A HADRA KELT SEREGNÉL ELŐFORDULÓ LEGGYAKORIBB HALÁLOKOK

A halálokok négy csoportba oszthatók:

I. Hadi sérülések

Az esetek nagy részében a lőfegyverek által előidézett sebesülések széles skálája dominál (lőtt sebek), de előfordulnak a közelharcra jellemző, hidegfegyverekkel előidézett, szúrt sebesülések is.

Előkészület a katonatemetéshez

A mély sebekbe a talajból tetanuszbaktériumok kerülhetnek, melyek toxinjaikkal merevgörcsöt (tetanuszt) idéznek elő. A betegség előidézőjét már 1885-ben megismerték, de a hatásos gyógyszert – ellenmérget – csak az I. világháború után, 1923-ban fedezték fel.

„Kinek sírja messze földön domborul/ Rá feledés soha, soha nem borul.”

II. Fertőző, ragályos betegségek

A túlzsúfoltság, rossz köztisztasági viszonyok között, valamint a katonák leromlott általános állapota, alultápláltsága és az utóbbi miatt jelentkező csökkent ellenállóképessége következtében főként hadifogolytáborokban, de a fronton is tömegesen jelentkeztek a különféle fertőző betegségek (gümőkór, kiütéses tífusz, spanyolnátha).

Őfelsége I. Ferenc József sebesült katonákat látogat – korabeli képeslap.

a) Háborús tuberkulózis (gümőkór). – A szervezetben rejtőző gümős folyamatok fellobbanása vagy súlyosbodása a háborús ártalmak következtében. A kor jellemző betegsége, rendkívül sokféle megjelenési formája volt ismert – leggyakoribb a tüdővész vagy tüdőgümőkór.

A tüdővész szövődményeként súlyosabb formák is jelentkezhettek: gümőkóros agyhártyalob és agykéreglob (-gyulladás), gége-, has- és bélgümőkór.

A betegség előidézője ismert volt, de hatásos gyógyszerrel nem rendelkeztek ellene.

b) Kiütéses tífusz (Typhus exanthematicus). – A Rickettsia prowazeki által terjesztett, súlyos, akut fertőző betegség. A kórokozókat a tetvek viszik át a betegből az egészséges szervezetbe. A háborúkat kísérő betegség, a nagy járványokat megemlítik a hadtörténészek is, pl. az I. világháború során a szerbiai hadszíntéren és a hadifogolytáborokban jelentkezőt. Megjelenése kapcsolatba hozható a hadifogolytáborokban és a fronton harcoló csapatoknál előforduló tetvességgel.

A betegség előidézőjét már 1910-től ismerték, de a terápiás lehetőségeket nem.

Mint hatásos megelőző intézkedés szóba jöhetett a tábori gőzmosodák és fürdők alkalmazása, melyekkel sajnos a harcoló hadseregek csak csekély számban rendelkeztek.

Legénységi fürdő  (Shvoy Kálmán hagyatékából)

 A betegség leküzdésében az 1941-ben felfedezett DDT mint tetvetlenítésre alkalmas vegyi anyag hozott átütő sikert.

c) Spanyolnátha – Vírusok (myxovirusok) által okozott betegség. Az 1918-ban és 1920-ban tomboló járványban 500 millió ember betegedett és 20 millió halt meg (influenza, náthaláz).

d) Malária vagy mocsárláz. – Parazitás betegség, melyet a szúnyogok terjesztenek. Endémiás betegség, megjelenése területhez kötődik. Már Hippokratész is megemlíti. A kinin gyógyító hatása 1820-tól ismert.

e) Hastífusz. – Előidézője a Salmonella typhi. Ivóvízzel vagy táplálékkal terjedő, heveny, ragályos betegség. A „piszkos kezek” betegsége, ott jelentkezik, ahol megoldatlan az ivóvízellátás vagy a szennyvíz elvezetése, illetve rosszak a higiéniás körülmények.

A betegség kórokozója már 1880-ban ismert volt, de a betegség gyógyításában csak az 1948-ban felfedezett gyógyszer hozott áttörést.

Huszár búcsúzik bajtársától.

f) Kolera. – A Vibrio cholerae által okozott, hasmenéssel, hányással, kiszáradással járó, súlyos fertőző betegség. Ivóvízzel vagy táplálékkal terjed, a „piszkos kezek” betegsége, rossz higiéniás körülmények segítik elő megjelenését. A betegség kórokozóját 1883-ban fedezték fel.

III. Alultápláltság, kimerültség következtében jelentkező betegségek

A halál fő okaiként jelentkezhetnek a hadifáradalmak, az általános kimerültség, a megfagyás, a meghűlés, a vízkór, a szívbillentyű-elégtelenség mint a háborús helyzetben fellépő stresszhelyzet, szorongás, fizikai és pszichikai leépülés következményei. Ugyanakkor a már felsorolt betegségcsoportoknál ugyanezek a tényezők is jelen vannak mint másodlagos kórokok.

IV. Olyan betegségek, melyek megjelenése nem hozható kapcsolatba a háborús helyzettel.

A Vöröskereszt tevékenységét népszerűsítő képeslap 1914-1915-ből.