Nem felejtjük!

Kozma utcai zsidó temető Első világháborús hősi emlékmű: Mészáros Lajos és Gárdos A. szobrászművész alkotása egy talapzaton álló tíz méter magas kőoszlop. A felállítás éve ismeretlen (hasonlóan Gárdos munkásságához), de valószínűleg ez volt az első emlékmű…

A Vidékfejlesztési Minisztérium (V. Kossuth Lajos tér 11.): négyhomlokzatos, eklektikus stílusú műemlék épülettömb, földszintjén 6-9-6 nyílású, széles árkádsorral, az első és második emeletet összefogó korinthusi oszlopokkal. A szélesen terpeszkedő és erőteljesen…

Ilyen nincs még egy 2009. november 11. Olyan emlékmű, mely kizárólag az első világháborúban hősi halált halt sportolók neveit tartalmazza, az egész országban csak egy helyen, Rákosszentmihályon található. Ez az emlékmű a kerületi önkormányzat és a civilek összefogásával…

Rendhagyó módon egy olyan írást teszek közzé, amely már nyomtatásban megjelent. Pár hete került kezembe a Katonaújság című folyóirat legutóbbi száma, amelyben a Fővám téren látható I. honvéd népfelkelő és -gyalogezred emlékművének történetét olvashatjuk. Az írást…

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar jogelődjének, a Budapesti Tanítóképző Főiskolának rövid története: 1868-ban a magyar országgyűlés báró Eötvös József kultuszminiszter előterjesztésére népoktatási törvényt alkotott, melyben többek között elrendelte állami…

A Svábhegyről az alábbi érdekes és kicsit hosszabb leírást szeretném veletek megosztani a híres író, Jókai Mór tollából. Leírásában elsősorban a természeti értekekről szól, de a terület benépesítéséről bőven esik szó. A Svábhegy elnevezést a budai hegységnek az a…

A magyarországi turista mozgalom története dióhéjban: 1879. augusztus 10-én Tátrafüreden volt az alakuló közgyűlése a Magyarországi Kárpát Egyesületnek (MKE). Ez volt a világon a hatodik ilyen jellegű társaság. Megkezdődött a szervezett turizmus Magyarországon. 1875-ben a…

A XVII. kerület története: Budapest Főváros XVII. kerülete ma kilenc településrészre tagozódik, úgymint: Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Madárdomb és Régiakadémiatelep. Ezek többsége XX. századi új…

Az Eötvös József Gimnázium története 1921-ig: Thun Leo gróf becsi vallás es közoktatásügyi miniszter a Bach rendszer idején dolgozta ki új iskolarendszerét, amely a neoabszolutizmus érdekeit szolgáló hivatalnokréteg kinevelését célozta meg. A rendszer nyomán alakították ki a…

2010. augusztusában a Központi Szabó Ervin Könyvtárban érdekes kiállítást láthattak az érdeklődők a Magyar Evezős Szövetség rendezésében. Az első világháborús hősi halottakkal és a tiszteletükre állított emlékművekkel egy külön tárló foglalkozott. Az alábbi posztban…

A Fővárosi Vízművek rövid története: 140 év alatt a Vízművek együtt fejlődött a fővárossal. Az első pesti ideiglenes vízmű 1868-ban létesült, majd 1882-ban a két budai vízmű is megépült. Ezt követte 1904-ban a káposztásmegyeri vízmű átadása, amely a maga idejében…

Orvosok hősi emlékműve: Az első világháborúban elesett orvosok emlékművét 1942-ben állították föl az Üllői út és a Korányi Sándor utca sarkán. Horvai János alkotásán egy katona, egy orvos, és egy vöröskeresztes nővér látható. A szobor anyaga mészkő. A talapzaton…

Feltehetően már a kőkorszakban sem volt lakatlan a sziget, azonban először csak a rézeszközök használatáról rézkornak nevezett időszakból tudjuk kimutatni ma még az embert Csepel területén. Körülbelül 4.000 évvel ezelőtt a Dunához közel, a mai Vízművek területén élt egy…

Az intézmény rövid története: A kezdetek: Az intézmény gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza, amikor a Pesti Egyetem Orvosi Karán megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék, 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után. Tolnay Sándor munkásságának…

Pestszentlőrinc – Pestszentimre területe már a honfoglalás idején lakott volt, legkorábbi ránk maradt írásos említése XIV. századi oklevelekben található. A középkori Szentlőrinc a török hódoltság idején elnéptelenedett, az újabb betelepülés az 1700-as évek elején…

A kerület története: A régészeti kutatások szerint a Duna bal partján először a kőkorszak embere telepedett meg. A XX. kerületben az eddig végzett ásatások során sem a kőkorszakból, sem az ezt követő rézkorszakból nem kerültek elő régészeti emlékek. Pesterzsébet…

Az Újköztemető története Fővárosunk és egyben Európa egyik legnagyobb temetőjének közkeletű elnevezése tulajdonképpen félrevezető: Rákoskeresztúrnak csak az egykori határán fekszik egyébként pedig Kőbánya része. A múlt század végére a pesti Kerepesi temető részint…

Przemysl védőinek emlékművét az ostromot túlélt bajtásak állíttatták fel 1932-ben. A szobor alkotója Sződy Szilárd. Az emlékmű a Germanus Gyula parkban áll, a Margit híd budai hídfője mellett. A hős védőket szimbolizáló üvöltő oroszlán egy fasáncra támaszkodik, mellső…

Az egyetem története: A budapesti kertészeti felsőoktatás jogelőd intézményeinek alapkövét Entz Ferenc orvos rakta le 1853-ban, amikor létrehozta a Haszonkertészképző Gyakorlati Tanintézetet. Az iskola 1860-tól 1880-ig Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet, majd…

Budafok- Tétény, mely a főváros XXII. kerülete, a Duna jobb partján terül el. A 34 km2 –nyi területe n közel 160.000 ember él. Az 1950-ben létrehozott városrész a korábbi Budafok megyei városból, Nagytétény és Budatétény községekből jött létre. A százötven éves…

Az intézmény története: Előzmények A hazai technikai szakoktatás, s egyszersmind a Műegyetem története a 18. századba nyúlik vissza. A Műegyetem első, közvetlen elődintézménye az 1782-ben – a budai tudományegyetem bölcsészeti karának kebelében – alapított,…

Nagytétény története: E tájon már az őskor embere is megtelepedett. A neolitikum (újkőkor) korától kezdve pedig folyamatosan lakott Buda dél-vidéke. Az első maradandó emléket a rómaiak hagyták itt. Tétényben felépítették Campona castellumát (mely az ókori római birodalom…

A Wesselényi Miklós Fiú Felsőkereskedelmi Iskola hősi emlékműve Az épületben ma az ELTE Pedagógiai és pszichológiai kara és Pszichológiai intézete működik. Az emlékművet 1937-ben állították fel az iskola tanárai és diákjai kezdeményezésére; alkotója Fülöp…

Békásmegyer (németül Krottendorf) jelenleg Budapest III. kerületének északi része, 1950 előtt önálló település. Az 1950 előtti Békásmegyer nagyközséghez hozzátartozott Csillaghegy is, ma azonban szűkebb értelemben Csillaghegy és Békásmegyer két különálló városrésze…

Soroksár, Budapest XXIII. kerülete, a Duna bal partján a pesti oldal legdélibb közigazgatási egysége. Történelem A honfoglaló magyarok valamelyik törzse nagy valószínűséggel a Csepel-szigeten alakította ki központi szálláshelyét. Okleveles emlékeink 1067-ben említik…