Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • HK417: Csak kérdezem, hogy az a "Wachmeister" az biztos, hogy az őrmester?? Nekem olyan őrparancsnoknak ... (2016.02.07. 00:18) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

1053 Belváros-Lipótváros (V. kerület, Budapest)

2009.06.25. 09:00 | Jeges_ | 15 komment

Címkék: budapest

Budapest V. kerületben több I. világháborúhoz köthető emlékmű is található, melyek közül elsőként az Egyetem téren található emlékművet fogom bemutatni. Először azonban pár szót a kerület múltjáról:

 

 

A Római Birodalom idejében a mai Március 15. tér helyén állt a Contra Aquincum későrómai erőd, melynek néhány feltárt falmaradványa ma is látható.
A Belváros, illetve a régi Pest alapja a XI. sz. elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. A XII. századra városfal vette körül (a mai Kiskörút ennek vonalát követi), melyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett átjutni. Pest 1230-ban II. Endrétől kiváltságlevelet kapott. 1241-ben a tatárok felégették a várost, a pestieket a város nagytemplomában, a mai Belvárosi Plébániatemplomban koncolták fel, ahová imádkozva összezsúfolódtak. A tatárdúlást nehezen kiheverő város népessége lassan gyarapodott, csak a XV. században nyerte vissza bíróválasztási jogát. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt érte el, 1470-ben szabad királyi város lett.
A török uralom alatt (1541-1686) Pest kereskedelmi jelentősége nagy mértékben csökkent, Buda visszafoglalásakor pedig teljes lakossága elpusztult. Az 1690-es években csak néhány száz német telepes lakott a romok között, a XVIII. század elején a németek mellett szerb és görög telepesek érkeztek. 1773-ban választották meg az első pesti polgármestert. A század végére Pest túlterjeszkedik a városfalon, ekkor született meg Teréz-, József-, Ferenc- és Lipótváros. Ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata.
Az igazi fejlődést a reformkor hozta el, egymás után épültek a pesti és budai paloták. A város az irodalmi-szellemi élet központjává vált. A Széchenyi István neve által fémjelzett új nemzeti mozgalom célja a hajdani dicső főváros feltámasztása volt. Ezt szolgálta a pesti Magyar Tudományos Akadémia alapítása (1825. november 3.) vagy a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum és a Széchenyi lánchíd építésének megkezdése is. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott. 1848. március 15-én kitört a pesti forradalom, ami a Batthyány-kormány megalakulásához vezetett, 1848 júliusában megnyílt az első pesti országgyűlés és ezzel minden szempontból Pest-Buda vált az ország fővárosává. A szabadságharc eseményei során azonban az év végén az osztrákok elfoglalták a várost, és itt rendezték be katonai főhadiszállásukat. A szabadságharc leverése után Pest lett az osztrák elnyomó rendszer székhelye.
A kiegyezés után, 1873-ban született meg Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután kezdődött az a nagyszabású városrendezési program, amely a Belváros mai arculatát határozta meg. Ekkor épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Ferenc József (ma: Szabadság) és Erzsébet híd, az Andrássy út és a belváros legelegánsabb bevásárlóutcája, a Váci utca. Ekkor alakultak ki a szórakozóhelyek és a Duna-korzó is. Az 1896-os Ezredévi Kiállításra elkészült a kontinens első földalatti vasútja és félig megépült már az Országház is.
Budapest II. világháborús ostromában a Belváros számos épülete megsemmisült, vagy megrongálódott. Az '56-os forradalomban október 23-án a Kossuth téren mondott beszédet Nagy Imre, majd 25-én ugyanitt dördült el a 61 halálos áldozatot követelő sortűz.

 

Az emlékmű:
Az emlékmű az Egyetem téren, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának, valamint a mellette álló római katolikus ún. egyetemi templom oldalában található. A szoborcsoport alkotója Zala György, akiről már korábban, az újpesti emlékmű kapcsán esett szó. A szobrolap.hu adatai szerint maga az emlékmű 8 méter magas haraszti mészkőből készült, míg a bronz féldombormű 3,6 méteres. Az első világháborúban elesett joghallgatók emlékére készült alkotást 1930-ban állították fel. A kompozíció egy éppen összeeső katonát ábrázol, aki felé négy társa szalad, hogy elkapja. Az alakok felett a szemét eltakaró Géniusz nyújtja a mártíromság koszorúját az összeeső fiatalember felé. Ez a motívum kedvelt Zala szobrainál, gondoljunk csak a már említett újpesti emlékműre, vagy az aradi 13 emlékművére, Aradon.

 

Az emlékmű tetején, és talapzatán a következő feliratok olvashatók:

 

Pro Patria Mortuis
1914-1918

 

Iuvenibus academicus
Virtutis aemula statuit
Viva Iuventus academica
1919-1930

 

Tűrj érte mindent, mi bánt
kínt, szenvedést és halált
de ne szenved el, ne tűrd
véred gyalázatát

 

Az eredeti szöveg: kínt, szégyent és halált, a szoborlap.hu bejegyzése szerint.

 

 

Források:
szoborlap.hu
http://www.belvaros-lipotvaros.hu/tortenet

 


Egytem téri I. világhborús emlékmű nagyobb térképen való megjelenítése

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr661204272

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.06.25. 10:05:16

Gratula, nagyon részletesre sikerült!

MTi 2009.06.26. 22:09:38

Példás szorgalom és munkabírás - gratula!
Valahol itt van a közelben egy Bécsi- vagy Bajor-söröző is?! Már nem emlékszem pontosan... :))

Jeges_ 2009.06.26. 22:31:20

@MTi: könnyű nekem, Budapesten hemzsegnek az emlékművek :) Köszönöm, bár érdem nagyrészt a szoborlap.hu honlapé, ahol részletes leírást találtam.
A sörözőt jótól kérdezed, bölcsész létemre nem vagyok nagy kocsmajáró, de leellenőrizhetem neked :)

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.06.27. 00:47:42

@Jeges_: a szoborlap.hu egyik feltöltőjeként köszönöm a dicséretet! Lehet csatlakozni és bővíteni a magyar szobrok adatbázisát!

Jeges_ 2009.06.27. 08:46:16

@aesculus: Fontolgatom a belépést :) Tényleg nagyon részletes leírások vannak, ami azt jelenti számomra, hogy precízek a feltöltők.
Szintén a lappal kapcsolatos, ami esetlegesen követendő újítás lehetne ezen az oldalon is: ha megnéztek találomra egy szobrot a szoborlap.hu-n, láthatjátok, hogy google maps-on jelölve van a helye. Nem tudom pontosan ez hogy működik (aesculus talán majd fel tud világosítani), de mivel már volt téma itt, hogy pontosabb fellelés érdekében GPS koordinátákat kéne megadni, ez talán némileg segíthet. Mondjuk inkább a városi szobroknál, nem a pusztában meglelhető síroknál... na mindegy, ez csak egy ötlet.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.06.27. 21:42:23

@Jeges_: igen, asszem' már volt szó a GPS-koordináták bevezetéséről. De nem tudom, hogy lehet kivitelezni, már nagyon sok szobor van fennt. Ma is tettem fel emléktáblát Magyarvalkóról.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.06.27. 21:43:33

@aesculus: mármint első világháborúsat

Hertymorty 2009.06.28. 00:14:17

@Jeges_: az alábbi poszthoz próbaként betettem a térképet, úgy nézem, hogy működik és csak egy Google fiók kell hozzá:

nemfelejtjuk.blog.hu/2009/01/12/7081_simontornya

Jeges_ 2009.06.28. 09:31:09

@Hertymorty: Nagyon jó ez a térkép! Tehát akkor létre kell hozni egy google e-mail fiókot. Mik a további lépések?

MTi 2009.06.29. 12:45:05

Az ifjú joghallgató halálát megörökítő emlékművet látván jutott eszembe az alábbi vers, melyet bizonyára ismeritek.
De ha nem, akkor olvassátok:

A. Rimbaud (ford. Kosztolányi Dezső):

A völgyben egy katona alszik

Egy zöld liget, ahol dalol, dalol a csermely,
gyémánt- és ezüst-ronggyal tarkázva a gyepet.
A nap a hegy mögül idenéz sárga szemmel.
A kicsi völgykatlan sugártűztől pezseg.
Egy ifju katona nyílt szájjal, sapka nélkül -
nyaka körül kéklő vadsóskák játszanak -
ugy alszik a füvön, fönn fellegárny sötétül,
ugy alszik zöld ágyán a napba sápatag.
Mosolyog. Lábánál madárliliomok.
Mint a beteg gyerek alszik és mosolyog.
Ringasd szegénykét, föld, vedd a karodra: fázik.
Hiába illatoz neki a puha pázsit.
A napban aluszik, a keze halavány.
Nyugodt. Két vörös lyuk tátong jobb oldalán.

Jeges_ 2009.06.29. 18:22:18

Érdekes ember volt ez a Rimbaud, 19 éves koráig írt csak verseket, és utána egy sort sem, ha jól emlékszem. Mindenesetre köszönöm a verset!

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2009.06.29. 19:55:59

OFF:
igen. Rimbaud írni valóban nem írt már 19 éves kora után (leszámítva egy-két útleírást és egyebet, amit a francia földrajzi társaság rendelt meg tőle) verset, viszont néhai atyja foglalkozására tért és zsoldosként katonáskodott egy-két helyen, főleg Afrikában, valamint nagy tételben csempészett ezt-azt Franciaországba, onnan meg fegyvereket vissza.
ha hinni lehet az anekdotának, akkor öregkorában, amikor (szó szerint) fél lábbal már a koporsóban hazament, egy ifjú rajongója akart autogramot kérni tőle:
"mester-mester. imádom a verseit. fejből tudom mind!"
akkor az öreg, bicegő, maláriás meg egyébként is halálán lévő (ám már kőgazdag) költő ránézett a örömkönnyekben úszó fiatalemberre és csak ennyit mondott:
"szarok rá!"

Hertymorty 2009.06.29. 21:41:24

@Jeges_: küldtem egy levelet a térképes megoldásról

Jeges_ 2009.06.29. 22:48:41

@Hertymorty: Megkaptam és köszönöm a részletes utasításokat. A holnapi bejegyzésem már térképpel lesz kiegészítve

Jeges_ 2009.06.30. 10:12:57

Itt is elkészült a térkép. Azok kedvéért, akik még nem jártak ott soha: a fehér tetejű épület az ELTE ÁJK, a két zöld kör alakú folt pedig az egyetemi templom két tornya. Kb. a jelzés mellett, a falban van a fenti emlékmű.