Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

München

2010.01.25. 23:00 | aesculus86 | 6 komment

Címkék: bajorország

Németország harmadik legnagyobb városa, az 1,4 millió lakosú München az ország délkeleti részén felében, Bajorországban található, ez az szövetségi állam fővárosa is. Címerében a városnak nevet adó bencés szerzetes (a "Mönch") látható. Münchent 1314-ben tette meg IV. Lajos bajor herceg fővárosává (Lajos német-római császár is volt). Ettől az évtől kezdve egészen 1918-ig a Wittelsbachok innen irányították Bajorországot, ami 1623-tól választófejedelemség, 1806-tól pedig királyság lett. 1871-ben feltételekkel csatlakozott a Német Császársághoz. A feltételek a következők voltak: a többi csatlakozó állammal szemben megmaradt az önálló hadsereg, a posta és a vasút (mivel szövetségi állam jött létre, egyéb területeken is megőrizték jogaikat a csatlakozó államok-mind a mai napig.). Mint fővárost München az idők folyamán szinte "birodalmi" léptékűvé vált: az építőkedvű Wittelsbach család kiépítette a reneszász-barokk-klasszicista Residenzet, a város négy "királyi útvonalát" és a világ legnagyobb városi parkját, a 420 hektáros Englischer Gartent (a Central Park 300 hektáros). Az első világháború idején a városban 640 000 ember élt. Mint minden német államban, itt is hatalmas lelkesedés fogadta a háború kitörését: fényképeken látható, hogy a katonák vidáman indulak el a vonatokkal amikre "kis párizsi kirándulás" és hasonló mondatok voltak írtva. A háborúban 200 000 bajor ezen belül        13 000 müncheni katona esett el... A király az 1918 november 7-én (!) kitört forradalom hatására mondott le, ekkor alakult meg a Bajor szabadállam. Viszont 1919 januárjában, Magyarországhoz hasonlóan itt is Tanácsköztársaság alakult, ami május 1-ig állt fenn.       1923 november 9-én Hitler itt robbantotta ki a "sörpuccsot". Az 1933-as uralomra jutása után itt is hasonló intézkedéseket hoztak, mint a Harmadik Birodalom többi területén: az 1938-as kristályéjszaka, könyvégetés, konzentrációs táborok (az egyik leghírhedtebb, a Dachaui a várostól nem messze található). A legjelentősebb ellenállást egy kicsi, keresztény elkötelezettségű csoport, a "Fehér Rózsa" fejtette ki. Lebukásuk után vezetőiket, a mindössze 22, illetve 25 éves testvérpárt Sophie és Hans Schollt 1943-ban lefejezték... Közben a város súlyos légitámadásokat szenvedett el: a RAF és a US AIR Force 73 támadást indított, amik következtében a belváros 90%-a, a város 50%-a elpusztult. A támadásokban 6600 fő vesztette életét,  a Holocaustnak 12000 müncheni áldozata volt. A frontokon 22000 müncheni esett el, és 11000 tűnt el.

A háború után a belvárost nagyrész eredeti formájában újjáépítették, és a város hatalmas fejlődésen ment keresztül: itt rendezték (a szomorú emlékű) 1972-es olimpiai játékokat, kiépült a 16 vonalból álló metró-és gyorvasúthálózat, és a város megőrizte gazdasági és kulturális vezető szerepét nemcsak az országban, hanem szinte a világban is: itt található a BMW, a MAN gépgyár és a Siemens székhelye is. Münchenben van a világ egyik legnagyobb műszaki múzeuma, több nagy képtár (Régi, Új és modern), nyolc nagy és számtalan kisebb színház, valamint a bajor királyok téli és nyári palotája is. A világháborús emlékmű téli rezidencia kertjében, a Hofgartenben található.

 Az emlékmű a Bajor Kancellária előtt helyezkedik el. Maga az épület eredetileg hadtörténeti múzeum volt, de a második háborúban középrészének kivételével elpusztult. Az emlékmű mélyen fekszik, a képen látható lépcsőkön lehet lejutni.

Az emlékművet 1924-ben avatták, az alkotói: Karl Knappe szobrász, Thomas Wechs und Eberhard Finsterwalder építészek. Egy Bundesarchivban őrzött képen látható, hogy a támfalra eredetileg az elesettek nevei voltak felvésve:

 

Az emlékmű mai feliratai:

 SIE WERDEN AUFERSTEHEN

("feltámadnak")

(város felőli oldal)

"UNSEREN GEFALLENEN"

("elesettjeink")

(kancellária felőli oldal)

Kripta feliratai:

Erbaut

vom Obmannsbezirk

München-Stadt 

des Bayr. Kriegerbundes

 den

13.000

gefallenen Heldensöhnen

der Stadt München

1914-1918

 

("Építtette München városa és a Bajor Hadiszövetség München városának 13.000 elesett hős fiának 1914-1918")

 

Ezt később kiegészítették egy második világháborús felirattal is:

Zum Gedenken 

an die 22.000 Gefallenen

11.000 Vermissten

6.600 Opfer des Luftkrieges

der Stadt München

1939-1945“.

("München városának 22000 elesettje, 11000 eltűntje és a légiháború 6600 áldozatának emlékére 1939-1945")

A Kancellária felől az emlékműre nézve beláthatunk a kriptába. A háttérben a Hofgarten fái és reneszánsz pavilonjai.

A kripta. Itt fekszik az Ismeretlen katona, sírja fekete márványból van kifaragva. Lábánál a bajor címer áll. A katona életnagyságú, és teljes fegyverzetben "pihen". A sír felirata:

"BAYERNS HEER

SEINEN TOTEN"

("A bajor hadsereg

az (ő) elesettjeinek")

A katona teljes fegyverzetben (harcra készen) pihen, fején sisak, az alatt a hátizsákja.

Az emlékmű építésekor arrébhelyezték I. Ottó bajor gróf lovasszobrát. Nem tudniom, szándékos volt-e, de így olyan hatást kelt, mintha az emlékművet és az elesett katonákat vigyázná...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr701702383

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2010.01.26. 00:51:35

köszi szépen! jó lett a cikk! mi lett a sorsa az eredeti 1924-es emlékműnek. az is megsemmisült egy bombatámadásban talán?

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2010.01.26. 17:44:19

@Zig Zag: köszönöm. Ezen a linken több Bundesarchivból származó kép van: commons.wikimedia.org/wiki/Category:Armeemuseum,_Munich

Ezeken látszik, hogy nagyjából ma is az eredeti állapot látható, valószínűleg a táblák összetörtek, és az újakra már nem vésték fel a neveket.

MTi 2010.01.26. 19:04:24

Nem kötöszködésképpen, de II. Vilmos a Német Birodalom császára volt, és erről a posztjáról mondott le.
A bajor Ismeretlen Katonáról lehet-e valami közelebbit tudni pl. mint az angolról, magyarról?

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2010.01.26. 22:59:03

@MTi: bocs, valóban nem voltam egyértelmű. Én III. Lajos bajor királyra gondoltam, de természetesen II. Vilmos is lemondott, a többi német (szász, württembergi, badeni, stb) királlyal és nagyherceggel együtt.

Nem, igazából nem is 100%, hogy egy ismeretlen katona sírja. Csak az analógiák miatt gondoltam, sehol nem írták.

MTi 2010.01.27. 15:00:20

@aesculus: bizonyára ténylegesen is ott vannak egy katona földi maradványai.
Érdekes egyébként, hogy a Császárságon belül Bajorország - a békeidőről beszélek - önálló Hadügyminisztériumot és hadsereget tartott 3 hadtestnyi erősségben. A császár a bajor hadsereg felett csak szemlélői jogokkal rendelkezett, a tényleges főparancsnokságot csak háború esetén vette át.

MTi 2010.01.27. 15:03:07

@aesculus: bizonyára valóban ott vannak egy elesett katona földi maradványai.
Érdekes, hogy békeidőben a Császárságon belül Bajorország önálló hadügyminisztériumot és hadsereget tartott, ami 3 hadtestet foglalt magában.