Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • HK417: Csak kérdezem, hogy az a "Wachmeister" az biztos, hogy az őrmester?? Nekem olyan őrparancsnoknak ... (2016.02.07. 00:18) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

7191 Hőgyész

2009.11.10. 08:00 | Hertymorty | 2 komment

Címkék: tolna megye kuk 69 gye hv 17 gye

Hőgyész 3000 fős (2007-es adat) nagyközség Tolna megye közepén, a Tolnai-Hegyhát déli részén, a 65-ös főút mentén. Történelmi múltja a kora Árpád-korig nyúlik vissza, nevét az itt lakó hermelinvadászokról (hölgymenyétvadászok, más néven hölgyészek) kapta.

Első írásos emléke 1277-ből származik, amikor IV. (Kun) László Simon királyi albírónak adományozta, királyi szolgálónépek földjeként említve. Ezután évszázadokig a simontornyai várbirtok része volt. Törökkori adóösszeírások 1563-ban 66, 1583-ban 30 adózót számláltak össze.

A XVII. század második felében a Botka-család szerezte meg, tőlük vette meg 1700. április 20-án gróf Sinzendorf, a német-római szent birodalom kincstárnoka és fősolymásza, aki 1722-ben 30 egyéb településsel együtt eladta Claudius Florimundus Mercy grófnak, császári tábornoknak, a Temesi Bánság kormányzójának. Mercy nagy lendülettel fogott az újratelepítéshez és Hőgyészt Tolna megyei birtokainak központjává kívánta tenni. Egy év múlva már "kuriális rezidenciaként" utalt rá és a német tartományokból a Bánát felé tartó családokat irányított ide.

Pesthy Frigyes helységnévtárában (1863-1864) így ír erről: „(…) Hőgyészről azt tudjuk, hogy hajdan puszta volt és a nemes Botka család birtoka. E pusztát a Botka család 1700ik évben eladá Sinczendorf János a Romai Birodalom Grófjának. Sinczendorf gróf pedig eladta 1722ik évben Argenteau-i gróf Mercy Claudius Florimundus cs: Kir: Tábornagynak. Gróf Mercy e pusztát 1722-23-24ben a régi Franconiai kerületből bevándorlolt Katholikus németekkel benépesítette. - 1724ben már Hőgyésznek plébánusa is volt - Willerscheidt Péter Trieri (Trevi-rensis) születésű.
1753ban Gróf Mercy folyamodására Hőgyész Mező Várossá lett, és engedelmet nyert négy országos vásár tarthatására. 1767ben Januar 22én hőgyészi kastélyában meghalt Mercy Antal, Ignátz, Káról, Ágost Gróf és Martius 10én a Hogyeszel határos Csicsoi pusztában levő Templomba temettetett el. 1773ban a gróf Mercy családtól Gróf Appony György vette meg Hőgyészt, s ezen magas családnak birtokában vagyon mai nap is. 1837ben Gróf Apponyiak folyamodására Hőgyész Mvárosa engedélyt kapott heti vásárok tartására, mellyek már több évektől tartattak és igen látogatottak voltak. (…)”

Vályi András: Magyar országnak leírása szerint (Buda, 1796): „HÖGYÉSZ. Népes mező Város Tolna Várm. földes Ura G. Aponyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kaposhoz 1 mértföldnyire, ’s az Uraságnak jelse kastéllyával díszes; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, dohánya erőss, és a’ természetnek majd minden javaival bővelkedik.” 

 

Az Apponyiak által építtetett barokk plébániatemplomot 1799-ben szentelték fel. Az 1880-as években Apponyi grófok óvodát és leányiskolát alapítottak a cselédek gyermekeinek. A kastélyban 1815-től zeneiskola működött és mivel akkor a gróf a megye főispánja volt, gyakran a megyegyűléseket is itt tartották. Hőgyésznek 1838-ban 801 adózója, 243 adó alá eső háza, iskolájának 280 tanulója volt.

 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótárában (Pest, 1851) ezt írja a településről: „Högyész, német m. v. Tolna vmegyében, egy igen kies, erdőkkel, szőlőkkel körülvétetett környéken a völgyben, 1984 kath., 9 evang., 630 zsidó lak. Ékesiti a dombon épült kath. paroch. szentegyház, az uraság számos épületjei és majorjai, de legfőbb diszére szolgál mégis a roppant kiterjedésü, csinos izléssel készült angolkert, mellynek szinte közepében láthatni az uraság négyszögletes, sok drágasággal megrakott pompás kastélyát. Elhallgatván e kertnek a magas jegenyék s balzsam illatú hársfák közt csavargó utjait, mindennemü külföldi drága csemetékbeni, virágokbani gazdagságát: csupán az egy, kézzel öszszehordott, dombocskára épült, s fenyők közé rejtett Tanumot említem, mellyet egy ember-nagyságú, egészen alabastromból faragott Venus szobra ékesít. Van itt továbbá egy nagy synagóga, vendégfogadó, kávéház, gyógyszertár. Szántóföldje nem sok de termékeny, s a lakosok főkép dohánytermesztésre használják. Szőlőhegye tágas; erdeje szép; országos és kivált pénteken tartott hetivására a gabonára nézve nevezetes. Urbéritelek van 38. A högyészi lakosok elődeit gr. Mercy telepitette ide 1722-dik s következő években a régi franconiai kerületből. F. u. gróf Apponyi György s a város feje egy uradalomnak. Ut. p. Szekszárd.”

Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 3959 (köztük 2366 magyar és 1582 német) lakosa volt, Tolna vármegye simontornyai járásához tartozott.

A Hősök szobrát 1922 nyarán rendelte meg az erre a célra létrehozott bizottság. A templom előtti téren szerették volna elhelyezni, ehhez azonban a püspök nem járult hozzá arra hivatkozva, hogy a szobornak nincs keresztény és vallásos jellege. A főjegyző javaslatára a nagyvendéglő előtti téren avatták fel 1924. május 4-én egy pécsi katonai díszszázad és József főherceg jelenlétében (a hőgyésziek nagy része a 69-es gyalogezredben szolgált, mely a főherceg ezrede volt). A szobor körül 1936-ban parkot létesítettek, vaskerítéssel. (Várnagy Antal: Hőgyész. Községtörténeti monográfia. II. rész. (1722-1945) 150. o. (Hőgyész, 1998).

A szobor talapzatán az alábbi 122 név olvasható: 


Bauknecht Jakab
Berlinger Ádám
Binder Antal
Bohnert Antal
Bohnert János
Böhl Vince
Bruchbacher Antal
Csikós István
Csocsó Ferenc
Csocsó József
Dániel Adolf
Diczi Sándor
Eller Ferenc
Farkas Péter
Feuerstahler Mátyás
Feith Ferenc
Fent József
Fleischmann Miksa
Folkmann Ferenc
Folkmann János
Folkmann Márton
Francsics Béla
Fritz János
Fuchs Simon
Giesz János
Giesz József
Glück János
Haag József
Hackl Antal
Hammer Károly
Heger József
Heiszer István
Heiszer János
Herr János
Hermann Ádám
Hilbert János
Horváth János
Höfler János
Imhof József
Indich Lajos
Jusztusz József
Kelemen Ágoston
Kilvinger János
Klambauer András
Klemencz József
Kling Márton
Klinglheber József
Kompanik István
Kompanik Károly
Krausz Mihály
Krizel András
Kühstahler János
Laufer József
Lieb György
Lieb István
Lohász György
Löwinger Pál
Luft Ede
Lusztig Mór
Martin Ádám
Martin József
Mayer Antal
Mayer György
Mayer Péter
Minker Mátyás
Nichter János
Pappert János
Passarini János
Pech Antal
Pech Ferenc
Pech József
Peltz István
Platz Mihály
Piringer József
Reiczi Ferenc
Reizer Pál
Ritterwald Ádám
Schatz Ferenc
Schifter József
Schlitt Ferenc
Schlitt István
Schlitt János
Schmidt Henrik
Schmidt János
Schneider Ádám
Schneidler Jakab
Schneidler Péter
Schönfeld Ferenc
Schönfeld Ferenc
Schreiber Mihály
Stefán Miklós
Strasser Vilmos
Sziebler Antal
Szőke Ferenc
Szünder József
Szvetics Gábor
Tauber Sebestyén
Tillmann János
Tillman Károly
Tóth Ignác
Török Miklós
Treitz József
Ulrich Ferenc
Ulrich Ferenc
Ulrich Ferenc
Ulrich Gáspár
Wadl György
Wald János
Weber György
Weiland Ferenc
Weller István
Weszner Jakab
Wildanger Ferenc
Winkler Jakab
Winkler Károly
Witzl Bálint
Witzl János
Zeiler lmre
ZieglerGéza
Ziener Ferenc
Ziener János
Zwonarek Boldizsár
 

 


Hőgyész nagyobb térképen való megjelenítése


 

· 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr731445017

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: flores en el atico 2017.11.25. 16:43:10

Kókuszdió felnyitása ipari környezetben :) - Furdancs Blog

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2009.11.11. 08:27:12

A hősi halottak névlistája igazolja a település nemzeti összetételét - talán a német nemzetiségűek még nagyobb arányban is vannak képviseltetve. Persze, a Halál nem válogat....
Tetszik az emlékmű: az ábrázolt katona rohamsisakja és nyeles kézigránátja azt sugalja, hogy rohamcsapat tagjáról van szó. Az o-m rohamcsapatok felállítása - német mintára - 1916 végétől kezdődött meg.
A 69-esek ezredtulajdonosa - ismereteim szerint - Paul von Hindenburg német tábornok volt.
József Ágost főherceg életpályája pedig megérne egy posztot!

Hertymorty 2009.11.13. 16:50:16

@MTi: én is a Hindenburg-féle verziót ismertem, a fent megjelölt forrás valószínűleg pontatlan