Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • HK417: Csak kérdezem, hogy az a "Wachmeister" az biztos, hogy az őrmester?? Nekem olyan őrparancsnoknak ... (2016.02.07. 00:18) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

7081 Simontornya

2009.01.12. 09:00 | Zig Zag | 4 komment

Címkék: vendégposzt tolna megye hertymorty kuk 69 gye hv 17 gye

Hertymorty keményen dolgozik, hogy kiérdemelje a "blog Tolna megyei tudósítója" címet. Az utóbbi időben szinte bombáz bennünket újabb és újabb posztokkal, mint amilyen ez is itt. Nosza, olvassuk!

*  *  *

Simontornya városa a Kelet-Dunántúl közepén, két tájegység, a Mezőföld és a Tolnai-hegyhát, valamint két megye, Fejér és Tolna találkozásánál, a 61-es és a 64-es főút kereszteződésében, a Budapest-Pusztaszabolcs-Pécs vasútvonalon fekszik, a Sió két partján, a Sió-Sárvíz völgyének északi kapujában.

 

Városi rangját 1995-ben kapta vissza, lakosainak száma a 2001-es népszámlálás szerint 4650 fő. A település legismertebb nevezetessége a XIII. századtól épült vár, amely minden fontos korszak, így a gótika és a reneszánsz jegyeit is megőrizte.

A mai település helyén a honfoglalás után három falucska keletkezett Menyőd, Sziget és Bord néven. E három településből alakult ki Simontornya, miután a Döröcske nemzetségbeli Salamon comes (1272-1275 között Fejér vármegye ispánja) fia, Simon alországbíró IV. Béla király engedélyével vártornyot építtetett az 1280-as években, melyről a település a nevét kapta.

Simon halálától a török időkig több főúri család kezén is átment a birtok (Lackfiak, Kanizsaiak, Garaiak). A Lackfiak vásártartási jogot (és mezővárosi rangot) szereztek I. Lajos királytól 1377-ben, és ezzel elindították a települést a fejlődés útján. A vár birtokosa 1500 körül Gergelylaki Buzlay Mózes országbíró volt. Az ő nevéhez fűződik a vár reneszánsz stílusú átalakítása, mellyel azt Magyarország egyik legjelentősebb reneszánsz várkastélyává tette.

A török várható előrenyomulásának útjában fekvő Simontornya fontos szerepet kaphatott volna. Sajnos a mohácsi veszedelem után a Duna menti várakat védtelenül hagyták, így Simontornya jóformán kardcsapás nélkül jutott az ellenség kezére. 1543-tól az 1686-os visszafoglalásig a simontornyai szandzsák székhelye volt, 1558-ban 137, 1565-1570 között 125, 1628-ban pedig 136 fő volt az őrség létszáma. A várat 1686-ban Lajos badeni őrgróf seregei szabadították fel, 80 ágyút és 500 foglyot zsákmányoltak benne.

1700-ban I. Lipót királytól a Styrum-Limburg család vásárolta meg 40 000 forintért, majd a Rákóczi-szabadságharc során többször is gazdát cserélt: 1704 elején a kurucok, az év őszén a labancok foglalták el, majd 1705. november 11-én Bottyán János generális visszafoglalta az erősséget, mely 1709-ig a kuruc hadak kezén maradt.

A kuruc harcok végeztével a Styrum-Lymburg család - melynek közbenjárására a vár elkerülte a tervbe vett lebontást - még egy rövid időre visszaköltözött a várba, de mivel az egyre kevésbé felelt meg a főúri igényeknek, ezért 1749-ben átköltöztek a városban épített új kastélyukba és a vár épületét magtárrá alakították át, hadi jelentősége ezzel végleg megszűnt.
A település akkori rangját jelzi, hogy néhány évtizedig (1727-1778 között) Simontornya Tolna vármegye székhelye volt.

Az 1848/49-es szabadságharc már 2000 fős mezővárosként érte Simontornyát, de a hadi események a települést közvetlenül nem érintették.

A dualizmus korában ugyan a lakosság jelentős része a föld- és szőlőművelésből élt, de a vasútépítés következtében megindult az iparosodás, a település gyors fejlődésnek indult, ezt tanusítja az állandó gyógyszertár, két fűszer- és vegyeskereskedés, két divatáru üzlet, valamint az olvasó-, lövész-, iparos- és tűzoltó egylet, úri kaszinó és közkönyvtár. 1870-ben 2629, 1890-ben 3048 lakója volt.

A világháború előtt a településen - mely 1913-ban Tolna vármegye simontornyai járásához (aminek székhelye akkor Gyönk volt) tartozott - az 1910-es népszámlálás adatai szerint 3391 lakos élt, melyből 3326 fő magyar ajkú volt.

A simontornyai járásból sorozottak a 69. közös gyalogezredben és a 17. (székesfehérvári) honvéd gyalogezredben szolgáltak.

A 133 nevet felsoroló hősi emlékmű a városháza előtt áll. Farkas Béla szobrászművész alkotása, 1929-ben avatták fel.

Emelte a község közönsége az 1914-1918 évi világháborúban hősi halált halt fiainak emlékére az 1929. évben

 

Agocs István
Bakonyi Mihály
Balázsik István
Balogh Endre
Barócsai István
Barócsai József
Bekő Ferencz
Bekő István
Benkő Ferencz
Benkő György
Benkő István
Bérdi János
Bérdi József
Bereczky István
Bereczky János
Bertalan Mihály
Bregovits Mihály
Budai István
Budai Tóth József
Csapó János
Csigi Mihály
Csontos Lajos
Csősz Ferencz
D. Tóth István
Diczi András
Erdélyi Lajos
Erdélyi Mihály
Farkas Ferencz
Fellinger Gyula
Filótás József
Finta János
Fodor János
Fodor Pál
Futó József
Fülöp Balázs
Ganzler Ignácz
Gomán József
Gombos István
Gölöncsér György
Hadarik István
Herpai Ernő
Hesz József
Hilldebrand János
Horváth István
Horváth István
Horváth Mihály
Ihász Ferencz
Ihász Lajos
Imre István
Ivancsik József
Ivancsik Lajos
Jancski József
Josvai János
Juhász János
Juhász József
Juhász Márton
Keresztes József
Keresztes Pál
Kollmann Gyula
Kolompár János
Kormos Ferencz
Kovács Antal
Kovács György
Kovács István
Kovács István
Kovács István
Kovács János
Kovács József
Kovács Sándor
Kökényi György
Kőműves István
Kránitz István
Krekó Ferencz
Kronstein József
Lénárt Ferencz
Liptai István
Lőwy Vilmos
Luka József
Lukács György
Lukács János
Lukács Kálmán
Lukács László
Márkus Ferencz
Márkus János
Molnár Horváth Péter
Molnár Ignácz
Molnár József
Molnár Pál
Móricz János
Nagy József
Nagy József
Németh József
Németh Mihály
Nyakas István
Pacskód Pál
Petres István
Piros József
Prell János
Pruck József
Pusztai István
Pusztai János
Pusztai Lajos
Pusztai Sándor
Repei Máté
Sándor János
Sáringer János
Smigura István
Suplicz József
Szabó Endre
Szabó István
Szabó László
Szajkó János
Szálka Pál
Szamotnik Balázs
Szatkó Ignácz
Sziládi Ferencz
Sziládi Pál
Sziládi Viktor
Szűcs Imre
Takáts István
Takáts János
Takáts Pál
Tillmann Sándor
Tóth Pál
Tüdős Márton
Üsztök György
Verebi József
Vida Lajos
Vigh Ferencz
Vigh János
Vigh Lajos
Viszügyel János
Weisz Miksa


Linkek, források, további olvasnivalók:

http://www.simontornya.hu/1vilaghaboru_simontornyai_aldoza.htm
http://www.simontornya.hu/tortenelem.htm
http://www.simontornyamultjaert.hu

 

 

 


Simontornya nagyobb térképen való megjelenítése

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr25869942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2009.01.12. 15:51:04

Tolna megye kapcsán meg kell emlékeznünk két lovasezredről is: a m. kir. (pécsi) 8. honvéd huszárezred és a cs. és kir. 13. (székesfehérvári) huszárezered állományát is részben ebből a megyéből sorozták.
Nagyon korekt poszt: várom a következőt!

Mentula 2009.01.12. 22:45:34

Grat a poszthoz!

Nem tudjátok, a szekszárdiakat melyik egyégekbe sorozták?

MTi 2009.01.12. 23:14:04

@Mentula:
Gyalogság szempontjából:
- cs. és kir. 44. gyalogezred, 1914-ben az ezredtörzs, az I. és II. zlj. Bécsben állomásozott (ezt megelőzően Bp.-n), a III. zlj. Kaposváron, a IV. pedig a hercegovinai Bilećaban.
- m. kir. 19. (pécsi) honvéd gyalogezred.
A lovasság szempontjából a már említett cs. és kir. 13. (székesfehérvári) huszárezred és a m. kir. 8. (pécsi) honvéd huszárezred jöhetett számításba.
A tüzérség legénységi kiegészítésében bizonytalan vagyok.

Hertymorty 2009.01.13. 14:15:13

Köszönöm a kiegészítést, a folytatás folyamatban!