Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • HK417: Csak kérdezem, hogy az a "Wachmeister" az biztos, hogy az őrmester?? Nekem olyan őrparancsnoknak ... (2016.02.07. 00:18) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

9025 Győr I.

2009.08.24. 20:30 | aesculus86 | 4 komment

Címkék: győr moson sopron megye

Győr Magyarország hatodik legnagyobb és második legnagyobb ipari városa. Emellett az egyik legszebb nagyváros, a harmadik leggazdagabb műemlékekben (Budapest és Sopron után). A városnak négy folyója van (Duna, Rába, Rábca, Marcal), bár csak az első kettő jelentős a városkép szempontjából. A városban több alkotás emlékeztet a világháború hőseire, a legnagyobb a Rába szigetén, a "Radón" található. Szerintem ez az egyik legszebb környezetben lévő emlékmű, amit Magyarországon láttam.

A város története:

A rómaiak egy castrumot építettek a Duna és a Rába szögébe, ami az Arrabona nevet kapta a folyóról (innen származik a város német neve: Raab). Utóbb polgárváros is települt a castrum mellé. Az államalapításkor nyilván szerepet játszottak a római előzmények: Szent István idén ezer éve (1009-ben) püspökséget alapított, és vármegyei székhellyé tette a várost, aminek első ispánja a hagyomány szerint a német Győr (Geur) lovag volt. Ekkor klasszikus középkori városkép alakult ki: a Káptalandombon állt a Püspökvár és a székesegyház, alatta pedig a várnép települése. 1271-ben V. István szabad királyi városi rangot adományozott Győrnek (a későbbiekben ez a cím "elolvadt", 1743-ban erősítették meg újra). Változást a török fenyegetés hozott: ekkor Győr Bécs egyik legfonotosabb "elővédjévé" vált, így megerősítették védelmi rendszerét, és jelntős számú katonaság állomásozott a városban. Ennek ellenére a törökök 1594-ben elfoglalták a várost, igaz csak négy évre, mikor Schwarzenberg Adolf és Pálffy Miklós vezetésével visszafoglalták (mint tudjuk petárdával robbantották be a kaput). 1566-ban tűzvész pusztított a városban. az ezt követő újjáépítés során alakult ki a belváros mai utcahálózata. A hadmérnökök az ekkor legkorszerűbb új-olaszbástyás ("füles") védelmi rendszert építették ki. A városban már 1594 után megkezdődött az az újjáépítés, ami az ország nagy részén csak száz évvel később vált lehetségessé. A várat építő olasz hadmérnökök megbízásokat kaptak a marhakereskedelemből meggazdagodott polgárságtól, és a letelepedő szerzetesrendektől. Így alakult ki a felvidéki városokra jellemző későreneszánsz-korabarokk városkép. A fejlődés fokozódott a XVIII. században is (a mezőgazdasági termények a városon keresztűl áramlottak Ausztria felé), így a városfalakon túl is elkezdek építkezni. A meggazdagodott város 1743-ban Mária teréziától visszakapta korábbi jogait, szabad királyi város lett. A falak "lebontását" maga Napóleon kezdte meg 1809-ben ágyúival, a győriek 1820-ban folytatták. Ezután az utcarácsot folytatva épültek fel a klasszicista házsorok.

A reformkorban a szinte teljesen német nyelvű polgárság magyar érzelmű lett, így a szabadságharc pártjára állt-igaz, az osztrákok hamar elfoglalták. A város újabb fellendülése egy kisebb válság után következett: a korábbi Mosoni-Dunán és országúton történő szállítási útvonalak áttevődtek a Duna túlpartjára, a Buda-Vác-Pozsony vasútvonalra. Ekkoról azonban Győr is vasúti csomóponttá vált: Bécsbe, majd Szombathelyre, Budapestre, Sopronba, Székesfehérvárra lehetett innen eljutni. Ekkortól a korábbi kereskedőváros Budapest és Temesvár után a harmadik legnagyobb ipari központtá vált az országban: vagongyár, Rába gépgyár ("ágyúgyár"), kekszgyár (az első világháború idején hadiüzem!), malmok, textilgyárak emelkedtek a marhakarámok helyén. A város lakossága megtöbbszöröződött. Ennek megfelelően több regionális intézményt is itt helyeztek el (iparkamara, táblabíróság), és a városvezetés a vasút és a korábbi város közötti területen (a Glacison) új városközponot épített ki: hatalmas városháza, bíróság, bérpaloták, parkok emelkedtek. A fejlődést az első világháború törte meg-sajnos a legtöbb helyen ennyit olvasni a város négy évéről (még a "fekete" panorámában is). A város legtöbb üzeme hadiüzemnek minősült mindkét világháborúban. A Monarchia fegyvereinek jórészét a városban (valamint Diósgyőrben és Pilzenben) gyártották. Trianon következtében a város elvesztette vonzáskrzete felét: a Kisalföld északi fele Csehszlovákiához került. A város a harmincas években kapott nagyobb figyelmet, mikor Darányi Kálmán 1938-ban itt hirdette ki a Győri Programot.

A város, mint hadiipari-és vasúti központ rengeteg légitámadást szenvedett el: összesen 24 légitámadás érte a várost, ebből a legsúlyosabb 1944. április 13-án történt, mikor az amerikai légierő 386 tonnányi (!) bombát dobott a városra (ezen a napon minden évben megemlékezések vannak a városban). A bevonuló szovjet katonáktól védte a Püspökvárba menekült lányokat-asszonyokat Boldog Apor Vilmos püspök, aki itt halt mártírhalált. A háború után a belvárost gondosan restaurálták, de a város nem kapott olyan szerepet, mint az új iparvárosok (Miskolc, Ózd, Sztálinváros), valószínüleg "rossz" múltja miatt.  A győriek büszkén emlegetik, hogy 1956-ban itt volt "a forradalom második fővárosa". A Kádár-korszakban felépültek a hatalmas lakótelepek a város déli részén, átadták a Nemzeti Színház új épületét. A rendszerváltozás után a város előnyös helyzete ismét érvényesült: az elsők között épült meg az autópálya, autó-és gépgyárak telepedtek le, és a város az egyik legmódosabb település az országban.

Az emlékmű:

a Rába szigetén helyezkedik el a város "központi" emlékműve (természetesen egy ekkora városban több háborús emlékmű is van). Az emlékmű Horvay János alkotása, 1936-ból.

A Belvárost és Újvárost összekötő forgalmas útról ez a szép látvány tárul elénk. A vízmedence jellegzetes eleme a nagyvárosok világháborús emlékműveinek (az interneten keresve láttam, hogy pl. Sydneyben is vízmedence van a -jóval nagyobb-emlékmű előtt.) A vízben korábban növények voltak, de egy polgári kör felhívta a városháza figyelmét, hogy ez nem "olyan" tól, hanem része az emlékműnek. Dícséretes, hogy kitisztították.

Az emlékmű 2007 nyarán-növényekkel

Az emlékműhöz érve is szép látvány tárul elénk:

Balra a vár, jobbra a székesegyház.

Az emlékmű főalakja, honvéd oroszlánnal.

Alatta az emlékmű egyetlen (mégis sokatmondó) felirata:

1914-1918

1939-1945

Az emlékmű műkőből készült. Az oszlop talapzatának két oldalán egy-egy szép márványdombormű látható:

A bal oldali domborű: rohamozó honvédek

 Jobb oldali dombormű: Kirsztus vígasztalja az árvákat és az özvegyeket

 

  

A főalak

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr441335685

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2009.08.27. 10:09:51

Az 1914-1945 az nem 1939-1945? Nem látom biztosan.... - ezt már jóval 1936 után véshették fel.
Várom a 2.0-át!

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.08.29. 09:56:40

szerintem a kompozíció 1914-1918 -cal indult, aztán ahogy sokszor másutt is, kiegészítették 1939-1945 -tel is.