Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

6724 Szeged VI.

2010.08.19. 08:00 | Jeges_ | 2 komment

Címkék: csongrád megye hv 3 he 3 nf ho doberdo kuk 46 gye hv 5 gye

A Fekete-ház

A Somogyi Béla utca 13-as szám alatt található Fekete-ház két állandó kiállítással várja az érdeklődőket: Csongrád és Csanád megye társadalma (1867-1945), Buday György élete és művei (Neves fametsző és illusztrátor volt, 1907-1990-ig élt).
A Fekete-ház gyűjteményében akad két olyan emlék, amely joggal tarthat okot érdeklődésre az olvasók részéről, hiszen kötődik az első világháború eseményeihez, illetve utóéletéhez. Az egyik egy kiszáradt fatörzs, amelyet „montellói fa” illetve „doberdói szederfa” néven ismerhetünk. A másik pedig a – szintén két néven ismert – „fahonvéd” vagy „vashonvéd”.
 

A doberdói szederfa

A szegedi városi múzeumban különös tisztelettel őriznek egy kiszáradt, kopár szedertörzset.
Hogy kerül ez az egyszerű fatörzs a múzeumba? Honnan az a rejtelmes, szinte borzongató tisztelet, amellyel körülveszik?
Az 1918-as pusztulás közepette lázongó hadak és vajúdó országok véres útjain Doberdó egykori védői, a szegedi bakák hozták ezt magukkal a nagy pusztulásból, a régi nagy harcok örök emlékéül.
Valamikor a doberdói fennsíkon, a San Martino falucska határán állott e fácska, ahol olyan szörnyű tusák és világhíres harcok tomboltak egykoron. A háború a Doberdót teljesen elpusztította. Apró kőházait, festői és szennyes falucskáit, nyomorúságos gesztenye- és olajfaerdőit letarolta. Az amúgy is sivár sziklamezőn minden életet kioltott, még a füvet is leperzselte a sziklákról.
És amikor az egész fennsík romhalmazzá, gránáttölcsérré és élettelen sziklák tömegévé változott, Isten csodájaképpen ez a szederfácska túlélte a pusztulást. Egyetlen élőlény volt a halott Doberdón. Gallyait, ágait, lombjait megperzselte a gránátvihar, de élet maradt, aki minden láng és tűzorkán közepette tavasszal szorgalmasan rügyezni és levelezni kezdett.
Mennyi dicsőség és mennyi rettenetes emlék fűződik e száraz gallyakhoz. Mi mindennek kellett itt történni, míg ez a fa jelképpé és szimbólummá vált a szegedi fiúk szemében. Mert jelkép volt, vágyakozás, az életnek parányi lángja a halál kapujában. És mennyi mindennek el kellett pusztulni, míg egy fácskán kívül nem maradt más semmi jel, amelyből az ember kiolvashatta volna az élet dobogását.
Egy évig élte túl a fa a halott Doberdót, de ezután jött az új tavasz és az új tavasszal őt is elpusztította a dühöngő vihar.
De a szegedi fiúk ekkorra már szívükbe zárták a halott fácskát, melynek csodálatos rügyezését és virágzását annyira csodálták a múlt tavaszon. Nagy ünnepség között tábori misén a pap szentelte meg a halott ágakat és ettől kezdve a 46-os szegedi fiúk mindenüvé magukkal vitték az ezred kedves kincseként.

Forrás: A Vitézi Rend Albuma (Reprint kiadás), 119. oldal.

 

 

A fahonvéd

Szentgyörgyi István alkotását – amely az 5. honvéd gyalogezrednek állít emléket – 1915. szeptember 8-án állították föl a belvárosban abból a célból, hogy adományokat gyűjtsenek a Vöröskereszt számára. Az adományozók egy-egy kis pikkelyt verhettek be a szoborba. Ám még mielőtt az egész szobrot pikkelyek fedték volna, el kellett távolítani azt, egyrészt az akció sikertelensége, másrészt rongálás miatt.
Tömörkény István írásában megemlékezik arról, hogy több szegedi asszony elesett fiát vélte felfedezni a fahonvéd vonásaiban. Egy idős asszony hetente bejárt a múzeumba, kisírta magát a szobornál, majd távozás előtt így szólt: A gyüvő hétön mögint begyüvök a fiamhoz."

Forrás: szoborlap.hu
 


Szeged, Fekete-ház nagyobb térképen való megjelenítése

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr802163965

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jeges_ 2010.08.31. 11:08:48

Az alábbi olvasmányt szeretném a Tagtársak figyelmébe ajánlani, és egyúttal javasolni, hogy az oldalsáv linkjei közé felkerülhessen.
Nónay Dezső : A volt m. kir. szegedi 5. honvéd gyalogezred a világháborúban
www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww1/nonay/index.html

PintérTamás · http://nagyhaboru.blog.hu 2010.09.13. 00:47:49

A szegedi 46-osok fája 1916 nyarán került Szegedre. A Doberdó-fennsíkon, San Martinó falu határában a Templomdombon állt eredetileg, ahol az ezred majd egy évig harcolt. József főherceg, a Doberdót védő VII. hadtest parancsnoka 1916. június 12-én engedélyezte a kivágását. Aba-Novák Vilmos a Hősök kapuján is megörökítette. Ott a 46-osok egyéb harcainak a színhelyei között a Piave mellett található Montelló hegy is szerepel, s ezért nevezték montellói fának is. Ez azonban tévedés, mivel a fa az Isonzó mellől, a Doberdóról származik. A Móra Ferenc Múzeumban, a Fekete-ház lépcsőházában kiállított fán ma is jól megfigyelhetőek a puskalövések és a gránátszilánkok nyomai. Érdemes megnézni!