Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

1225 Nagytétény (Budapest, XXII. kerület)

2009.10.29. 20:00 | Jeges_ | 14 komment

Címkék: budapest kuk vadászcsapatok kuk 26 tábori vadászzászlóalj

Nagytétény története:

E tájon már az őskor embere is megtelepedett. A neolitikum (újkőkor) korától kezdve pedig folyamatosan lakott Buda dél-vidéke. Az első maradandó emléket a rómaiak hagyták itt. Tétényben felépítették Campona castellumát (mely az ókori római birodalom határán egy jelentős erődítmény volt), Budafok-Albertfalva határában pedig egy máig ismeretlen nevű segédtáborukat. Tekintettel arra, hogy e vidék mindig is fontos átkelőhely volt, érthető, hogy a népvándorlás korában is lakott a terület, melyről régészeti leletek is tanúskodnak.


A honfoglalást követően Nagytétény területe Árpád egyik vezérének, Töhötömnek (Tétény) volt téli szálláshelye. A XI. századtól kezdve már Téténynek nevezett település több alkalommal is fontos események színhelye volt. Így például 1279-ben IV. (Kun) László király itt tartotta országgyűlését a kun kérdés rendezésére.
Tétény és Budafok területe között a Duna partján terült el Csút falu. A faluval szemben fekvő Háros szigetén pedig IV. Béla király 1264 tájékán alapította a Csúti premontrei prépostságot. Csúttal és a prépostsággal egy időben létezett a budafoki fennsík északnyugati területén Kána település. A mai Rózsavölgy Dunára néző lankáin pedig Kocsola majorsága létezett. A virágzó településeknek és az ekkor már mezővárosi ranggal rendelkező Téténynek a török kor vetett véget.
A százötven éves török uralmat követő felmérések siralmas képet mutattak Buda délvidékéről. A falvak teljesen elpusztultak, míg Tétényben néhány romos ház és mintegy két tucat túlélő várta sorsa jobbra fordulását. Tétényt Száraz György, majd lánya, Júlia és annak férje, Rudnyánszky József telepítette újra az 1720-as éveket követően.
1873-ban Kistétény önállósodott. A XX. század első évtizedére esik Nagytétény egyik külterületének parcellázása, mely ma a Baross Gábor-telep nevet viseli.
E század folyamán az ipar és a folyamatos parcellázások következtében rohamosan nőtt a település lakossága. Az egykori német dominancia egyre hátrább szorult, és a magyarság vette át a vezető szerepet. A németség végleges eltűnését pedig a II. világháborút követő kitelepítések befejezték. A települések (ti. Nagytétény és Budafok) fővároshoz csatolását követően, az iparosítás folytatása ellenére, az utóbbi évtizedek lakótelepes építkezései mellett, mindazonáltal a kerületre alapvetően a kertvárosias településforma a jellemző. E kertvárosi jellegű kerület ma is őrzi alapvető értékeit, az eleik által rájuk hagyott építészeti emlékeit, műemlékeit.

http://heureka22.hu/torte.htm

 

Az első világháborús emlékmű:
Nagytétény első világháborús emlékműve a Szentháromság téren található, a Nagytétényi út és a Szentháromság útjának találkozásánál. A kőhalmon álló bronz turullal díszített emlékművön 105 első világháborús hős neve olvasható. A talapzat alján négy kis emléktáblán további 15, második világháborúban elesett helyi lakos neve is szerepel. A emlékművet 1934-ben állították fel az egykori pestis-oszlop helyén; alkotója Vass Viktor. Az emlékművet 2005-ben felújították.

http://www.budapestgaleria.hu/index.php?akt_menu=147

Albert István, Ádám Ferenc, Ádám Jakab, Bachusz Ferenc, Baki Károly, Baksa Lajos, Balován Ferenc, Básti János, Bialek Károly, Bischof Károly, Bleyer Jenő, Böjti János, Brünner József, Denkovics József, Dubecz János, Eipl János, Farkas György, Fábián József, Fehérvári György, Ferencz József, Fischer Antal, Fischer István, Fleith Károly, Fülöp András, Gulyás József, Hagyal Béla, Hasszán Ferenc, Hasszán Fülöp, Hasszán József, Haut Ferenc, Haut György, Heitzmann Ferenc, Héder András, Héder Ferenc, Huber József, Hibácska János, Horváth István, Horváth János, Horváth Ferenc, Hufnágel Jakab, Hufnágel Pál, Huszár Gábor, Huszár Sándor, Kalmár István id., Kalmár István ifj., Kainer József, Kirchoff István, Kiss József, Kocher Ferenc, Kubacs Nándor, Kulik Mihály, Marecsek József, Mayer Imre, Marx Ferenc, Marx József, Matusek István, Márhoffer István, Merl István, Müller György, Nagy János, Nagy Károly, Nagy Péter, Németh István, Nikolics János, Pato Ferenc, Pelikán Imre, Pentz József, Schlesinger István, Schweninger Lajos, Perczel József, Reich Ferenc, Riesmayer Antal, Schmicsek István, Schmicsek Jakab, Schmicsek József, Schmidt György, Schmidt József, Schober Elemér, Soós Ferenc, Spiller György, Steiner Pál, Stift Béla, Streit József, Strobl Ferenc, Strobl János, Szajlai Dezső, Szabó István, Szabó János, Szentpáli Béla, Szili József, Szücs István, Szücs János, Szücs Sándor, Tőzsér János, Thurzó János, Tulay Jakab, Ujvári János, Urbán György, Vetorazzi Rudolf, Vitek Mihály, Wacha Ferenc, Wallner Werner, Weigl István, Wenninger János, Zsetnai Antal.

Budai Kálmán, Fekecs Ernő, Dörnyei Jenő, Gubanek Lőricz, Jakab József, Kalmár József, Lindmayer József, Majercsák András (1914-1944), Molnár Ferenc, ifj. Müller György, Pentz Ferencz, Rozinger Antal, Sutyera István, Vitek János.
 

 

A 26-os vadászzászlóalj emléktáblája:

1937-ben állították fel a Nagytétényi Nagyboldogasszony római katolikus templom oldalában a 26. vadászzászlóalj emlékművét. Felirata a következő:

E megszentelt
falak alól indultak a becsület mezejére
a Ferdinánd bolgár király nevét viselő
cs. és kir. 26. sz. tábori vadászzászlóalj
soha vissza nem tért hősei, akiknek dicső
emlékét itt adja át az el nem múló
kegyeletnek és az örökkétartó emléke-
zésnek a 26-os vadászok bajtársi köre.
1937. V. 9.
 


Nagytétényi I. világháborús emlékművek nagyobb térképen való megjelenítése

Ápdét: Találtam néhány képet a számítógépemen az emlékműről. Zig Zag

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr151456000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.10.29. 23:24:07

nekem is sikerült vagy két szettet is csinálnom az emlékműről, de a cikkírásban erősen beelőztél. gratula a cikkhez ami a szokott alaposságot tükrözi :)

Jeges_ 2009.10.30. 10:49:39

@Zig Zag: Köszönöm. Hogyha van valami kiegészítő információd, akkor halljuk! Különösen a 26. tábori vadászezredről, ha tud valaki valami bővebbet. Nekem most nem volt kapacitásom utána nézni.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.11.01. 22:31:37

@Jeges_: rendben. éppen most váltottam számítógépet és előkerült néhány dolog...

MTi 2009.11.08. 12:22:46

@Jeges_: Szia Jeges! Egy kis időhöz jutottam és utánanéztem a cs. és kir. 26. tábori vadászzászlóalj I. vh-s ténykedésének. Ime:

- a zászlóalj 1915. április 24-26-a között a boszniai Rogatica városában alakult "újjá" a cs. és kir. 6., 38., 69. és 72. gyalogezredek - valamennyi magyar kiegészítésű - egy-egy menetszázadából. Ezt követően az olasz hadszíntérre kerültek, nevezetesen a Wippach-völgyébe, első bevetésükre 1915. jún. 27-én került sor Monte San Michelle-nél. 1915 július-augusztusban az Isonzó mentén küzdenek: Doberdo, Redipuglia, Buss, Mikoli, Oppachiaselle, Monte dei Busi és Palykisce. 1915 szeptemberében a szerb harctérre kerülnek: részt vesznek Belgrád elfoglalásában és a szerbek sereg további üldözésében. A montenegróiak ellenállását megtörve 1916. január 11-én elfoglalják Beranet. Február közepén Cattaróba érkeznek. 1916. május 11-én Dél-Tirolban, Monte Gallon kerülnek ismét bevetésre. 1916. június végén az orosz harctérre szállítják, ahol azonnal védőállást foglalnak el. Július 4-én súlyos harcokba keverednek, melynek során érzékeny veszteségeket szenvednek: a számos hősi halott mellett a zászlóalj fele hadifogságba esett. 1916. szept. 19-én Bukovinába szállítják, ahol Kirlibaba környékén foglalnak el állást, ahol 1917 végéig állomásozik. 1917 végén karhatalmi feladatokra a hátországba vezénylik: Mostar, Raguza, majd Laibach az állomáshelye. Az összeomlást követően Mitrovicára, Palánkára, majd Óbecsére irányítják - ezt követően a legénység nagy része szétszéledt.
A zászlóalj háborús vesztesége 1600-1800 hősi halott.
A nagytétényi emléktábla állításának pontos dátuma: 1937. május 9-e.

Jeges_ 2009.11.08. 18:48:50

@MTi: Ezt nevezem kimerítő összefoglalásnak!
Köszönöm a kiegészítéseket mindenkinek, sajnos most nincs annyi szabadidőm, mint nyáron, és nem tudtam utánanézni könyvtárban. De így már teljes a kép.

Hertymorty 2009.11.08. 22:10:25

@MTi: akkor a későbbi megalakulás miatt nem találtam az 1914-es forrásokban. Pedig mennyit kerestem...

MTi 2009.11.09. 15:54:49

@Hertymorty: nos, hogy ne legyen "hiányérzeted" ime a 26-os vadászok előélete:

- a zászlóaljt 1859. május 13-án állították fel. Első állomáshelye Zágráb, majd Károlyváros, Steinbrück, Bécs, Krakkó következett. Részt vesz az 1866-os osztrák-porosz háborúban. A háborút követő állomáshelyei: Brünn, Bruck a/d Leitha, Znaim, Linz. 1879-1882 között Bosznia-Hercegovinában vitézkednek a 26-os vadászok Mostar és Nevesinje környékén. 1890. okt. 1-jén a Ferenc József császár nevét viselő tiroli vadászezred 12-ik zászlóaljává alakítják - ekkor szünnek meg önállóan 1915-ig.
(Forrás: De Sgardelli Caesar (szerk.): A Délvidék hadtörténete. A részben Délvidékről kiegészített cs. és kir. 26-ik tábori vadász-zászlóalj vázlatos története 1859-1890, 1915-1918.)

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2009.11.11. 20:12:23

Itt van egy vadász katona - úgy tűnik, hogy a klagenfurti 4. Landwehrinfanterieregiment 87. zászlóaljától (?) MTi majd kijavít, legfeljebb :)

MTi 2009.11.12. 07:57:56

@Zig Zag: a vadászok parolija (hajtókája) - az ide vonatkozó szakirodalom szerint - fűzöld (grasgrün) színű volt, gombjaik sárgák, a tábori vadász-zászlóaljaknál rajta a zlj. száma. A cs. vadászezredek gombja sima volt!

MTi 2009.11.16. 08:15:05

@Zig Zag: Hát nem tudom... A JR az minden bizonnyal Jaeger Regiment, de ezekbebő - mármint a tiroli vadászezredekből - csak négy volt. A 87-es minden bizonnyal gyalogezred száma... Tanácstalan vagyok elvtársam :)

Jeges_ 2009.11.16. 08:44:05

Gondolom, Zig Zag, Te raktál be plusz képeket; köszönet érte!