Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • HK417: Csak kérdezem, hogy az a "Wachmeister" az biztos, hogy az őrmester?? Nekem olyan őrparancsnoknak ... (2016.02.07. 00:18) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

1144 Rákosfalva (XIV. kerület, Budapest)

2009.08.07. 09:00 | Jeges_ | 6 komment

Címkék: budapest olvashatatlan felirat

Rákosfalva története:

Zuglói részen a közvetlen környezetét Rákosfalvának nevezik, amely a kerület leggazdagabb múltú vidékén fekszik Rákosfalva 1870-ben kezdtek el parcellázni és házhelyeket kimérni mai területén.


Rákosfalva Zugló leggazdagabb múltú vidékén a hajdani Rákosmezőn fekszik, ahol a középkorban több jelentős országgyűlést tartottak, az ún. rákosi gyűléseket. A múlt század közepén a Rákos-vidék egy jelentős része Zsivora György ügyvéd-politikus birtoka volt, aki földjein kertészetből és tehenészetből álló mintagazdaságot tartott fenn. Zsivora, ki korának ismert mecénása, a művészek bőkezű pártfogója is volt, gyakran hívta rákosi birtokára vendégeskedni, mulatni színész- és művészbarátait. Egy ilyen jól sikerült vendégeskedés után Szigligeti Ede színészben és barátaiban megérlelődött az elhatározás, hogy telepet alapítanak a jó levegőjű, tiszta és csendes rákosi mezőn. Ez, ha szabad így mondanunk, Rákosfalva alapításának romantikus története. Kevésbé romantikus változat szerint Zsivora olcsón vett birtokát, mikor azok értéke felszökött, felparcellázta és eladta a Budapest környékén letelepedni szándékozó sváb majoros gazdáknak. A valóságban a betelepülés kétféle módja nem zárta ki egymást, de Rákosfalva történetére a második, a kevésbé romantikus változat a valóban jellemző. A színészalapítókra utalt Rákosfalva több régi utcaneve is, pl. Szigligeti, Megyeri, Kántorné utca.
A következő évi jelentés már azt írja, hogy a Rákoson egy kis új városrész épül. A betelepülésnek ez az első hulláma az 1870-es évek közepéig tartott, közben fokozatosan kialakultak a városrész máig érvényes határai (Hajcsár út, Füredi út, Rákos-patak, Kerepesi út által bezárt háromszög) és megszilárdult utcahálózata is. A főváros létrehozásakor 1872-ben Rákosfalvát a VII. kerülethez, Erzsébetváros külterületéhez csatolták.
A környező, elsősorban Pest megyei községekből érkező és Rákosfalván letelepedő, tehenészettel és zöldségtermeléssel foglalkozó majorosgazdák bíztak abban, hogy Budapest népessége biztos piacot jelent termékeiknek, a tejnek, és a zöldségeknek. Ebben nem is tévedtek hiszen a múlt század közepétől rohamosan nőtt Budapest lakossága, és élelmezése egyre több gondot okozott. Különösen a friss tej és zöldségfélék beszerzése volt nehéz, hiszen még nem voltak hűtőkocsik, így az árukat messziről nem szállíthatták. A város környéki falvak lakossága pedig már nem tudta a szükségleteket fedezni. Ezért az 1860-70-es években megindult a bolgárkertészek betelepülése a Rákos-vidékre, akik öntözésszerű zöldségtermelésükkel a kereslet nagy részét ki tudták elégíteni. Rákosfalva tehenészei pedig a főváros tejszükségletének egy nem jelentéktelen részét fedezték.
A városrész fejlődésének jelentős lökést adott az 1880-ban megnyílt Budapest-Cinkota helyiérdekű vasútvonal. A vasút megkönnyítette a városközponttal való kapcsolatot, a nagyobb fővárosi piacokra való eljutást. A vasútállomás és környéke idővel tényleges "faluközponttá" nőtte ki magát, itt mellette működött a népszerű Zöldike vendéglő, és 1913-tól az Árpád mozgó. A másik "központi tér" a Templom tér (ma: Álmos vezér tér) volt, a katolikus templommal, az iskolával és óvodával. Ezen a téren áll az első világháborús hősök emlékműve is.

 


Rákosfalva, I. világháborús emlékmű nagyobb térképen való megjelenítése

A 20. század elejére Rákosfalva közegészségügyi helyzete katasztrofálissá vált: a vezetékes víz és csatornázás hiánya miatt, mivel a fúrt kutak az állattartás során elfertőződtek, egyre gyakrabban tört ki járványos fertőzés a telepen. A főváros, nem utolsósorban a helyi erők nyomására, az 1910-es években rá is kényszerült a víz- és csatornahálózat kiépítésére.
Rákosfalva lakosságának számáról 1910-ból vannak adatok, ekkor kereken 3 ezren lakták. Húsz év múlva, 1930-ban ez a szám 3780 főre emelkedett, vagyis lényeges szaporulat nem történt. Az 1940-es évek végére a lakosság száma már 10 ezer fő. Ebben a növekedésben szerepet játszhatott a vidékről a fővárosba áramló népesség városszéli letelepedése. Az eddigieket összefoglalva Rákosfalva kialakulását egy dinamikusan fejlődő nagyváros - Budapest - körül törvényszerűen kialakuló településgyűrű létrejöttének folyamatával magyarázhatjuk. Rákosfalvát még az 1940-es években is szerény, kültelki, falusias településként jellemzik, melyben az épületek szinte kivétel nélkül földszintesek, és csak elvétve akad egy-egy igényesebb nyaraló- vagy villalakás. A falusias jelleg mellett joggal kiemelhetjük Rákosfalva igen sokszínű, élénk közösségi életét: az egyesületeket, a polgári köröket, melyek felkarolták a telep fejlesztésének ügyét, és egyben biztosították a helybéliek részvételét a közösség életében.
Az 1935 óta Rákosvárosnak nevezett XIV. kerületből Zugló lett, és a hagyományos városrészeket neveikkel együtt "elfelejtették". A főváros határa kiszélesedett, és ezzel Rákosvalva kikerült városszéli helyzetéből. Ekkor már sejteni lehetett, hogy hamarosan eléri a korszak városépítésének nagy "vívmánya", a magasházi lakótelep, mely a régi település lerombolásával jár együtt. A lakótelepet 1968 és 78 között három ütemben építették fel. A mai Zugló városrészei közül minden bizonnyal Rákosfalva az, amely az idők során a legnagyobb változáson ment keresztül, és nem túlzunk, ha kijelentjük, hogy az 1970-es évekre a „régi" Rákosfalva szinte teljesen eltűnt. Városképe teljesen megváltozott, lakossága nagyrészt kicserélődött, az életmód és az életkörülmények gyökeresen átalakultak. A rákosfalvai múltból csak az Álmos vezér téri templom, az iskola és a templom kertjében álló kőkereszt maradt. A rákosfalvai polgárok áldozatkészségére a csodával határos módon megmaradt első világháborús emlékmű emlékeztet.

A teljes cikk forrása: http://gondola.hu/cikk.php?szal=50488&print=1

 

Az emlékmű:
Sajnos a cikkel ellentétben azt kell, hogy mondjam, az emlékmű csak a felületes szemlélők számára mutat teljesen ép képet. A szemközti felirat ép, ez olvasható rajta:

A
Világháborúban elesett
Rákosfalvi Hősök
emlékére emeltette
Rákosfalva közössége
1914-1918

Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában!
Amen!

A két oldalon két-két oszlopban felsorolt hősök neve nem olvasható, csak közelről látszik, hogy egyáltalán van ott vésés. Az emlékmű hátulját és talapzatot összefirkálták.


Az emlékmű alkotója Istók János, akinek a Cinkotai emlékművet is köszönhetjük. A Hősi emlék című alkotás 1925-ben került a helyére. A hősök előtt fejet hajtó katona alakját formázza mészkőtalapzaton álló, zászlót tartó katona.

Személyes hozzáfűznivalóm, hogy a budapesti emlékművek környezetére régi házak jellemzők, vagy hogy templomok közelében van. Utóbbi itt is megvan, mégis érdekes látvány egy ilyen régi emlékmű a panelkockák tövében.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr501254266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2009.08.08. 23:12:22

@MTi: Természetesen a Valahol távol tőled....

Hertymorty 2009.08.09. 20:35:03

@MTi: tetszik, meghallgattam néhányszor a mai nap folyamán

Hertymorty 2009.08.09. 20:36:10

@Jeges_: a nevek egyáltalán nem olvashatóak?

Jeges_ 2009.08.09. 21:23:41

A keresztnevek nyilván sok helyen kikövetkeztethetők. Az az oldal, amit felraktam, még talán jobb abból a szempontból, hogy néhány név kibetűzhető. De a másik... ha nem mész közel, nem is veszed észre, hogy oda valaha volt valami vésve.
Talán ha krétával végigdörgölöm a felületet, előtűnnek a nevek. Ez bejött már egy nehezen olvasható sírkő esetében.

MTi 2009.08.09. 22:51:15

@Jeges_: igen, én is így szoktam csinálni :) nézd meg a Fehértemplom-poszt képeit!