghner Gusztáv és Hamerman Herman németeknek tűnnek, Fritsch Mózes és Schwartz Ármin valószínűleg a Hanukát (és nem a Karácsonyt) tartották a legnagyobb vallási ünnepnek. És akkor nem beszéltünk Dratsai Guidóról vagy Lőte Izorról, akikről még találgatni is nehéz.
Barátaim! Ugye szerintetek is harmadrangú kérdés, hogy milyen Istenhez és milyen nyelven fohászkodtak haláluk pillanatában? Ugyanarra a zászlóra esküdtek fel és ugyanolyan, magyar egyenruhában haltak meg.

Ennyi. Köszönöm, hogy mindenki egyetért velem.

És szégyellje magát mindenki, aki a hősöktől (akik persze áldozatok is voltak egyszersmind) nemzetiségi igazolást, keresztlevelet vagy bármiféle más dokumentumot vagy okiratot kér vagy követel.


Akkor következzenek a nevek, ABC-sorrendben (tehát nem úgy, mint a márványtáblán):

Arányi Andor, Áron Izsák, Batrin Kristóf, Bretter Mór, Domanicki Béla, Dratsai Guido, Filp Richárd, Fritsch Mózes, Hamerman Herman, Hausman Béla, Hirsch Andor, Jakab József, Jakab Károly I., Jakab Károly II., Károly Béla, Lőte Izor, Nagy József,  Pap Tibor, Pirchán Adolf, Radu Victor, Riemer Oszkár, Salánki Károly, Schwartz Ármin, Simon Izidor, Székely Lajos, Szigyártó Gyula, Téglás Albert, Teleky Zsigmond, Waghner Gusztáv, Walter Kálmán

 Harminc név. Legyen nekik könnyű a föld, a saját hitük és nyelvük szerint.

A gróf Széchenyi Istvánról elnevezett Felső Kereskedelmi Iskola egykori - szecessziós stílusban megépített - székhelye jelenleg a Petru Maior Műszaki Egyetemé, a mostani Nicolae Iorga utca (egykoron: Apafi Mihály utca) 1. szám alatt; az első világháborúban hadikórházként működött.

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr88668815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.09.24. 17:07:24

Nagyon szép poszt - nem csak küllemre, hanem a mondanivalója is nagyon tetszett. Gratulációm érte!
Azt hiszem, hogy ez a vallási és nemzetiségi tolerancia az, ami a magyar kultúra egyik legértékesebb elemei közé tartozik. Nem állítom persze, hogy nem lehet találni rövidebb időszakokat, amikor ezek a dolgok sajnos nem így érvényesültek. Csak azt gondolom, hogy az alapérték attól még alapérték.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.09.26. 15:42:59

Koszi, ZZ, orulok, hogy atment, amit ereztetni szerettem volna!

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2008.09.27. 18:50:08

örülök, hogy olvashatlak titeket. :)

(most ez kicsit nagyon nyálasan hangzik, de tényleg...)

hphp 2008.09.28. 07:36:36

"egy gondnok külsejű és gondnok viselkedésű embernél"

"de hát azon bizony román név is van. Meg tán zsidó meg német meg a Jóisten tudja még, milyen. Nem baj? Úgy is érdekli?"

nem lehet nem érezni a fíínom iróniát :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.09.29. 00:46:24

Hát egyszer régen a házmesterek népének kiáltottak ki bennünket. És a házmestert a gondnoktól csak egy paraszthajszál választja el.

Jeges_ 2009.06.01. 23:49:09

@tiboru: Pont a múlt héten jártam Marosvásárhelyen, és természetesen elmentem én is a temetőbe, hogy körülnézzek. Meg is találtam az emlékművet, amely a fenti képen látható, de élnék két kiegészítéssel. Egyrészt közvetlenül mellette van egy emlékmű, amely mindkét világháború áldozatainak állít emléket. Másrészt, felmászva a temető dombjának tetejére, még egy 1914-1918 feliratú emlékművel találkozhatunk, amely gondolom, szintén az I. világháborúval kapcsolatos. Csak ennyi, majd írok levelet a gondnok bácsinak, hogy tudja, bár nem bántom, mert jó fej volt, hogy nem zárt be, hanem megvárt, mikor fél kilenckor rohamléptekben igyekeztem kifelé. De legalább tiszteletemet tettem Sütő András sírjánál.