Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • HK417: Csak kérdezem, hogy az a "Wachmeister" az biztos, hogy az őrmester?? Nekem olyan őrparancsnoknak ... (2016.02.07. 00:18) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

Megtalálták Gyóni Géza sírját

2009.07.07. 09:30 | Jeges_ | 8 komment

Címkék: bréking nyúz gyóni géza

Nem friss hír, de nem esett róla még szó itt a blogon. Alább a Kitekintő cikkét olvashatjátok:

 

Megtalálták az 1917-ben orosz hadifogságban, Krasznojarszkban elhunyt magyar költő, Gyóni Géza sírját. Holló József nyugalmazott altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója a Kitekinto.hu-nak elmondta, hogy a bécsi irattári adatok, illetve a korabeli fényképek alapján Krasznojarszkban a napokban azonosították és hamarosan feltárják a sírt. A tábornokot a hír kapcsán a legújabb kutatási eredményekről is kérdeztük.
Ady kortársa, a hányattatott sorsú költő Gyóni Géza csak egy a közül a több százezer magyar közül, akik a harctéren, illetve hadifogoly- és munkatárborokban haltak meg a Szovjetunióban. Ahogy a tábornok fogalmazott, a háború akkor ér véget, ha minden katonával sikerül elszámolni és eltemetni. Ám amint Gyóni Géza sorsa is mutatja, még az első világháborúból is jócskán vannak adósságaink. Amíg egy név is hiányzik, erkölcsi kötelessége az utókornak e kutatás folytatása.

 

Gyóni Géza sírjának felkutatásával kapcsolatban Holló tábornok arról tájékoztatta a Kitekintőt, hogy Krasznojarszkban helyi szakértők, régészek és múzeológusok bevonásával rövidesen indul a feltárás a temetőben, ahol 1917. június 25-én helyezték végső nyugalomra társai a 33 éves korában elhunyt magyar költőt. Holló József elmondta, hogy a múlt héten a helyszínen járva megtalálták azt a magyar nyelvű obeliszket is, amelyet az elhunyt magyaroknak állítottak itt egykor. Gyóni Géza sírjára ugyan később rátemettek, miután 1970-ig használatban volt a temető, ám rövidesen indul a feltáró munka és a helyi hatóságok mindebben segítenek.
E sorok írója is megtapasztalta két éve a Don-kanyarban, a rudkinói központi magyar katonai temetőben járva, hogy Holló tábornokot kedves ismerősként üdvözlik a helyiek. Ahogy ő fogalmaz, Oroszországot szívemberek lakják, akik a kegyeletet, az elhunytak emlékének őrzését szívügyüknek tartják. A hadisírgondozó iroda munkájához nagyon sok segítséget kap nemcsak az orosz társszervezettől, a Vojennie Memorialitól, hanem a helyi lakosságtól is.
Kérdésemre, hogy a lassan megnyíló orosz levéltárak adatai alapján pontosabb-e ma már a kép arról, hogy hány magyar katona esett el, illetve hány hadifogoly és munkatáborokban elhunyt honfitársunk nyugszik orosz földben, elmondja: összesen 550 ezer magyar raboskodott a hadifogoly és munkatáborokban és 2-300 ezren soha nem tértek haza. Eddig egy 69 ezer nevet tartalmazó listát adtak át orosz részről. A rendelkezésre álló magyar levéltári iratok alapján viszont ezek közül csak 30 ezer embert sikerült pontosan azonosítani. Az a probléma, hogy annak idején a magyarul nem tudó orosz tábori irnokok ciril betűvel, fonetikusan írták le az adatokat és ha valaki erős tájszólással beszélt, egészen furcsa nevek kerekedtek ki. Sokat segít viszont az azonosításban, hogy a hadifoglyokról készült dossziékből a név mellett nagyon sok, az azonosítást megkönnyítő adat áll rendelkezésre. Az anyakönyvi adatokon kívül a saját aláírás is szerepel, ami megint csak sokat segít.
A tábornok megmutatott egy dossziét, Deseő László vezérőrnagyét, aki Stomm Marcell tábornok tűzérparancsnoka volt. A dossziét 3 éve kaptuk meg. Deseő tábornok sorsát egyébként már 1993-ban sikerült tisztázni és ennek nyomán 1994-ben Sárospatakon temették újra. A 33-as számot viselő személyi dossziét, napra pontosan kitöltötték. Ebből kiderült, hogy 1943. február 3-án Kasztornaja településnél esett Deseő tábornok fogságba. Szerepel benne a teljes anyakönyvi lap, a személyi azonosító adatok, a fénykép, a fogságba esés körülményei, a kihallgatási jegyzőkönyv, a nála lévő tárgyak listája, de még az is, hogy milyen betegségei voltak a hadifogságban, illetve milyen gyógyszerekkel kezelték a Moszkva melletti Krasznogorszk hadifogolytáborában. Rákérdeztünk, hogy a szintén itt elhunyt néhai miniszterelnök, Bethlen István személyi anyagát is megkaptuk-e már hivatalosan. Holló tábornok elmondta, hogy az nem áll még rendelekezésre. (E sorok írója 1994-ban az MTI akkori moszkvai tudósítójaként először láthatta az iratok másolatát és adhatott hírt Bethlen István halálának körülményeiről és temetési helyéről. Némi ismeretségnek köszönhetően erre az aktára a moszkvai börtönigazgatóság levéltárában sikerült rábukkani annak idején.)
Holló József elmondta, hogy egyelőre a podolszki levéltárba nem lehet bejutni. Itt őrzik ugyanis a katonailag fontos emberek dossziéit és ezért egyelőre nem lehet azokhoz hozzáférni. A podolszki levéltárban lévő iratok egyébként 1956 szempontjából is nagyon érdekesek lehetnek. Kérdésemre, hogy a közkatonák dossziéi nyilván nem ilyen részletességűek, Holló tábonok ellentmondott: az azokban lévő anyakönyvi és egyéb adatok elég bőségesek az azonosításhoz. A hozzátartozók számára egyébként a rendelkezésre álló személyi dossziék hozzáférhetőek és kérésre akár másolatot is készítenek az iratokról.

A teljes cikk itt érhető el (még szó van II. világháborús sírokról, és kutatásról).

Szovjet-orosz hadifogolytáborokban elhunyt magyar katonák adatbázisa HIM-IQSYS projekt.
 

Gyóni Géza
Eredetileg Áchim Gézának hívták, 1884-ben született Gyónon a helyi pap fiaként. Alap és középiskoláit Szarvason illetve Békéscsabán, az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban végezte, majd Pozsonyban papnak tanult, ám húszévesen egy lelki válság hatására öngyilkosságot kísérelt meg. Ezután szülőhelyén jegyzőgyakornok. A közigazgatás nem neki való, újságírónak állt és verseket írt. Az Új Idők és a Pesti napló hozta kezdetben Petőfi és Vajda János hatását mutató verseit, de a Hét-ben is publikált. Ady hatására lelkes pacifista, utóbb a nacionalisa propagada nyomán a háborús uszítás apologétája és ebben a minőségében a kor ünnepelt és Ady által immár megvetett költője. A fronton katonaként megtapasztalva a háború borzalmait megváltozott a hangja. Juhász Gyula szavaival: 1914-ben a háború költőjeként indult a lengyel mezőkre, s 1917-ben mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el. Mindez tényszerűen: Przemysl orosz ostroma alatt írta meg életművének legmaradandóbb, máig érvényes versét, a Csak egy éjszakára címűt, amelyben a bakákat halálba küldőket és a háborún vagyonokat kereső otthoniakat ostorozza. Hadifogságba esve a több mint hétezer kilométerre fekvő Krasznojarszkba került, ahol 1917. június 25-én 33. születésnapján társai elmondása alapján elborult elmével hunyt el.

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr901231202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.07.07. 17:14:54

felrakosgattam a HIM-IQSYS hadifogolykereső linkjét kiegészítésileg

MTi 2009.07.07. 21:18:46

Köszönöm a hírt, nem tudtam ezt! Mivel Gyóni Géza a szabadkai Bácskai Hírlap munkatársa volt, személyesen is érintettnek érzem magam - közreadnám versét, mely akár a költő, de blogunk ars poeticája is lehetne:

Gyóni Géza: Sírvers

Hazai domb lesz vagy idegen árok,
Bús sírom füve amelyen kihajt,
Kopott fejfámon elmosódó írás
Bolygó vándornak ezt hirdesse majd:

Boldog, ki itt jársz, teérted is
Megszenvedett, ki lent nyugszik, a holt;
Véres harcok verték fel hírét,
De csak a béke katonája volt.

Legismertebb versét, a Csak egy éjszkára... Przemyslben írta 1914 novemberében - sokan a II. vh-val kapcsolatban említik. Persze, ez nem baj, hiszen mondanivalója örök érvényű.
Holló tábornok is inkább a II. vh-ban elesett/eltűnt honvédekre gondol....
@Zig Zag: a hadifogolykereső-link a II. vh-s hadifoglyok adatait tartalmazza. Bízok benne, hogy egyszer majd majd a bécsi Kriegsarchivban lapuló 8 millió veszteségi-karton is felkerül a világhállóra.....

Jeges_ 2009.07.07. 21:27:51

Kiegészíteném a kívánságot azzal, hogy hadifogoly adatbázis is legyen. Dédapám ugyanis az oroszoknál töltött jó pár évet, de nem tudta anno ő sem megmondani, hogy hol. Mikor nagynéném járt a Kaukázusban, és mutatta a fényképeket a városokról, azt mondta, hogy ismerősek az ottani motívumok. De közelebbit nem tudott mondani. Amúgy sajnos Bécs nem tudott nekem segíteni, mikor érdeklődtem felőle. Talán egy orosz levéltárban van adat erről, ki tudja? Szóval lehet, hogy ez örök titok marad. A lényeg, hogy ő hazatért annak idején.

MTi 2009.07.07. 21:49:53

@Jeges_: Hát a Kriegsarchivos veszteségi-kartonokon az szerepelne hogy "hadifogságba került" v. "eltűnt". Hogy kit hol tartottak fogságban, az valóban az orosz levéltárakban lehet: bár ha belekalkuláljuk a forradalmat, a polgárháborút akkor kicsi az esély, hogy egyáltalán maradt valamilyen dokumentum. A másik kérdés, hogy hol - az orosz levéltári rendszer szinte teljesen áttekinthetetlen... :(
A vershez mit szólsz?

Jeges_ 2009.07.08. 08:13:48

@MTi: Valóban nagyon szép ez a vers, és komoly mondanivalója van. Ha mindenki elmerengene így egy hadisírnál, de akár egy civil sírnál is, ahogy Gyóni kéri, azt hiszem, kicsit más világban élnénk... mondom ezt arra, mennyi megrongált sírt láttam az évek során.
Annak idején, mikor az első világháborút tanultuk, a történelem tanár felolvasta Gyóni híres versét, amit nyilván ti is ismertek. Azt hiszem, én is ezt fogom tenni majd, ha véletlenül úgy hozza a sors, hogy mégis tanár leszek.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.07.08. 13:32:01

@MTi: igen, sajnos, és annak is csak töredéke van feldolgozva, de így is rendkívüli segítség. Különösen az érdekes, ahogy az IQSYS-esek leprogramozták a névváltozatok - névátírásokból (transzliterációból) fakadó adatbányászati problémákat.