Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

7065 Miszla

2010.02.25. 08:00 | Hertymorty | 3 komment

Címkék: tolna megye kuk 69 gye hv 17 gye

A 293 fő (2008) lakosú település a Tolnai-Hegyhát dombjai közt fekszik. Először egy 1324. január 19-én kelt birtokadományozó oklevélben említik, melyben Károly Róbert király Simontornya várát, annak valamennyi tartozékával együtt Hench fia János budai bírónak adományozta (az oklevél Miszlát a várhoz tartozó településként említi, Myzla néven). Neve valószínűleg szláv eredetű.
 
1346-ban Simontornyával együtt a Laczkfiak, majd 1397-ban a Kanizsaiak tulajdonába került. 1428-tól a Garaiak birtokolták 1482-ig, a család kihaltáig, ezután Gergelylaki Buzlay Mózes, Fejér vármegye főispánja szerezte meg, akinek 1524-ben bekövetkezett halála után I. János király Martonossy Pesthyeny Gergelynek adományozta. Utódai halála után a vár a koronára szállt.
 
A török uralom kezdetétől, 1543-tól a simontornyai szandzsákhoz tartozott. A lakosság száma török adóösszeírásokból követhető: 1546-ban 17, 1570-ben 42, 1590-ben 33 fő volt. Az 1600-as évek elején néptelenné vált, az 1622. és 1631. évi összeírásokban nem szerepel. Az 1689. évi összeírás lakatlanként említi, tulajdonosaként Salomvári Jánost nevezi meg, hasonlóan az 1692. és 1696. évi urbáriumhoz.
 
Újratelepítése 1715-ben történt meg 11 magyar családdal, a telepítő birtokosok a Salomváriak voltak. Az 1728-as összeírás már 24, az 1767-es 127 családot említ. A település 1733-ban a nemeskéri Kiss család birtokába került. 1842-ben nemeskéri Kiss Pál fiumei és tengermelléki kormányzó (1837-1848) országos vásártartási jogot szerzett a településnek, mely 1843 és 1886 közt mezővárosi rangot viselt.
 
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) szerint „Miszla, magyar falu, Tolna vmegyében: 502 kath., 30 evang. 790 ref., 60 zsidó lak., kath. és ref. paroch., szentegyházakkal. Dombos határa elég termékeny, szőlőhegye erdeje van. F. u. Kiss Pál. Ut.p. N. Dorog.”
 
Nemeskéri Kiss Pál 1863-as halála után a miszlai uradalmat unokaöccse, báró Inkey Nándor, a főleg Vas vármegyében és Horvátországban birtokos pallini Inkey család egyik tagja örökölte. 1891-es halála után a birtok 3 részre szakadt, egyik része Dr. Martin József m. kir. gazdasági főtanácsos, a község későbbi díszpolgárának birtokába került. A hősi emlékművet az ő adományából avatták fel 1936-ban, a községháza falán.
 
 
 
Nagy Istvánné: Miszla olvasókönyve (magánkiadás, 2007) című kiadványának 161. oldalán az alábbiakat olvashatjuk:
 
„Az 1936. augusztus 8-án tartott képviselőtestületi ülésen a jegyző a következőt olvasta fel:
 
 
Tisztelt közgyűlés!
 
A hősök legdrágább kincsüket, az életüket adták a hazának. Édes hazánkat, Magyarországot hősök szerezték, hősök védelmezték évezredeken át, hősök fogják visszaszerezni azt, ami belőle elveszett. A hősök nem csak addig élnek, amíg teljesítve hazájuk hívó szavát, szembenéznek ezer halállal, hogy azután golyótól szíven találva, testüket az anyaföldnek adva, hősi lelkük átlendüljön az utolsó sóhajban a szebb, a hősöket megillető boldogabb hazába. Az ő életük örök, ha megtartjuk emléküket a szívünkben, lelkünkben, s követjük példájukat. A világháború vérzivatarának sok százezer magyar áldozatából 62 legderekabb, legnemesebb fiának feláldozásával vette ki részét a falu. Ma a 62 nekünk legdrágább élet eddig is itt volt közöttünk, szívünkben hordtuk őket, mint fájó, de dicsőséges örökségünket, amely arra kötelez bennünket, mindnyájunkat, hogy kövessük őket a haza forró és áldozatos szeretetére.
 
Szegénységünk nem engedte meg mindez ideig azt, hogy hozzájuk, az ő önfeláldozó nemes cselekedetükhöz méltó emlékjelet állítsunk, példaképül az utókornak. Hogy ez a szegénységünkből nem tellő vágyunk mégis valóra válhatott, azt egy hozzájuk hasonló nemes, derék magyar férfiú tette lehetővé, aki ismerve a magyar katona vitézségét, becsületes és a hazáért minden áldozatra kész áldozatát, szívének szavára hallgatva, igazi magyar úrhoz és méltóságához illő gesztussal felajánlotta községünk 62 hős nevének és emlékezetének most már nyilvánosan is megörökítő és hirdető impozáns emlékművét. Ma a köztiszteletben, közszeretetben álló nemes adományozó községünk büszkesége és nemesszívű istápolója méltóságos dr. Martin József magyar királyi gazdasági főtanácsos úr volt, aki áldozatot nem kímélve, lelkének szavára hallgatva, méltóképpen tette halhatatlanná itt a földön községünk hőseit s egyben az ő nagylelkűségét.
 
 
Forrás: TMOL. Miszla község képviselőtestületi jkv. 1936.
 
A településnek 1910-ben 1494 lakosa volt (közülük 768 római katolikus, 185 evangélikus, 504 református és 37 izraelita), Tolna vármegye simontornyai járásához tartozott. A 62 nevet tartalmazó táblát később áthelyezték, ma a temető mellett áll.

  

Andi István
Bakonyi Sándor
Bakonyi Vince
Baksa János
Bangocs Ferenc
Borbás György
Boza Ferenc
Bölcsföldi János
Bölcsföldi Sándor
Böröcz György
Böröcz József
Czene Sándor
Fung Antal
Fung István
Gulyás János
Günsz Andor
Hoin Henrik
Horváth János Lajos
Kala Sándor
Katona János
Katona János Völgyi
Kövér Tamás
Lukovics Ferenc József
Leb Sándor
Marosi József
Matkovics József
Mayer Ignác
Meszlényi János
Mészáros József
Mészáros József
Mók János
Molnár János
Molnár Lajos
Mózes János
Nagy Ignác
Nagy Gábor
Nagy György
Nagy Sándor
Nagy Vendel
Németh Ferenc Lajos
Németh János
Németh László
Pap József
Pap József
Rajna Péter
Rátkai István
Rátkai János
Rátkai József
Rátkai Mihály
Rigó Sándor
Simon Balázs
Schneider Henrik
Szabó János
Széles József
Szőke Pál
Takács János
Tálos Ferenc György
Tálos István
Tálos József
Tóth János
Tóth Sándor
Závoti János

 

 


Miszla nagyobb térképen való megjelenítése


 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr351719878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2010.03.03. 23:17:31

Godolom, eredetileg a fő téren állt, de miért kellett áthelyezni? Bizonyára nyomós oka lehetett...

Hertymorty 2010.03.05. 18:55:34

@MTi: eredetileg a községháza falán volt; az áthelyezés körülményeiről és idejéről nem tudok - még