Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

Az OMM hadereje

2008.12.23. 14:00 | MTi | 10 komment

Címkék: omm hadtörténet





Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés új viszonyokat teremtett a Monarchiában, amelyek hatással voltak a haderőre is. Az uralkodó – I. Ferenc József - 1868 decemberében szentesítette a véderőről (1868/40. tc.), a honvédségről (1868/41. tc.) és a népfelkelésről (1868/42. tc.) szóló törvénycikkeket. Ezek hatálybalépése eredményezte a Monarchia „haderőreformját”, melynek alapját az állampolgárok katonai szolgálati kötelezettsége képezte.[1]




A haderő tagozódása a következőképpen alakult:[2]


- Cs. és Kir. Közös Hadsereg és Haditengerészet (k. u. k. Heer, Kriegs-Marine) – mint első vonalat alkotó haderő,

- M. Kir. Honvédség, valamint az osztrák Landwehr (k.k., cs.k.) – mint második vonalat alkotó haderő, és a

- M. Kir. Népfelkelés, valamint az osztrák Landsturm (k.k. cs.k.) – mint harmadik vonalat alkotó haderő.

A Cs. és Kir. Közös Hadsereg (KH) „…Ő felsége összes birodalma mindkét állama területének külellenség elleni megvédése és a belrend és biztonság fenntartására is van hivatva.”[3] Hadilétszámát 800 000 főben állapították meg, ebből Magyarország 329 632 főt[4] biztosított.
 

A KH fegyvernemei:

- gyalogság mint fő fegyvernem,
- lovasság és
- tüzérség.

A KH tagozódása:

- hadsereg,
- hadtest,
- hadosztály,
- dandár – két ugyanazon fegyvernemhez tartozó ezredből állt,
- ezred: - gyalogos;-lovassági (huszár, dragonyos, ulánus);-tüzér (tábori, ill. vártüzérség).

A gyalogságnál az ezredek 4 zászlóaljból álltak, a zászlóaljak alegységei a századok voltak. A szolgálati idő 3 év tényleges és 7 év tartalékos szolgálatból állt.[5]

Az 1912. évi Véderőről szóló XXX. törvénycikk már sejtette a háborús készülődést. A hadilétszámot 1,5 millió főben[6] állapították meg, amit évi 159 500 újonc[7] behívása tett lehetővé. A szolgálati idő 2 évre csökkent a tényleges, és 10 évre módosult a tartalékos szolgálatban.[8]

A KH irányítását a Közös Hadügyminisztérium, a katonai vezetést a Vezérkar látta el. Az egyes fegyvernemek irányítására ún. főinstruktorokat neveztek ki.

A hadkiegészítési és -pótlási rendszerben a területi elvet alkalmazták. A Monarchia területét 103 hadkiegészítési körzetre osztották, ebből 47 esett Magyarország területére.

A KH-ban működött az ún. egyéves önkéntesi rendszer, amely azt a kedvezményt nyújtotta a középiskolát végzett hadköteleseknek, hogy csak egy évet szolgáljanak. Ez a rendszer képezte a tartalékostiszt-képzés alapját.

Mivel az új előírások értelmében a KH-ben 4 zászlóalj alkotott egy ezredet, a felszabaduló zászlóaljakból új ezredek alakultak.

Közvetlenül az I. világháború kitörése előtt a KH békebeli hadereje a következő volt:[9]

- gyalogság: 102 gyalogezred (1-102.),
- lovasság: 42 lovassági ezred (1-16. huszár, 1-15. dragonyos, 1-8. és 11-13. ulánus),
- tüzérség: 14 hdt. tü. ezred (1-14.), 42 ho. tü. ezred (1-42), 8. lov. tü. osztály (1-2., 4-7. és 10-11.), 6 hgy. tü. ezred (3.,8-9. és 12-14.), 6 vártü. ezred ( 1-6.), 3 önálló vártü. zászlóalj (1-3.),
- 15 utászzászlóalj (1-15.) és
- 1 vonat- és távíróezred (1.).

A korszerűsítés keretében gépkocsi- és léghajós osztályok felállítására került sor.

1914. július 25-én a részleges mozgósításkor megalakult a Cs. és Kir. Hadsereg–főparancsnoság (k. u. k. Armeeoberkommando, AOK) mint a hadszervezet és a hadrakelt sereg legmagasabb katonai vezető szerve.[10]

A M. Kir. Honvédség „… háború idején a hadsereg támogatására és a belvédelemre, béke idején pedig kivételesen a belrend és biztonság fenntartására is van hivatva.”[11] A jogszabályok értelmében megszervezték a M. Kir. Honvédelmi Minisztériumot (HM), ám hatásköre meglehetősen korlátozott volt. A fontos kérdésekben – akárcsak a KH esetében is – az uralkodó döntött.

A honvédség keretében 3 állománycsoport létezett:[12]
- tényleges állomány - 2 évi szolgálat,
- tartalék – 10 évi szolgálat,
- póttartalék – 12 évi szolgálati kötelezettséggel, ebbe a csoportba kerültek mindazok, akik bármilyen okból rövidített kiképzést kaptak, vagy az újonclétszámon felül estek.

Kezdetben az ország területét hét, majd közvetlenül az I. világháború előtt hat honvédkerületre osztották, melyek területe egybeesett a Magyarországon felállított KH-beli hadosztályok kiegészítési területével:

I. Budapest
II. Szeged
III. Kassa
IV. Pozsony
V. Kolozsvár
VI. Zágráb.

Közvetlenül az I. világháború kitörése előtt a M. Kir. Honvédség keretében a következő fegyvernemek léteztek:[13]

- gyalogság – 32 honvéd gyalogezred (1-32.),
- lovasság – 10 honvéd huszárezred (1-10.),
- tüzérség – 8 honvéd tüzérezred és l lovas tüzérosztály.

A honvédség szolgálati és vezényleti nyelve a magyar volt, kivételt képeztek a Zágrábi Honvédkerület területéről kiegészített csapatok, melyeknél a horvát volt a szolgálati nyelv. Az egyévi önkéntes rendszert a honvédségnél 1882-től vezették be.

A M. Kir. Népfelkelés a törvény szerint a fegyveres erő kiegészítő részét képezte, feladata a KH és a honvédség támogatásából állt.[14] A népfelkeléshez tartoztak azok a hadkötelesek, akik sem a KH, sem a honvédség kötelékébe nem tartoztak. A szolgálati idő a 19. életévtől a 42. életév betöltéséig tartott.[15] Két kategória létezett: az első 19 korosztály az emberállomány háborús veszteségeinek pótlására szolgált, a maradék 5 korosztályból pedig munkásosztagokat alakítottak. Fegyvernemei a gyalogság és a lovasság, vezényleti nyelve a magyar volt.[16]

____________________________________

[1] Az 1868/XL. Törvénycikk a véderőről 1. §
[2] u.o. 2. §
[3] u.o. 7. §
[4] u.o. 13. §
[5] u.o. 4. §
[6] Dr Gonda András (szerk.): Hadtörténelem. A MH Tanintézeti Főnökség kiadványa. ?, 1994
[7] Az 1912./XXX. Törvénycikk a véderőről 13. §
[8] u.o., mint 7, 8. §
[9] Szijj Jolán (főszerk.): Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Bp., 2000
[10] u.o., mint 9
[11] Az 1868./XL. tc. 8. §, az 1868./XLI. tc. 1. §, valamint az 1912./XXX. tc. 4. § és az 1912./XXXI. tc. 1. §
[12] Az 1912./XXXI. tc. 3. §
[13] u.o., mint 9
[14] Az 1886./XX. tc. 1. §
[15] u.o., mint 7, 6. §
[16] u.o., mint 9

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr18809862

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hertymorty 2008.12.23. 16:11:11

Nagyon jó összefoglaló. A honvédkerületek számának csökkentése pontosan mikor történt?

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.12.23. 16:21:33

Kedves MTI, nagyon jó hiánypótló posztot kaptunk tőled. Biztos vagyok abban, hogy sokaknak nem volt tiszta ez az egész haderő-tagozódás ami innen mintegy varázsütésre megvilágosodik. A képek is jó választások. És hogy meg is szerkentetted az egészet, azért külön köszönet! Üdv, Zig Zag

MTi 2008.12.23. 16:46:01

1868-ban 6 hadkerület alakult: I. Dunáninneni, II. Dunántúli, III. Tiszáninneni, IV. Tiszántúli, V. Királyhágóntúli, VI. Horvát-Szlavón.
1869-től székhelyük szerint nevezték meg őket: Pest, Buda, Pozsony, Kassa, Kolozsvár és Zágráb.
1870-től nevezik őket honvéd kerületeknek: I. Pest, II. Kolozsvár, III. Kassa, IV. Pozsony, V. Buda, VI. Zágráb.
1871-ben egy új kerületet alakítottak - ezzel számuk hét lett, a meglévőket átszámozták: I. Pest, II. Szeged, III. Kassa, IV. Pozsony, V. Buda, VI. Kolozsvár, VII. Zágráb.
1876-ban az V. számú székhelye Székesfehérvárra került.
A posztban felsorolt állapot 1913-ban alakult ki, hivatalos megnevezés: honvéd katonai kerületek. Az V. székesfehérvárit megszüntették, az V-ös számot a kolozsvári lkapta, a VI-os pedig a zágrábi lett.
A képek szerkesztése ügyében tiboru mesternél a pont - ezútonl is nagy köszönet!

Hertymorty 2008.12.23. 17:02:27

@MTi: Köszönöm a gyors választ.

Az alábbi oldalon rengeteg infót találtam az OMM haderejéről. Kis böngészéssel az alakulatok mozgása is követhető:

www.austrianphilately.com/dixnut/index.htm

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.12.23. 17:24:59

@Hertymorty: Köszi szépen a linket. Ki is teszem a linkajánlóba!

cromwell2.0 2008.12.24. 03:46:27

Nagyon szép és alapos összefoglaló, amely komoly forrásértékkel is bír. Köszönet érte!

Zsoolt · http://www.annyit.blog.hu 2008.12.24. 08:59:18

nagyon jó összefoglaló és külön köszönet a fotókért!

MTi 2008.12.24. 11:38:32

Kedves kollégák!
Mézespálinkás-mákosgubás kellemes ünnepeket kívánok!
Feltettem néhány korabeli képeslapot:
www.zentarhiv.org.yu/index.php?cont=Ivh/karacsony/karacsony
süti beállítások módosítása