Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • HK417: Csak kérdezem, hogy az a "Wachmeister" az biztos, hogy az őrmester?? Nekem olyan őrparancsnoknak ... (2016.02.07. 00:18) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

1239 Soroksár (Budapest, XXIII. kerület)

2009.09.24. 09:00 | Jeges_ | 4 komment

Címkék: budapest

Soroksár, Budapest XXIII. kerülete, a Duna bal partján a pesti oldal legdélibb közigazgatási egysége.

Történelem
A honfoglaló magyarok valamelyik törzse nagy valószínűséggel a Csepel-szigeten alakította ki központi szálláshelyét.
Okleveles emlékeink 1067-ben említik először a falut, mégpedig az Aba nemzetségbeli Péter comesnek, a századi monostornak adott egyik adománylevelében „Swrwk” néven. Anoymus a legnagyobb valószínség szerint a csepeli kis Duna-ágat nevezi „Surcusar”-nak. Nem világos, hogy valójában mit értett „Surcusar” alatt. A fogalom megfejtésén történészek, nyelvészek dolgoztak, de eltérő eredményre jutottak. Pais Dezső úgy véli, a „Surcusar” szó első része azt jelenti, hogy „sark” vagy „sarok”, azaz kanyarulat. Az utolsó szótag, tehát a „sár” jelenthet folyómocsarat vagy mocsaras folyót.


A XIII. századi tatárjárás idején a település elpusztult, mivel ezen a környéken heves harcok tomboltak. A kalocsai érsek felszabadító csapatait is a gubacsi mocsaraknál csalták tőrbe a tatárok, és semmisítették meg.
1390-ben találkozunk ismét a falu nevével, amikor a helység nevét viselő Soroksári család kezén van. Családi örökség, majd pedig egyezség folytán, 1429 körül az Adonyiak birtokába került.
1431-ben Soroksár már pusztaként szerepel, így szerzi meg ekkor, a Harasztiban lakó Uras Gergely. A század közepén Gubacs tartozékaként hallunk róla, így szerezték meg egyik részét a Rozgonyiak, 1748-ban ugyanis a másik részét (Soroksárpusztát) a pesti domonkosok kapták meg Bessenyei Mihály végrendeletéből és Kenderesi Balázs adományából.
1478-ban Haraszti Ferenc, a legendás hírű szörényi bán kapta csere útján az Adonyiak részét. A Haraszti család már a szomszédos helységek – Haraszti, Szentdienes és Kerekegyháza – felett is rendelkezett.
A Duna jobb parti településein a XIV. század végén, a XV. század elején szintén kimutatható a pusztásodás ténye. A falvak jobbágyai szőlőket telepítettek szántóföldjeik helyére, ezeket pedig eladták a városi polgároknak. A parasztok ezután elhagyták a földet, s beköltözve – így igyekeztek megszabadulni a földesúri hatalomtól. A Duna bal partján, Soroksáron is – szőlők nélkül – hasonló folyamat zajlott le, csak itt Pest kereskedelmi, piaci lehetőségei, közelsége játszotta a döntő szerepet.
A mohácsi csata után 1526-ban a török sereg feljött Budára, és itt mindent elpusztított. Míg a városok újra tudták építeni a házakat, a környező falvaknak ez már csak kis részben sikerült. Pesttől délre csak romos templomokról emlékeznek meg a források és csak Soroksárnak – amely 1506-ban már ismét népes falu volt – sikerült a török hódoltság után benépesülnie. A török uralom 145 éve alatt e területen nem volt lakott település.
1635 körül, puszta jellege mellett a Röthy család birtokában találjuk Gubacs-, Szentlőrincpusztákkal együtt. Családi kapcsolat révén 1667-ben Vattay Pál birtokába jutott Soroksár, Gubacs,-Szentlorinc,-Péteri,-és Csömörpusztákkal együtt, mint összefüggő birtoktest. A Vattay család erre a birtokára a kor szokása szerint királyi adománylevelet is kapott, vagyis birtoklás jogosságának elismerését. A Vattay család akkori fejének, Vattay Jánosnak Lipót királyhoz intézett folyamodása – melyet a birtokban való megerősítés céljából intézett a felséghez – Soroksár-pusztát a hozzátartozó részekkel kifejezetten atyja szerzeményének tünteti fel. Egyidejűleg a Röthy család tagjai, Zsuzsanna és Kis Ferenc is igényjogosultságot jelentett be, Soroksárra nézve.
A birtokviszonyok tisztázásra hozták létre a „Neoacquistica Comissio”-t (Újszerzeményi Bizottság), melynek vezetését 1727-ben, az akkori királyi kamarai tanácsos, I. Grassalkovich Antal vette át.


A németoszági nagy népfelesleg, a vállalkozó készség, a würtenbergi-rajnai-saar-vidéki területekről nagyobb kivándorlásra kész tömegeket mozdított meg. A bevándorlók nem egy faluból származtak, hanem Németország déli részének minden vidékéről. Grassalkovich ügynökei toboroztak a Rajna vidékén, Trier püspökségben és Elzászban. Az ügynökök között találjuk a soroksári Johann Jakob Forster gazdát is. A betelepítés az 1720-as években kezdődött el, s csak nagyon lassan emelkedett a telepesek száma. Az 1728-as országos összeírás során Soroksáron nem történt népszámlálás, ugyanis nem érték el a felméréshez szükséges alsó határt, amely 20 családnál volt meghatározva. Növekedést először 1737-tol 1742-ig lehet elkönyvelni.
Grassalkovich telepítési szerződést kötött a már Soroksáron lakó Forster János Jakab gazdával, akinek teljhatalmat adott a betelepítésre vonatkozóan. Grassalkovich Soroksárt piaccá akarta tenni, s igyekezett különféle kedvezményeket adni. 1741-ben Soroksár területéhez kapcsolta Kerekegyháza és Szentdienes-pusztákat és a betelepülő németeknek hat évre megyei, egy esztendőre földesúri adómentességet ígért, s ennek utána további előnyös feltételeket.
Ezek után Soroksár lakosságának száma rohamosan növekedett, mint azt az 1744. évi összeírás is bizonyítja. A lakosság számának jelentős növekedésével együtt járt, hogy a születések száma is többszörösére emelkedett. Így 1759. szeptember 1-jén Soroksár megkapta a vásártartási jogot, valamint az ezzel járó mezővárosi címet.
A templom 1758 és 1761 között épült. Első iskoláját 1763-ban szintén a földesúr alapította. 1769. szeptember 19-én a falubírót és az esküdteket ülésre hívták össze. Itt vált okmányszerűen ismertté, hogy végbement a Soroksárt határoló Kerekegyháza és Szentdienes puszta Soroksár mezőváros határába való bekebelezése.
Az 1828-as országos összeíráskor 3518 lakást regisztráltak. 1831-ben hatalmas kolerajárvány lépett fel. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a német ajkú, de magyar érzelmű soroksári lakosság szép tanújelét adta magyar hazája iránti hűségének. A Hatvan-Pécel környéki csatában 130-an vettek részt. 1848. május 1-jén hatalmas tűzvész pusztított, amelyben 178 ház, a templom, a plébánia és az iskolaépület vált a tűz martalékává. 1853-ban – újabb tűzvész alkalmával – érte hatalmas kár Soroksárt.
A Grassalkovich család kihalta után báró Sina Ignác, a híres bécsi pézember vette meg a gödöllői uradalommal együtt Soroksárt is. Sina Simon, mint örökös, a belga Banque de Credit Fonciere et Industrielle-nek adta le, melyből nagyobb birtoktestet parcellázott.
A jobbágyfelszabadítás a soroksáriak számára is meghozta a szabad földtulajdont és a földesúri joghatóság eltörlését, megnyitotta a gazdasági, társadalmi felemelkedés útját. Ez az út azonban nem volt könnyű, hosszú harcot kellett még folytatniuk a Sina bárókkal azért, hogy az addig ténylegesen birtokolt földjeiken szabadon gazdálkodjanak. Ez a per évekig elhúzódott.
Soroksár mezővárosból nagyközség 1871-ben Soroksár anyaközségből kiválik Kispest, 1877-ben Szentlőrinc. 1872-ben Soroksár nagyközségi rangra emelkedik. Ugyanebben az esztendőben megalakul a Soroksár-Haraszti-Taksony Takarékpénztár Rt. A lakosság 17,9%-a beszél ez idő tájt magyarul.
1887-ben megindult a gőzmozdony vontatta első helyiérdekű vasút Budapest-Soroksár-Dunaharaszti között. A millennium évében elkészült az új városháza s öt évvel később kigyulladt a villanyfény, mely a XX. század gazdasági és társadalmi fejlődéséhez óriási mértékben hozzájárult.
Az első világháború befejezésének évében megalakult a Soroksári Gazdakör. A két világháború közti időben a világot sújtó gazdasági válság Soroksáron is érződött. A második világháború összes megpróbáltatása és szenvedése mély nyomot hagyott a község életében. Stratégiai okokból 1944 novemberében kiürítették a községet.
A front átvonulása után megdöbbentő kép fogadta a visszaszállingózó embereket. Keserű időszak következett. 1945-ben megkezdődött a munkaképes nők és férfiak deportálása a Szovjetunióba. Az elhurcoltak többsége éveket töltött el embertelen körülmények között, az úgynevezett munkatáborokban. 1945 májusában Soroksár német származású lakosai ellen indult hadjárat. A dráma következő felvonása 1946. május 2-án kezdődött. 12 nap alatt több, mint 5000 soroksári svábot vagoníroztak be a soroksári pályaudvaron, s 5 szerelvénnyel indították útnak Németország felé kollektív bűnösséget vádolva. 230 németországi település fogadta be a kitelepítetteket. Az óhazával hosszú ideig megszűnt mindenféle kapcsolat. Az 1960-asévek vége felé látogattak először Soroksárra a falu szülöttei. Ez a kapcsolat később nemcsak az egyes családok között, hanem az élet különböző területein is megjelent.

Soroksár nagyközségből Budapest XX. kerülete 1950. január 1-jén Pesterzsébet megyei jogú város és Soroksár nagyközség, Budapest XX. kerületeként kezdte meg közös életét a fővárosban. A közös kerület Soroksárra eső részén, 1951-ben pedig a Dugattyúgyurugyár építése indult meg. 1956. január 12-én súlyos földrengés rázta meg a falut. Lakóházak sérültek meg, s a templom mennyezete is beomlott. Kora tavasszal jeges ár pusztított. Soroksár Dunához közel eső részeit elöntötte a víz.
Az 1956-os forradalom véres eseményei távol zajlottak le Soroksár szívétől. A délről bevonuló szovjet alakulatok Soroksáron keresztül vonultak a harcok színhelyére, jelentősebb ellenállásba nem ütközve.
A két kerületrész „házassága „ több, mint 40 esztendon át tartott. Lelkes lokálpatrióták csatlakoztak a Polgári Szövetség Soroksárért Egyesülethez, akik felvállalták kemény és hosszan tartó harcot Soroksár önállóságáért. 1992. szeptember 27-én sikeres népszavazást tartottak, ahol a soroksári polgárok szavazataikkal, az újra önálló Soroksár mellett álltak ki. Az 1994. december 11-én tartott helyhatósági választásokkal megalakult Soroksár képviselő-testülete.

www.soroksar.hu

Az emlékmű:
Soroksár 267 hősi halottjának emlékművét a piactéren állították föl 1927. október 30-án, alkotója Krausz Ferenc. A tér neve ma Hősök tere, és igazán szépen gondozott. Az odalátogatók három emlékművel találkozhatnak: a tér központjában álló első világháborús emlékművel, melyen a koronás Hungária és egy magyaros viseletű férfi alakja látszik. Szemben, két oldalt áll az 1948/49-es szabadságharc, valamint a második világháború hőseinek és áldozatainak emlékműve. A két emlékmű teljesen egyforma, csak a rajtuk látható mészkő tábla más. Kialakításukat elnézve felvetődik a gyanú, hogy eredetileg ereklyés országzászló szerepét töltötte be a szabadságharc emlékműve.

 


Az első világháborús emlékművön három táblán olvashatjuk az elesett hősök neveit, sajnos, meglehetősen rendezetlenül; alább azonban abc sorrendbe rendezetem azokat. A tiszteket a táblákon külön, a legénység előtt jegyzeték, de két csoportban.

Tisztek:
Drexler Ferenc, Eiszrich Pál, Grossmann Antal, Haintz Lipót, Körösi János, Nasinszky Béla, Dr. Ransburg Tibor, Unger Artur.

Altisztek és legénység:
Acsai István, Andráczi Antal, Antóni János, Babicki Vencel, Báder Ferenc, Báder Pál, Balog Antal, Bauer István, Bauer Pál, Beck Lénárd, Behringer Ferenc, Berdó István, Bibor Antal, Bieber József I., Bieber József II., Bieber Márton, Bieber Tamás, Bindléger József, Breier Mihály, Borcsányi István, Burghardt Ferenc, Csicskó Lajos, Csizmadia János, Daninger András, Dencsik Menyhért, Ecker Antal, Ecker János, Eiszrich Jakab, Farkas Béla, Fax Mihály, Fáth Ferenc, Feith Mátyás, Fekete Nándor, Fekula István, Felsner János, Féth István, Féth József, Féth Lipót, Féth Mátyás, Frankovics Jakab, Friesz József, Fritz Pál, Furják Péter, Gábler Ferenc, Gábler Márton, Gál Manó, Gáspári Alajos, Gráf Mihály, Grátzer Péter, Grosz Mihály, Gruber Ferenc, Günther Ferenc, Günther Sebő, Günther Tamás, Háberle Ferenc, Háberle Gyula, Hajek József, Handl Károly, Hanreich Ernő, Hartmann Ferencz, Hartmann György, Hartmann János, Hartmann József, Hartmann Pál, Hartmann Péter, Hartung Ádám, Hatwágner Ferenc, Hecht Pál, Heim Ferenc, Held György, Held Tamás, Hellwirth Ferenc, Hermann Mihály, Hermann János, Herr József, Hertlein István, Hertlein Jakab, Hertlein János, Hild Antal, Hild János, Hild Tamás, Hildi Mihály, Höchszt András, Höchszt József, Hutári Ferenc, Hüber Tamás I., Hüber Tamás II., Hümpfner Antal, Hümpfner János, Hümpfner Pál, Jäckl György, Jäckl István, Kaiser Mihály, Kálna Ferenc, Kaltenecker Ferenc, Kaltenecker János, Kaltenecker József, Kaltenecker Péter, Kapeller Ferenc, Kéry István, Kilián Miklós, Kiss Márton, Kiszelya Nándor, Knappich János, Knappich Lőrinc, Knappich Mátyás, Knappich Sebő, Kőber Boldizsár, Klötzl István, Köber Mihály, Kölbl József, Krammer András, Krammer Görgy, Krausz Márton, Kreisch József, Kreisz György, Kreisz Mátyás, Krumm György, Ladányi János, Landsmann Ádám, Landsmann Mátyás, Lébengúth Mihály I., Lébengúth Mihály II., Lébengúth Nándor, Leéb József, Leimeter Ferenc, Leimeter Kristóf, Lindvurm Márton, Lőwy Frigyes, Lőwy Sándor, Lux Ferenc, Lux János, Lux Mátyás, Marschall András, Mayer Antal, Mayer Ferenc, Mayer István, Mayer Mihály, Medgyes József, Merkert József, Merkert Mihály, Merkert Miklós, Ménás Lipót, Misch József, Mislanov János, Müller Ferenc, Müller Sebő, Nagy István, Nagy Sándor, Napholcz Ferenc I., Napholcz Ferenc II., Napholcz József, Napholcz Mihály, Napholcz Sebő, Neumayer Ferenc, Neumayer Lőrinc, Niemann Nándor, Orosz János, Ott János, Ott József, Ott István, Pál András, Pfiszter György, Pfiszter Pál, Pfisztner János, Pfisztner Lőrinc, Pflum Lénárd, Plettinger Péter, Péhl Jakab, Polszter Antal, Polszter János, Polszter József, Potoczky Mihály, Prikrill János, Prikrill József, Princz Ferenc, Princz János, Purczeld József, Purczeld Márton, Purczeld Tamás, Rédlinger Mátyás, Renner István, Rieser Róbert, Rumpl Mátyás, Sallai Sándor, Seidenschnur Béla, Somogyi László, Schäffer András, Schäffer János, Schäffer Sebő, Scheiring György, Scheiring Ferenc, Scheiring Márton, Schilek István, Schirling Ferenc I., Schirling Ferenc II., Schirling János, Schirling Lőrinc I., Schirling Lőrinc II., Schirling Sebő, Schirling Nándor, Schmidt István, Schmitter Mátyás, Schmitter Gáspár, Schneck István, Schneck János, Schneck Márton, Schubert János, Schulcz András, Schultz Péter, Schuszter Ferenc, Schváb Antal, Schváb Ferenc, Schváb Miklós, Schwarzenberger Mihály, Spiesz József, Spiesz Lőrinc, Stark János, Stark Jakab, Stark Lőrinc, Stégner Ferenc, Stégner Sebő, Stricker Mihály, Szabó István, Szabó József, Szabó Mihály, Szeidl János I., Szeidl János II., Szekeres Ferenc, Szentgyörgyi László, Sziebert István, Sziedl János, Sziedl Mihály, Sziedl Miklós, Sziedl Pál, Szing Ferenc, Szoró János, Szkrimácz Károly, Toma Gyula, Tomann Jakab, Tóth István, Totzl János, Treitlein György, Treitlein Ferenc, Treitlein Jakab, Elmann József, Unyi József, Wachtelschneider Ferenc, Wachtelschneider Mátyás, Wágner Jakab, Wallner István, Weidinger Ferenc, Weidinger Jakab, Weidinger János, Weimper Ferenc, Weimper János, Weimper József I., Weimper József II., Weimper Lőrinc, Weimper Mátyás, Weimper Mihály, Weimper Pál, Weimper Sebő, Weisz Ferenc, Weisz József, Weszelki János, Weilhelm György, Winkler Mihály, Zeitler Jakab, Zeitler Tamás, Zwick József.

Az emlékművön több felirat is látható:

 

Soroksár község polgárai
200 éves itt élésük s a magyar nemzettel való
tökéletes egybeforrásuk örök jeléül.
Hős fiaknak kik a dicsőség mezején
a magyar hazáért áldozták életüket.
1914-1918

 

Lejjebb, három oldalon egy-egy mondat olvasható:


Anya! Itt enyhüljön szívednek fájdalma.
Apa! Itt büszkén emlékezz fiadra.
Gyermek! Itt szíved lángoljon erőre.

 

 


Soroksár, Hősök tere nagyobb térképen való megjelenítése

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr671389485

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.09.24. 13:39:40

Sváb faluban ilyen szép Hungaria-szobor...sokatmondó.

Jeges_ 2009.09.25. 22:40:03

@aesculus: Tényleg nagyon szép, nem csak a szobor, hanem az egész környezete. Érdekes apróság, hogy a gyermeknek szóló mondat éppen egy játszótér felé néz, ami az emlékmű mögött van.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2009.09.26. 02:33:16

@Jeges_: De gondolom, a játszótér később került oda. Fura lenne, ha nem...

Jeges_ 2009.09.26. 10:43:47

@aesculus: Természetesen később, egészen újnak látszik, vagyis legalább felújítottnak.