Az intézmény rövid története:
A kezdetek:
Az intézmény gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza, amikor a Pesti Egyetem Orvosi Karán megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék, 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után. Tolnay Sándor munkásságának köszönhetően elkészültek az első tananyagok, anatómiai preparátumok, felkészültek az első oktatók.
A múlt:
Tolnay Sándornak és utódainak köszönhetően az intézmény folyamatosan fejlődött, majd 1851-ben "Királyi Állatorvosi Intézet" néven különvált az Orvosi Kartól. A neve hamarosan "Magyar Királyi Állatorvosi Akadémiára", majd 1899-ben "Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolára" változott. A főiskola megkapta a jogot, hogy állatorvos-doktori diplomát állíthasson ki végzett hallgatóinak. 1934-ben alakult Budapesten egy új Műszaki és Gazdasági Egyetem, amelybe a főiskola osztályként integrálódott. 1945-től rövid ideig a Magyar Agrártudományi Egyetem karává vált, majd 1952-ben visszakapta önálló főiskolai státuszát, ezt követően elismerve az oktatásban és kutatásban elért eredményeket, egyetemmé változott. Az intézmény 2000. január 1. óta a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karaként működik. A különböző nevek és szervezeti formák ellenére az intézmény mindvégig töretlenül folytatta azt a küldetését, hogy olyan állatorvosokat képezzen, akik a szakma valamennyi területén megállják helyüket. Az első száz év feladata a honi állatorvosi oktatás megalapozása volt a nemzetközi tapasztalatokra alapozva, kidolgozva a teljes magyar nyelvű tananyagot. A második száz évben a világ állatorvoslására is jelentős hatást gyakorló oktatói voltak az intézménynek. Az első átfogó állatorvosi tankönyvet az intézmény professzorai, Marek és Hutyra készítették, mely a XX. század első felében az egész világon az állatorvosi tanulmányok alapköve lett. Számtalan frissített kiadását a világ összes elterjedt nyelvére lefordították, elismerve a magyar oktatók munkásságát, függetlenül az intézmény aktuális nevétől és jogállásától. Marek, Aujeszky és Bartha kutatásai az egész világ állatorvoslását vitték előre. A folyamatosság másik jellemzője a történelmi campus. Az iskola 1871 és 1881 között költözött a jelenlegi helyére. Az akkor felhúzott épületek még ma is az állatorvoslást szolgálják. Tervezőjük a Parlament megálmodója, Steindl Imre volt. Ezek az épületek műemléki védettséget élveznek. A történelmi épületekhez az 1970-es években épült egy modern épületrész.
Forrás: http://www.univet.hu/sc1/static/intro_hu.php
Az emléktábla:
Az első világháborúban elesett tanulók és alkalmazottak emléktáblája a „D” épület, azaz a könyvtár oldalán található. Az emléktáblán 39 hősi halott neve olvasható.
1914-18
A Magyar Állatorvosi Kar
Hálás kegyelettel örökíti meg azok nevét kik a
A M. Kir. Állatorvosi Főiskola
Tanítványai és alkalmazottai közül
A világháború folyamán életüket áldozták a hazáértAntal János, Bathó Szilveszter, Bíró Károly, Blau Sándor, Bocianu János, Borgos Vilmos, Borsos János, Demény Dezső, Dömény Vilmos, Ekart József, Fenyő Sándor, Dr. Frank József, Fridrich Miklós, Frohmann Béla, Füry János, Geiger Zoltán, Kakatics György, Kaszás Ferenc, Kondrács Sámuel, Harsányi Károly, Németh István, egybeli és körmendi Körmendy Jenő, alsócsernátonyi Kusztos Jenő, Kálmán József, Miklós József, Munkácsy Béla, Nenin Milorád, Pajor Leó, Puskás Ferenc, Raidl György, Reichert Rezső, Rédey István, Schmidt Ottó, Strém Ödön, Szabó Bálint, bihari Szathmári Dezső, Tantos József, Tóth Béla, Vargha Jenő
Patriae infelici fidelis sint benedicti!
Az első világháborús hősök emléktáblája mellett egy másik emléktábla a második világháború hőseire emlékeztet.
Állatorvosok hősi emlékműve nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek