Pestszentlőrinc – Pestszentimre területe már a honfoglalás idején lakott volt, legkorábbi ránk maradt írásos említése XIV. századi oklevelekben található. A középkori Szentlőrinc a török hódoltság idején elnéptelenedett, az újabb betelepülés az 1700-as évek elején kezdődött meg. Mayerffy Xavér Ferenc (akiről az ország egyetlen nemzetközi repülőtere nevét kapta) a XIX. század elején mintagazdasággá fejlesztette az itt kialakított majort.
1814-ben, a Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán. Ez alkalomból katonai parádét rendeztek Szentlőrinc pusztán. A porosz, orosz, Habsburg uralkodó a mai Gilice tér környékén emelt kilátóról (Gloriette) szemlélte az eseményeket. Maga a kilátó a második világháború során elpusztult ugyan, de nevét ma is őrzi a szomszédságában kialakított településrész.
A kilátóval közel egy időben épült a kerület egyetlen műemlék jellegű épülete, a barokk kápolna is.
A XIX. század végén már igazi településekről beszélhetünk. A Soroksárhoz tartozó Péteri pusztát a szegényebb lakók, a Kispesthez tartozó lőrinci telkeket a politikai és tudományos élet vezető személyiségei vásárolták meg pihenő, nyaraló helyként. Villája volt itt báró Eötvös Loránd politikus-fizikusnak, aki itt kezdte meg híres szabadtéri torziós inga kísérleteit, Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó és a telefonközpont feltalálójának, Margó Tivadarnak, az örökléstan kutató biológusának, gróf Lónyay Menyhért pénzügyminiszternek, aki elérte, hogy 1875-ben kialakították a Cegléd-Szolnok vasútvonalon "Puszta Szent Lőrinc Nyaraló" vasútállomást, mely által könnyen megközelíthetővé vált az új település.
Adottságai miatt ipari létesítmények is megjelentek a környéken. Elsősorban téglagyárak, kavicsbánya, később textilüzem, hordó-, szalagszövő-, kocsilámpa gyár.
Cséry Lajos, akinek a mai Pestszentimrén ill. környékén 2600 holdas birtoka volt, szerződést kötött a fővárossal a hulladék elszállítására. A Nagykőrösi út mentén kialakított egy szemétlerakó telepet, ahol válogatták, osztályozták a hulladékot, szabadalmaztatott egy komposztálási eljárást, melynek segítségével az elporladt, elhumuszosodott szemétből adalékanyagok hozzáadásával szerves trágyát állítottak elő. Az évtizedekig ide szállított szemét (több millió köbméter) mintegy másfél kilométer hosszúságban, 100-800 méter szélességben, 20-25 méter magasságban hegyként halmozódott fel, melynek rekultivációja napjaink feladata maradt.
Szentlőrinc a XX. század első éveitől önálló települési rangot szeretett volna kapni. Az itt élők iskolákat, óvodákat, kápolna építettek, temetőt létesítettek. Az Üllői úton közlekedő személy és teherszállításra is alkalmas keskenyvágányú vasutat 1900-ra már villamosították. 1910-ben Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult, lakosainak száma ekkor 7824 főt számlált.
A fejlődés ettől kezdve felgyorsult. Újabb gyárak nyitották meg kapuikat, új katolikus templom épült a Batthyány utcában, 1927-ben négy iskolaépület készült el, gyógyszertár, tűzoltóság, rendőrőrs, postahivatal kezdte meg működését.
1930 januárjában Soroksárpéteri is önállósult, 1931-ben pedig felvette a Pestszentimre nevet. Kialakult itt is az akkori időknek megfelelő infrastruktúra.
1936-tól Pestszentlőrinc már megyei városi rangot kapott. Ekkor létesült gimnáziuma, épült meg a vásárcsarnok, s kezdődött meg a repülőtér építése (mely azonban csak 1950-től szolgálja a polgári repülést).
A második világháború miatt a fejlődés megrekedt. A település lakóinak egy része a kitelepítések miatt csak 1945 tavaszán térhetett haza otthonába. A legnagyobb pusztítást az Állami Lakótelep szenvedte el, de sok lakóház sérült meg máshol is.
Az újjáépítést követően Pestszentlőrincet és Pestszentimrét a főváros XVIII. kerületeként Budapesthez csatolták.
Forrás: http://www.bp18.hu/kerulet/tortenet/
Az emlékmű:
A pestszentimrei első világháborús emlékmű a Nemes utca melletti parkban található. A obeliszken 38 hősi halott, és 17 később elhunyt veterán neve olvasható.
Emlékezzünk
„Mi örökké élünk!”1914-1918
Antalics József, Bognár Dénes, Bereck Ferenc, Berecz András, Csécs Szilárd, Domján Károly, Fazekas István, Földi Sándor, Gombik József, Gombik György, Horváth Károly, Horváth János, Jurászik János, Kovács János, T. Kovács Károly, Kucsera István, Löber János, Mészáros Antal, Nagy Ernő, Nagy István, Nagy Sándor, Novák Árpád, ifj. Peszt Vilmos, Pokorády István, Szabó István, Szuhánszky András, Szuhányi János, Szűcs István, Tuzson András, Tüzes József, Valentin György, Valentin Mihály, Valentyik János, Világos József, Vlasits Ferenc, Walter Ferenc,Wittmann István, Zakar Mihály1938-19
Balogh Károly, Bodi Imre, Csákvári József, Drégely László, Farkas Ernő, Kerecs József, Kotyinszki Pál, Kovács Lajos, Kvasz György, Mihalik Béla, Németh Kálmán, Simon Károly, Szabó László, Szendrői János, Tölli Oszkár Ulicza Ferenc, Vadász Sándor.
A hátoldalon lévő tábla felirata:
Felújította
Bodó János
kőfaragó mester
2008Bérci László művészettörténész
restaurátor hozzájárulásával felújítatta
Pestszentlőrinc-Pestszentimre
Önkormányzata
2008. november 08.Felújította
a XVIII. ker. Tanács segítségével
Halász János kőműves mester
Palotai István műkőkészítő mester
és a HNF. Pestimre
Története Bizottsága
társadalmi munkában
1988. március
Pestszentimrei I. világháborús emlékmű nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek