Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

1173 Rákoscsaba (Budapest, XVII. kerület)

2010.10.25. 08:00 | Jeges_ | Szólj hozzá!

Címkék: budapest

A XVII. kerület története:

Budapest Főváros XVII. kerülete ma kilenc településrészre tagozódik, úgymint: Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Madárdomb és Régiakadémiatelep. Ezek többsége XX. századi új településrész, közülük kettőnek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak századokra visszanyúló a történelme. Rákosliget és Rákoshegy a XX. század elején Rákoskeresztúrból váltak ki és lettek önálló községek. Rákoskeresztúr és Rákoscsaba egykori határa ma is jól látható a térképen, pedig már sok évtizeddel ezelőtt teljesen összenőtt a két település (a határ az Ároktő utca és a Tápióbicske utca mentén halad). Mindkét ősi település a Rákos-patak, illetve az annak mentén húzódó hadi- és kereskedő- (borostyán)út mellé települt. A Rákos-patak völgye - mint azt a gazdag régészeti lelőhelyek is tanúsítják - évezredeken keresztül fontos kereskedelmi útvonal volt, amely mellett a réz-, bronz- és vaskorban is laktak emberek.

Rákoscsaba a Százdi Apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Csabarákosa: a birtokot az Aba nembeli Péter ispán a monostornak adományozta. A mai református templom helyén állt középkori templom lebontásakor 1222-ben vert pénzt találtak az alapfalban. A kőtemplom és a Rákos-patak partjáról származó Árpád-kori edénytöredékek a faluszerkezet rögzülését, a templom körüli állandó település kialakulását jelzik. Bár csak 1265-ben említik először a budafelhévízi keresztesek birtokában lévő Rákoskeresztúrt (Pósarákosa), középkori templomának építése (XII. század vége, XIII. század eleje) és a templomásatás során előkerült Árpád-kori kerámia tanúsága szerint a falu már legkésőbb a XII. század folyamán kialakulhatott. Mindenesetre a tatárjárás jelentős pusztulást okozott: a templom és a falu leégett, sokáig romosan állt.
Szintén Árpád-kori településre utaló nyomok (X-XIII. századi kerámiatöredékek) bukkantak felszínre a Határmalom utcai homokbánya területén. A telepet a régészeti kutatás Bökényföldjével azonosította, ám nem kizárt a határjáró oklevél alapján, hogy a már 1244-ben is említett Kövérd birtokot kell benne látnunk, s Bökényföldjét északabbra, a mai Bökényföldi út déli végénél kell keresnünk. Mindkét XIII. századi falukezdemény szinte nyom nélkül eltűnt; emlékükre csak helynevek utalnak. A tatárjárás bizonyára jelentős mértékben pusztította Rákosmentét is, de a hétköznapi élet viszonylag hamar a rendes kerékvágásba tért.

A XVII. század végén a vidék a török elleni harcok következményeként elnéptelenedett; a benépesedés és visszatelepülés lassú folyamat volt. Az összeírások szerint 1699-ben Rákoscsabán 63 család, Rákoskeresztúron 8 család élt.
A XVIII. század elején külföldi telepesekkel népesítették be a terület birtokosai a falvakat. Rákoscsabára csak kisebb létszámban érkeztek (német) telepesek, a szomszédos Rákoskeresztúrra azonban az új földbirtokos Podmaniczkyak Aszód környéki birtokairól szlovák telepesek telepedtek be. Az így létrejött szlovák-magyar falu a Podmaniczkyak lakóházától keletre, a Pesti út két oldalán volt. 1756-ban karintiai és stájer, később württembergi telepesek hoztak létre szinte új falut a mai Cinkotai út - Pesti út kereszteződésétől nyugatra.
A két község lakói elsősorban búzát, zabot, árpát, kölest és lent termesztettek. Terményeik őrlésére a helyi malmokat - a Rákos-patak mellékága, a máig nyomokban megtalálható Malom-árok mentén sorakozó vízimalmokat - vehették igénybe: Rákoscsabán kettőt, Rákoskeresztúron hármat. A pesti piac közelsége ösztönzőleg hatott a paraszti termelésre. Ebben az időben már jelentősebb középületek is épültek: 1740-ben Rákoscsabán a római katolikus templom, az 1760-as évek első felében Rákoskeresztúron a Podmaniczky-kastély. Podmaniczky Erzsébet férje, Bujanovszky Elek alakíttatta ki a mai Népkertet a mocsaras terület lecsapolásával. A rákoscsabai Laffert-kastély a XIX. század első felében épült. A klasszicista épület azonban ma már nem áll, az 1940-es években lebontották.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején Rákoskeresztúr területén harcolt Asbóth Lajos honvéd ezredes hadteste. A harcokban elesett katonák: Stromskin főhadnagy, Harsányi Bocskai-huszár alkapitány és tizenhárom közkatona ma az 513. utcai honvéd emlékműnél nyugszanak. A megtorlás idején Melczer János rákoskeresztúri evangélikus lelkészt halálra, majd kegyelemből hat év várfogságra ítélték. Fia a szabadságharc során hősi halált halt.
Az elnyomatás évei után, a XIX. század végén községeink is fejlődésnek indultak, megnövekedett a lakosság lélekszáma. Megépült a két vasútvonal (Szolnok és Hatvan irányában), mely összeköttetést adott a múlt század végén nagyvárossá fejlődő Budapesttel. Sokan kerestek letelepedési lehetőséget a főváros határán kívül, ezért hatalmas területeket parcelláztak. A hatvani vasútvonal északi oldalán létrejött az első „szövetkezeti” lakóterület.
Báró Podmaniczky III. János lánya, Zsuzsanna második férje, Vigyázó Sándor a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta kastélyát és földbirtokait. A háború előtti és utáni parcellázásokból alakultak ki az „Akadémia-telepek”. 1925-ben parcelláztak először gróf Bolza Mariette birtokából területeket, ekkor kezdett kialakulni a mai Rákoscsaba-Újtelep. Ezt megelőzően a mai Sugárúti iskola lakóterülete volt Csaba-Újtelep. 1931-ben kezdték parcellázni báró Schell Gyuláné Antos Ilona birtokát, ebből alakult ki a mai Rákoskert.
Budapest főváros területének új megállapításáról szóló 1949. évi XXVI. törvény Rákoscsabát, Rákoskeresztúrt, Rákosligetet és Rákoshegyet a 1950. január 1-jétől a Fővárossal egyesítette. A községekből új közigazgatási egység alakult: Budapest Főváros XVII. kerülete.

A harmincas évek végén Rákoskeresztúri földeken, az ú.n. Ferihegy-pusztán létesítették Budapest új, előbb katonai, majd később közforgalmú, nemzetközi repülőterét. A kerületnek ezt a részét 1968-ban átcsatolták a XVIII. kerülethez, de Ferihegy 2 létesítéséhez a nyolcvanas évek elején kisajátított terület ma is a XVII. kerület része.
A hivatalosan is önálló településrész-nevet kapott területek közül már csak egyet nem említettünk, a Madárdombot. A Madárdomb parcellázását 1941-ben kezdték el Podmaniczky telep néven. Ez a nagyrészt két-háromszintes, sor- és ikerházakkal beépült lakónegyed a nyolcvanas években keletkezett Rákoshegy és Akadémiaújtelep között, keresztúri földeken. Az új utcák különböző madárneveket kaptak, innen a településrész neve.
A XVII. kerület Budapest legnagyobb területű kerülete a maga 54,83 négyzetkilométerével.

Forrás: www.rakosmente.hu


Az emlékmű:

Sidló Ferenc alkotását 1925-ben állították föl a Csaba vezér téren. Az emlékmű alakja Attila hun nagyfejedelem fiát, Csabát mintázza meg. A szobor alatti talapzaton két tábla látható: a kisebben a világháborús hősöket dicsőítő vers, a nagyobbon pedig 129 név. A hősi halottak száma valószínűleg nem ennyi, mert több, egymásra hasonlító név is akad a táblán. Pár nevet később pótoltak, de alább abc sorrendben olvashatók.

Csaba vezér hirdesd késő unokáknak
Kik voltak hősei ím Rákoscsabának!
S emlékük könnyes szemmel elmerengve,
Tanítsad meg forró hazaszeretetre!

Abafi Mihály, Bazsó Mihály, Behner György, Bene János, Bernáth István, Bessenyei János, Bistri Jenő, Bódis János, Bódis Mihály, Bolgár János, Bol Lajos, Borsodi Béla, Bruder János, Bruder György, Bruder József I., Bruder József II., Bruder József III., Bruder Károly, Cirák János, Darui András, Deutsch Imre, Doromby Endre, Doromby Mihály, Farkas János, Farkas István, Farkas Zsigmond, Fegyverneki János, Fekete Ede, Frankl Miksa, Friedbauer Nándor, Friedbauer Mór, Gaál János, Garzó Pál, Dr, Geiger József, Geigler József, Gyömörei Ernő, Halász Imre, Hacser Miklós, Hercz Ármin, Holló István, Hordó Sándor, Horváth József, Hogyecz Pál, Huszár Gyula, Isky Jenő, Jancsovics János, Jantsó József, Jáger István, Jónás György, Kaal Tibor, Kamhald András, Kelemen Pál, Kerti Vitárius János, Keviczki Mihály, Kiss Sándor, Klener Ferencz, Komár János, Konkoly Elemér, Kókai András, Korompai Lajos, Kovacsovics Lajos, Kovács Gyula, Kovalovszki Mihály, Kozma Sándor I., Kozma Sándor II., Kun József, László József, László Mihály, Lázár István, Legendi István, Locker Béla, Lódi György, Ludarovits János, Ludarovits Kálmán,Mihály György, Mihály József, Mihalek József, Mihó József, Milács Illés, Mónus Kálmán, Nagy István, B. Nagy István, Nagy József, B. Nagy Mihály, L. Nagy Mihály, Pálinkás István, Radics János, Reminger János, Ring Géza, Rózsik András, Seres István, Simon János, Simon József, Schaffi Ferencz, Scwartz Jenő, Schwartz Miksa, Söres Mihály, Stanek Bonaventúra, Stróbl József, Stubián Miklós, Szabó András, Szabó Ferenc I., Szabó Ferencz II., B. Szabó István, B. Szabó József, Szabó Sámuel, Szánthó Ferenc, Szenográtzki Mihaly, Szeles István, Szeles Pál, Szolga István, Takács János, ifj. Takács János, ifj. Tan Lajos, Tóth József, Uh József, Unyi János, Urbán István, Vaczula János, Varga Gyula, Varga István, Váradi István, Váradi János, Vass János, Villás József, Vitárius András, K. Vitárius András, K. Vitárius János, Zádonyiszki Mihály.


Rákoscsabai I. világháborús emlékmű nagyobb térképen való megjelenítése

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr82387252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása