Örvény közvetetlenül a Tisza partján fekvő Árpád-kori település, mely az oklevelekben Ewren, Ewrem (Örem) alakban már 1261-ben előfordult az egri püspökség részére kiadott megerősítő oklevélben, mint a püspökség ősi birtoka.

1417-ben, 1494-ben is, az egri püspökség birtokai között tüntették fel.

Örvény egykor jelentős helység volt, vámszedési joggal és külön hajóval is bírt, mely a Tisza áradásai alkalmával a közlekedés fenntartására szolgált, erre vonatkozik a Hajóútja helynév, mely a püspöki birtoknak a része volt, és amely felé az áradáskor a hajó járt, innét vette tehát e birtokrész a Hajóútja nevet, de e név emléke csupán az oklevelekben maradt fenn, jelenleg e nevet sem birtok, sem határrész nem viseli.

Az 1552 évi adóösszeírás az egri püspök birtokaként említette, ekkor 4 portát vettek itt fel. Kevéssel ezután elpusztult, és csak 1553–1554-ben kezdett újra felépülni.

Az 1564-es adóösszeírásban 12 portával szerepelt, 1612-ben pedig Mező János és Török Bálint birtokaként volt említve.

1693-ban Török Ferenc és Rácz Péter birtokában volt, később pedig visszakerült az egri püspökség birtokai közé.

1804-ben, a kassai püspökség felállítása után a kassai káptalan birtoka lett, és a püspökségnek 1848-ig volt itt is földesúri joga, és később is a kassai káptalan volt a helység legnagyobb birtokosa.

Az település közelében, 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt, 1849 július 27-én Korponay ezredesnek Örvény és Tiszafüred között felállított csapata és az oroszok között, véres összeütközés volt. A túlnyomó számú orosz had, elűzve a magyar csapatokat, átkelt a Tiszán és Hajdúhadház felé vette útját.

A tiszafüred-vidéki halászat központja Örvény volt, ahol a Lővey testvérek bérelték az egész hevesmegyei tiszai halászatot.

Örvény határban, a kassai káptalan birtokán, a régi község és a régi templom romjai még a 20. század elején is láthatók voltak.

1910-ben 696 magyar lakosa volt. Ebből 657 római katolikus, 36 református volt.

A 20. század elején Heves vármegye Tiszafüredi járásához tartozott.

A település neve 1903-ig Örvény vagy Tisza-Örvény volt, a községnevek törzskönyvezése során hivatalosként az Örvény nevet állapították meg a számára (1903. évi 23.197 számú belügyminiszteri rendelet). 1951-ben neve Tiszaörvény lett, 1966-ban pedig Tiszafüredhez csatolták.

Forrás: wikipedia.hu

Az emlékmű:

Tiszaörvény I. és II. világháborús emléktáblája a katolikus templom oldalán látható. A település 28 főt veszített el a nagy háborúban.