Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

2083 Solymár

2012.07.20. 08:00 | Jeges_ | 1 komment

Címkék: pest megye

Solymár.jpgSolymár történelme:

A régészeti kutatások alapján szinte biztosan állítható, hogy már a neolit kortól (i.e 3000) éltek itt emberek. Az 1970-es években folytatott ásatások feltártak a község határában római, illetve avar sírokat is. Mint az ismeretes a település nevéről többféle legenda és elképzelés él még napjainkban is.

A település neve:

Az egyik, némiképp meseszerű történet arról szól, hogy Mátyás király vadásztársaival éppen erre haladt el, amikor a király egyik hallgatag vadásztársának odaszólt, hogy „Szólj már!". Egyesek szerint ennek latinos írásából származhat a Solymár név.

Ennél sokkal inkább valószínűsíthető a Tudományos Akadémia teóriája, amely egybeesik Feld István régész által megfogalmazottakkal. A Solymáron régóta kutatásokat végző, közismert tudós, a „Solymár története az őskortól a XVI századig" című munkájában így ír:

„Solymár oklevelekben csak a XIII. század második felében tűnik fel. Árpád kori történetére azonban egy fontos forrással rendelkezünk: a település nevével. Történettudományunk már korán felfigyelt az un. foglalkozásneveket jelölő helynevek - Márcadó, Kovácsi, Szántó, Hodász, Halász, Esztergár, stb. - jelentős csoportjára, melyek szinte az egész országot behálózzák. Györffy György ebből már minden esetben a legrégebbi lakosság foglalkozására következtetett, újabban pedig Heckenast Gusztáv e települések földrajzi elhelyezkedését vizsgálta.

Kutatásai eredményeképpen arra a következtetésre jutott, hogy e szolgálófalvak rendszeresen királyi és hercegi székhelyek, várispánságok, erdőispánságok köré csoportosulnak. Lakóik tizedekbe, századokba szervezett szervusok, szolgák voltak, akik egyrészt művelték a saját ellátásukat biztosító földet, másrészt pedig bizonyos termékeket szolgáltattak, vagyis bizonyos ideig dolgoztak uruknak - a fejedelemnek, majd a királynak - ott, ahol szükség volt rájuk.

Györffy szerint a X. század egyik jelentős fejedelmi székhelyét Óbudán szervezte meg Kurszán, majd Árpád. Heckenast szerint a környék 16 törzsi helynevén kívül erre utal az is, hogy itt 6 foglalkozást jelentő helynevet találunk: 2 Kovácsit, 1 Födémest, Taszárt, Szántót és Solymárt. Solymár lakóinak többsége tehát, - éppúgy, ahogy a mai Nagykovácsi lakói vasfeldolgozással, Pilisszántó lakosai a fejedelmi földek művelésével szolgálták az udvartartást - a fejedelmi-királyi vadászatokon működtek volna közre, és nevelték volna a solymászatokhoz szükséges vadászmadarakat.

Problémát jelent azonban az, hogy ez az országban az egyetlen ilyen helynév, és faluról szóló későbbi oklevelekben, solymászoknak nincs nyomuk. Nem utolsósorban Zolnay László megjegyzése okozhat kétségeket: a sólyom vadász középkori elnevezése sólymos volt. Ezt okleveles adatokon kívül rengeteg Sólymos, Ölyves, Karvalyos, stb. helynév is igazolja. Elképzelhetőnek tartja azonban, hogy itt más-más sólyomfajtákra kell gondolnunk, mivel a nyelvünk a sólyomnak több nevét is ismerte.

Zolnai László a vadászattal kapcsolatos szolgálónépeket vizsgálva hatalmas, sok száz falvas királyi vadászszervezetekről ír. Eredetüket keleten keresi, ahonnan a nagy, békebeli hadgyakorlatnak tekintett vadászatok szokásait Árpád-házi királyaink magukkal hozták. Vándorló udvartartásuknak megfelelően, mindenütt szükség volt solymászokra, darócokra, erdőóvókra, kik a vadászat minden módját ismerték.

Ezek a XIII. szd. elején az Aranybulla korlátozó intézkedéseinek és a magánbirtok terjeszkedésének hatására azután átköltöztek volna az ekkor kialakuló királyi erdőispánok területétre. Heckenast Gusztáv viszont azt állapítja meg, hogy mivel a legtöbb Daróc, Madarász, Halász, Vadász nevű helység a XIII. században létrejött királyi erdőispánságok székhelyei körül csoportosul, ezek az erdőispánságokkal egyidősek, tehát viszonylag későiek.

Függetlenül a korai vadász-népekre vonatkozó ismereteinek hiányosságaitól, kétségtelen, hogy a solymászat már a honfoglaló magyarság egyik legkedveltebb vadászmódja volt. Németh Gyula megállapításai szerint legtöbb sólyomnevünk török eredetű, s így László Gyula feltételezi, hogy a sólymos vadászatot török népektől tanultuk a VI-IX. században. A magyarság korábbi szállásterületein keletkezett ezüsttálakon, majd Árpád-kori királyaink pénzein, várak, kastélyok padlótégláin, kályhacsempéin feltűnő lovas solymász-alak bizonyítja a solymászat közkedveltségét. László Gyula figyelte meg, hogy Nyugat-Európában a solymászat a magyar lószerszám és fegyverzet elterjedésével párhuzamosan lendült fel. Zolnai László pedig Jankovich Miklóssal együtt azt vallja, hogy a mórok uralta Spanyolország mellett hazánk volt Európa legrégibb lovas-solymász-országa.

A sólyom a késő-középkorban az ajándékozás rendkívül kedvelt és megbecsült tárgya, a sólyomnevelés és felvonultatás, az udvari reprezentáció tartozéka volt. Királyaink sólymos vadászatairól rendkívül sok adatunk van, mint ahogy a sólymot, solymászt ábrázoló címerek adományozása még a XVII. században is szokásban volt.

A Solymár körüli, ma is jelentős erdőség kétségtelenül megfelelő területként kínálkozott a sólyomneveléshez, de az itt folytatott vadászatokhoz is. Nem véletlen, hogy a Budai-hegység közeli erdeiben hozta létre később Mátyás híres nyéki vadaskertjét is."

Seres István „Solymár története és Néprajza" című könyvében azt írja, hogy a történelem kutatás eddigi ismerete szerint a község neve először az 1266. május 5-én kelt, IV Béla király által kiadott oklevelén szerepel „SOLOMÁR" néven.

E névnek többféle variációjával találkozunk a későbbi időkben keletkezett okiratokon. Így az 1288. április hónapban László király által írt okiraton „SAALMAR", az 1355. november 29-én I. Lajos király által aláírt okiraton „SALMAR", az 1444. június 1-én, az Egri káptalan által kiadott okiraton „SOLMAR", az 1455. június 6-án Bécsben kelt, V. László által írt okiraton ismét „SALMAR" szerepel.

A település története a XVIII. századtól:

A 18. század első évtizedeiben előbb rácok (szerbek), majd távozásuk után, Mária Terézia uralkodása alatt sváb (német) telepesek érkeztek a területre. A falu ezután jórészt a földművelésnek (szőlő-, búza- és káposztatermesztés) és nem utolsó sorban a főváros közelségének köszönhetően dinamikus fejlődésnek indult. 1895-ben a vasút (Budapest-Esztergom) bevezetésével még könnyebbé vált a kapcsolattartás Budapesttel.

A II. világháború után, (1946 április 18.-án, majd 23.-án) a falu lakosságának közel felét (mintegy 1960 főt) kitelepítettek Németországba, helyükre a felvidéki és mezőkövesdi magyarok kerültek.

Az 1950-es, 1960-as évek országos iparosítási hulláma jegyében újabb téglagyár épült a már régóta a falu határában működő Rozália mellé. Ezen kívül gyárakat telepített Solymárra: a Pest Megyei Faipari Vállalatot és a Pest Megyei Műanyagipari Vállalatot (PEMŰ), melyek sok száz munkahelyet teremtettek a térségben lakók számára.

Az 1980-as években egyre több budapesti vásárolt telket a község zöldövezeteiben. Először csak hétvégi pihenőhelynek, majd a rendszerváltás után egyre többen választották állandó lakóhelyüknek Solymárt.

Bár manapság a magukat svábnak (németnek) vallók szerény kisebbségben vannak, mégis fontos a község régi hagyományainak ápolása, amiről a nemzetiségi óvoda, az iskola és a nagyszámú kulturális egyesület hivatott gondoskodni.

Forrás: solymar.hu

Az emlékmű:

A Templom téren a katolikus templom előtt áll az az emlékmű, amely megemlékezik az 1848/49-es szabadságharc, az I. és a II. világháború, valamint az 1956-as áldozatokról. Az emlékművet a különböző szövegű márványtáblákon kívül bronz domborművek díszítik. Az I. világháborúval kapcsolatos emléktáblák szövege a következő:

Testvérek!

A világháborúban a hazáért

estetek el, emléketeket hálás

kegyelettel örökké őrizzük.

Solymár község közönsége.

A talapzaton olvasható a 64 hősi halott neve:

Appel József, Banadics Mihály, Blum József, Bruckner Mihály, Dauner Tamás, Draxler Lőrinc, Draxler Mátyás, Entzmann Péter, Entzmann István, Erk Mátyás, Fiehl József, id. Folláth István, ifj. Folláth István, Fuchs József, Gábeli András, Geisler Miklós, Hellebrandt Bernát, Hellebrandt József, Herr Péter, Izsák Ádám, Izsák Mátyás, Klempa Nándor, Kröpfl János, Kúhner János, Ludwig János, Melcheritz Márton, Milbich Bernát, Milbich János 240, Milbich János 307, Milbich Márton, Mrojcsek András, Müller Márton, Ottliczki József, Petzina Árpád, Pfeffer Ádám, Pfeifer János, Pitz Ignác, Pochowszki Ferenc, Renatser Lajos, Schäffer Bernát, Schlesser Bernát, Schokátz József, Schokátz Mátyás, Schokátz Mihály, Scholl György, Spiegelberger György, Spiegelberger István, Stadtmüller István, Strack Flórián, Szedlák József, Szomszéli József, Taller János, Taller József, Taller Márton 58, Taller Márton 319, Taller Mihály, Vörös Ferenc, Weisz György, Wenczel József, Wenczel Márton, Wenczel Mátyás, Wieszt István, Wolmuth Mátyás, Zemmel János.


Solymári I. világháborús emlékmű nagyobb térképen való megjelenítése

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr234623001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mahoberberis thunbergii 2018.01.11. 23:27:09

2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott számban talán még elérhető a szerzőknél. A könyv kiadását megelőző kutatás további négy olyan (valószínűsíthető vagy biztos) első világháborús áldozat kilétét is felderítette, akik nem szerepelnek az emlékmű 64 fős névsorában.
süti beállítások módosítása