Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • HK417: Csak kérdezem, hogy az a "Wachmeister" az biztos, hogy az őrmester?? Nekem olyan őrparancsnoknak ... (2016.02.07. 00:18) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

5100 Jászberény

2009.07.01. 11:00 | Zig Zag | 4 komment

Címkék: vendégposzt jász nagykun szolnok megye

Aesculus barátunk jó ideje követi blogunk fejlődését és néhány kommenttel is megörvendeztetett bennünket. Hazafias érzéseken felbuzdulva elhatározta, hogy nem csak a kertépítéssel kapcsolatos bölcsességeit tárja a nyájas olvasó elé, hanem néhanapján nálunk is ír posztokat. Íme az első.

Jászberény

A Jászberény főterén áll a Jászkun huszárok első világháborús emlékműve. Egy korábbi poszt már foglalkozott az ezred toborzási területének egy másik jelentős településének, Karcagnak a hősi emlékművével.

 

A jászok iráni eredetű nép. Folyamatos vándorlás után a kunok segédnépévé váltak (nincs rokonság a két nép között, ők török eredetűek!). A tatárjárás után IV. Béla telepítette le őket mai lakóhelyükön, és kiváltságokat biztosított nekik, kialakult a jászkun hármaskerület. Cserébe katonáskodniuk kellett. :(

A török háborúk után, 1702-ben I. Lipót elzálogosította a Jászkunságot a Német Lovagrendnek. Ha ismerősen cseng a lovagrend neve valahonnan, biztos testvérblogunk Königsbergről szóló cikke ugrott be sokaknak.

Bár az ügylet egyértelműen törvénytelen volt, a jobbágysor elkerülése érdekében kénytelenek voltak a jászok és éppúgy a kunok előteremteni az összeget: 500 000 rajnai forintot, ami így első ránézésre sem lehetett kevés. Ez csak 1745-re sikerült, amikor már Mária Terézia volt az uralkodó Magyarhonban. A kiváltságokat a jobbágyfelszabadítás törölte el, majd a hármaskerület önállósága is megszünt, 1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék részei lettek a jászok és kunok leszármazottai által lakott területek.

Ez a rész nekem teljesen hiányzott és utána néztem. A kislexikon.hu lapjain és másutt is ilyesmiket találtam:

1702. I. Lipót király, Esterházy Pál nádor tiltakozásaival nem törődve, fél millió rajnai aranyforintért csakugyan eladta a jászkun-területet a német lovagrendnek s ezt csak a rendeknek 1714-ben való közbelépése alakította át záloggá. Válaszul a jászok részt vesznek az 1703 és 11 között zajló II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban. A kurucok oldalán. Nem volt túl jó ötlet a királynak a kétségtelen katonai erényekkel bíró jászokat magára haragítania.

1730-ban a pesti rokkant katonák háza váltotta magához a zálogot, mig a jászkunok egymás közt felosztva kifizethették az egészet s Mária Teréziától 1745-ben visszanyerték régi kiváltságaikat, melyeket az 1751. évi törvényhozás szabályozott. Ez utóbbi törvény, az 1799. évi nádori statutumokkal kiegészítve, alapja lett a jászkun kerület jogi helyzetének és közigazgatási rendjének. A jászkunok 1845 május 20-án fényesen megülték szabadságaik visszaszerzésének százados évfordulóját. Zig Zag

 

A Jászkun huszárezred

1745 május 6-án, a megfelelő összeg befizetése után a Hármaskerület visszanyerte függetlenségét. A királynő a IV. Béla korabeli adománylevél szellemében megalapította Jászkun huszárezredet. Az erzed harcolt a Hétéves háborúban, a Napóleoni háborúkban is 12. Nádori huszárezred néven (a jászkun kapitány a mindenkori nádor volt). A szabadságharc kezdetén az ezred Csehországban állomásozott, három lovasszázadnak sikerült is hazaszöknie. 1849-ben az ezredet Olaszországban újjászervezték, 1851-től Haller-ezred néven működött tovább. Az ezred az 1859-es és 1866-os háborúkban is részt vett.

 

 

 

 

 

 

 

Az első világháborúban a Jászkun huszárok a keleti, majd az olasz fronton harcoltak. Az ezredet a háború után újjászervezték, egészen 1945-ig működött.
Az egyenruhák formája minden időszakban változott, a kék szín-a jászok –„nemzeti színe” viszont állandó elem maradt.

Az emlékmű

A város 850 hősi halottjának tiszteletére 1926-ban állították fel a főtéren a „huszárszobrot”.

Az alkotók: Pongrácz Szigfid szobrász és Vass Viktor építész (talapzat)
Talapzatának felirata:

„HŐS FIAI EMLÉKÉNEK
A VÁROS KÖZÖNSÉGE
1914-1918”

hátsó oldal:

„NEM HALTAK ŐK HIÁBA
A HAZASZERET MÁRTÍRJAINAK VÉRE
IGAZSÁGÉRT KIÁLT AZ ÉGBE
EZT AZ IMÁT ISTEN IS MEGHALLGATJA”

A talapzaton nem szerepelnek nevek.
 

 A feliratokat itt olvashatod: 1.

További képek a lovasszoborról: 1, 2, 3.

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr21198611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2009.07.02. 22:48:01

A "jászkun huszárezred" említésekor valószínűleg a cs. és kir. 13. huszárezredre gondoltál, amely 1914-ben Székesfehérváron állomásozott. De nem kell elfelejteni, hogy PPSK és JNSZ vármegyék hadköteleseit - a többi fegyvernem mellett - a m. kir. 1. (budapesti) honvéd huszárezredbe is sorozták.
Persze, a huszárok is - a kiegyezést követően - egységes egyenruhát kaptak: az I. vh kezdetén csákót, kék mentét és vörös nadrágot viseltek - majd hamarosan, 1915-ben ők is megkapták a "tábori szürkét" (feldgrau)...

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.07.03. 15:07:05

@MTi: igen arra gondoltam, de köszönöm a kiegészítést. A karcagi emléktábla is a "tizenhármasoknak" állít emléket:
www.szoborlap.hu/4373_13_huszarezred_emlektabla_karcag_nagy_illes_1938.html
Egyébként hogyan történt a sorozás? Járások szerint?

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2009.07.03. 16:11:14

Bocs hogy ide írom de témába vág:

Az esztergomi hadifogolytábor emléke

www.mult-kor.hu/cikk.php?id=25214

MTi 2009.07.03. 20:55:41

@aesculus: nézd meg a linkajánlóban az OMM Hadkiegészítés linket! Ez a gyalogságra vonatkozik, de majd a lovasságot is megcsinálom - egyszer...
Egyenlőre annyit, hogy a lovasságnál egy-egy ezred legénységét több vármegyéből sorozták, lásd az első hsz-t.