Az egyetem története:
A budapesti kertészeti felsőoktatás jogelőd intézményeinek alapkövét Entz Ferenc orvos rakta le 1853-ban, amikor létrehozta a Haszonkertészképző Gyakorlati Tanintézetet. Az iskola 1860-tól 1880-ig Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet, majd 1894-ig Budai Vincellér Iskola néven működött. Ekkor alakult át Kertészeti Tanintézetté, amely egy évi előgyakorlat és hároméves tanterv alapján oktatott. Az oktatást 1908-ban ismét átszervezték. A felvétel feltétele egyéves előgyakorlat és a középiskola elvégzése lett. A végzett hallgatók műkertészi oklevelet kaptak.
Az intézmény főiskolává szervezése - bár a termesztés megkívánta volna - sokáig késett. Jelentős változás csak 1939-ben következett be, amikor a Kertészeti Tanintézetet főiskolai jelleggel átszervezték Magyar Királyi Kertészeti Akadémiává. Ettől kezdve a felvételhez kötelező lett az érettségi vizsga, az oktatott tantárgyak pedig tanszéket kaptak. Az Akadémiából fejlesztették ki az 1943-ban életre hívott Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát. 1946-tól 1953-ig a kertészeti diszciplínát oktató intézményrész az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karaként működött.
1953/54-től újból szervezeti változás történt: megalakult az önálló Kertészeti és Szőlészeti Főiskola. 1963-ban a Főiskola áttért a kétszakos képzésre, létrejött a Termesztési Szak és a Kertépítészeti Szak. Nevezett szakok jelentették alapját a kertészeti és a tájépítészeti diszciplínák különválásának és párhuzamos fejlődésének. Az oktatás folyamatos fejlődésnek köszönhetően az 1967/68. tanévtől a nappali tagozaton négy és fél évről öt évre, a levelező tagozaton öt évről hat évre emelkedett a képzési idő.
1968. szeptember 1-től a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát Kertészeti Egyetemmé szervezték át. A Kertészeti Egyetem keretében 1969. őszén létrejött a Tartósítóipari Szak, mely a Villányi úton oktatott harmadik diszciplína, az élelmiszeripar oktatását és jelenlegi magas szintre fejlődését alapozta meg. A kertészet és a hozzá tartozó feldolgozóipar fejlődésével párhuzamosan fejlődő kertészeti és élelmiszeripari felsőoktatás keretében a Kertészeti Egyetem szervezetén belül 1971-ben létrejött a Kecskeméti Kertészeti Főiskolai Kar, majd 1972-ben a Tartósítóipari Kar. Az Intézmény neve 1986. szeptember 1-jétől Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (KÉE) lett, Kertészeti, valamint Élelmiszeripari Karral, Kertészeti Főiskolai (Kecskemét), valamint Élelmiszeripari Főiskolai Karral (Szeged). 1992. szeptember 1-től az addigi táj- és kertépítészeti szak különválásával megalakult az Egyetem harmadik budapesti kara, a Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kar.
Az Egyetem és jogelődjeinek tanárai között bel- és külföldön egyaránt nagyra becsült szakemberek voltak, többek között Angyal Dezső, dr. Ballenegger Róbert, dr. Győry István, dr. Husz Béla, dr. Kadocsa Gyula, dr. Mohácsy Mátyás, Molnár István, dr. Rerrich Béla, dr. Silberszky Károly, dr. Fekete Zoltán, dr. Ormos Imre és sokan mások. Hagyományaikat ápolja és továbbfejleszti a jelenlegi oktatói kar. A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. Törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. Törvény szerint karunk 2000. január 1-től a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem karaként működött. A nagy távolságokból adódóan az integráció sikertelen volt, emiatt a Kormány 108/2003. (VII. 22.) Korm. rendelete a Szent István Egyetem Budai Karait, köztük a Kertészettudományi Kart 2003. szeptember 1-től a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez csatolta. A hétkarúvá vált, a Duna két partján elhelyezkedő egyetem elnevezése az intézmény polgárainak és vezetőinek javaslatára, a kormány döntése alapján 2004. szeptemberétől kezdve Budapesti Corvinus Egyetem.
Forrás: http://kerteszettudomany.uni-corvinus.hu/index.php?id=p300113
A Kertészeti Tanintézet épületeiben ma a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi-, Kertészettudományi- és Tájépítészeti Karai működnek, a Ménesi út 45-ös szám alatt. Az első világháború hősi halottainak (23 fő), valamint a második világháború hősi halottainak és mártírjainak (11 fő) szentelt emléktábla a D épület oldalán található. A felállítás ideje: 1992. március 15. Az emléktábla Felső részén egy tölgyfaágakkal díszített rohamsisak, alsó kiugró részén pedig a Károly csapatkereszt sziluettje látható. A felirat betű sajnos nagyon kopottak, de olvashatók.
Pro Patria
Hősi Halottak 1914-1917
Abmardola Benevento, Bossányi Károly, Burgányi Bobojcsov Frigyes, Demecs Elemér, Grössinger Ferenc, Guszmák Gyula, Kovács Károly, Kisfaludi Pál, Magyar Emánuel, Miskolczi Sándor, Moizer József, Niemetz Ferenc Vilmos, Palágyi István, Pocsy György, Sárközi József, Szabó Lajos, Szigethy Béla, Szigethy József, Tavasz László, Tóth István, Traxler Károly, Ungváry Ede, Vasadi Balogh István.
Hősök és mártírok 1939-1945Dénes István, Hehn János, Józan Gyula, Dr. Liska Jenő, Munk Mária, Nagy Imre, Nemere Tibor, Sallay László, Szelényi Aladár, Sztropkovics Gábor, Undi György.
Állíttatta
A Kertészeti és Élelmiszeripari
Egyetem vezetősége
1992. márc. 15.
A Kertészeti Tanintézet I. világháborús emlékműve nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek