2010. augusztusában a Központi Szabó Ervin Könyvtárban érdekes kiállítást láthattak az érdeklődők a Magyar Evezős Szövetség rendezésében. Az első világháborús hősi halottakkal és a tiszteletükre állított emlékművekkel egy külön tárló foglalkozott. Az alábbi posztban olvashatjátok a kísérőszöveget, és az egyletek hősi halottainak neveit.
A gazdasági-társadalmi rend helyreállását, megszilárdulását követően, az 1920-as évektől kezdve valamennyi egyesület – valamilyen formában – megemlékezett hősi halottairól. A Neptun Budapesti Evezős Egylet 1923-ban döntött arról, hogy halottai emlékére emlékművet állít a klubház kertjében, ami 1925-ben készült el. Az avatási ünnepségről hírt adott a Nemzeti Sport (1925. VII. 15., 1925. VII. 22.) is, de az egylet 1925.évi jelentésének 4-5. oldalán fényképpel illusztrált beszámolót is olvashatunk róla.
A Nemzeti Hajós Egylet 1928. október 31-én – ugyancsak a klubház kertjében – állította fel első világháborús emlékművét. Az egylet jubileumi évkönyvéből (Kertész Árpád: A Nemzeti Hajós Egylet 75 éves története 1862-1936. Bp. 1937.) Ismerhetjük meg az eredeti műalkotást, a halottak rövid életrajzát és arcképét.
A többi budapesti evezős klub (Hungária Evezős Egylet, Hunnia Evezős Egylet, Duna Budapesti Evezős Egylet, Pannonia Evezős Egylet, Sirály Evezős Egylet) székházának homlokzatán vagy a klubhelység falán elhelyezett emléktáblán örökítette meg az elvesztett sportolók névsorát. A fenti klubok jelentéseiből összesen 74 nevet ismerünk, akik között olimpikonok is vannak. Szebeny Miklós és Szebeny István a Hungária versenyzői, az 1912. évi stockholmi olimpiai nyolcas tagjai.
A Magyar Evezős Szövetség 2006 őszén elvégeztette az emlékkövek állagvédelmét. A kövek közvetlen környezetét fölszabadították az őket fojtogató növényzet alól, a köveket letisztították, és védőréteggel vonták be a környezeti károk és a szándékos rongálás ellen.
„A Neptun budapesti evezős egylet megkapó ünnepség keretében leplezte le klubházának kertjében a napokban a hazáért hősi halált halt kilenc egyleti tag emlékére állított kőemléket. Az ünnepségen a hősi halottak hozzátartozóin kívül nagy és előkelő közönség vett részt. A bajtársi együttérzésnek szép és magasztos tanujelét adták ismételten a többi egyletek, amennyiben az emlékünnepélyen igen nagy számmal vettek részt. Az ünnepség a magyar Hiszekeggyel vette kezdetét, amelyet az Acélhang dalárda adott elő Noseda Károly vezetésével. Dr. Perger Ferenc megnyitója után dr. Kesztler Ede egyleti tag nagy hatást ért el Végváry irredenta versével. Az egylet ünnepi szónoka dr. Ráth endre volt, aki mély hatást keltve áldozott az elesettek emlékének. A MAC koszorúját Durand Félix a Hitelbank evezős osztályáét pedig Fabri Imre helyezte el lelkes szavak kíséretében. Az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget.
Nemzeti Sport, 1925. július 22.”
A Neptun Budapesti Evezős Egylet halottai:
Békessy Béla
Dr. Brenner István
Dr. Császár Elemér
Dr. Degré Lajos
Enöckl Viktor
Gallus Béla
Hegedüs Béla
Ifj. Heinrich Ferenc
Dr. Torday József
A Duna Budapesti Evezős Egylet halottai:
Almoslino Rezső
Bánó Manó
Bergl Rezső
Bíró Endre
Erdélyi Pál
Fritz Imre
Gál Imre
Gillemont Ferenc
Dr. Hammerschlag Gusztáv
Hornung Gyula
Rainer Ernő
Singer Ottó
A Pannonia evezős Egylet halottai:
Fehérváry József
Tasnádi Kardos Géza
Láng Endre
Mórócz Károly
Petőcz Károly
Ifj. Tölgyessy Arthur dr.
A Sirály Evezős Egylet halottai:
Borbély Elemér
Brachfeld József
Fagyas Géza
Fluss István
Komlós Andor
Komlós Tibor
Ligeti Ferenc
Oppler Pál
Dr. Szűcs Mór
Dr. Tedesco Jenő
A Nemzeti Hajós Egylet halottai:
Bozsó Fedor
Dedinszky Gábor
Ifj. Gráf Vilmos
Griffits Béla
Klözel-Koltay Aladár
Dr. Marinczer László
Röhrich Márton
Dr. Szabó Miklós
Dr. Szurmák Rezső
Vetter Frigyes
A Nemzeti Hajós Egyletről Kertész Árpád írt egy összefoglaló munkát. Az egylet hősi halottjairól szóló szemelvényt alább olvashatjátok:
Bazsó Fedor
1914. július 27-én vonult be a 38. sz. gyalogezredhez, mint hadapródjelölt Kecskemétre és ugyanez év szeptember 9-én, mint hadnagy sebesülten került szerb fogságba Sabácnál. 1914-ben lépett be tagjaink közé.Ifj. Gráf Vilmos dr.
A m. kir. 1. sz. honvéd tábori ágyús ezred hadiönkénteseként vonult be. Önként jelentkezett katonai szolgálatra, mert kötelességének ismerte, hogy fegyverrel kezében küzdjön a hazáért. Az északi harctéren Dubnó mellett, a Pogorelcy község körül vívott harcokban halt hősi halált, mint hadapród. 1904. óta tartozott tagjaink közé és már egyletünkbe való belépése évében tagja volt győztes nyolcas-csapatunknak. Igazi szenvedélye a párosevezővel való evezés volt. Egyes párevezésben 1907-ben négy versenyt nyert, kettős párevezésben 1908-ban, 1912-ben és 1913-ban nyert egy-egy versenyt.Groffits Béla
A csász. És kir. 48. sz. gyalogezred tartalékos hadnagya volt és az északi harctéren a Szempichov melletti ütközetben Karácsony éjszakáján halt hősi halált. Holttestét bajtársai a Stari Koceryn nevű falu közelében hantolták el. Halála után érkezett a híre, hogy a hadvezetőség a Katonai érdemkereszt 3. osztályával tüntette ki a hadiékítménnyel. 1911. óta tartozott tagjaink közé és az alig több, mint három esztendő alatt megevezett az ezer kilométer túlhaladó teljesítménye igazolja, hogy nemes sportunkat nagyon megkedvelte.Klözel-Koltay Aladár
Még 1914-ben vonult be háborús szolgálatra, ahol nemsokára súlyosan megsebesült. Hosszú időn keresztül sínylette sebesülésének következményeit, fiatal, erős szervezete mégis csak legyőzte a kórt. Az 1918. évről szóló jelentésünkben úgy emlékeztünk meg róla, hogy a harctérről hozott betegsége vált halálos kimenetelűvé, újabb értesülésünk azonban az, hogy mint a csász. és kir. 4. sz. tüzérezred tart. Főhadnagya Wienben 1918. november 21-én a forradalom kitörésekor halt hősi halált. 1912. óta tarozott tagjaink közé és a szorgalmas evezősök közé tartozott. (1914. júliusáig közel 1500 km.)Marinczer László dr.
A csász. és kir. 12. sz. huszárezredhez vonult be és mint annak zászlósa, az arany vitézségi érem ritka kitüntetése jutott osztályrészéül a kárpáti harcokban tanúsított hősies vitézségéért. Sajnos, nem sokáig horhatta a díszes érmet, mert 1915. június 25-én az oroszok ellen való küzdelemben a galiciai Dzievietniken egy felderítő szolgálat közben az ellenséges gyilkos golyó halálra sebezte. Ekkor az ezred hadnagya volt már és halála után érkezett a Katonai Érdemkereszt hadiékítményes 3. osztályával történt kitüntetésének a híre. Holttestét vitéz bajtársai a dzievietniki templomban tették ravatalára és a templom közelében helyezték el ideiglenes sírjába. Családja ugyanazon év decemberében hazahozatta és a veszprémmegyei nyagyalásonyi családi sírboltban helyezte örök nyugalomra. Megható az az ötsoros vers, amelyet a család a halálozási jelentésbe iktatott:Családodnak éltél, de a hazádért haltál,
Mindnyájunk öröme s büszkesége voltál.
Mint a nemzet hőse térsz hazánk földjébe
Örök nyugalomra, lelked száll az égbe
Örök üdvösségbe, örök dicsőségbe!1911. óta volt tagunk és ebben az évben, valamint 1912-ben versenycsapatunk tagja volt. Ez utóbbi évben második legtöbbet evezett tagunk volt. (1911-1914-ig 3759 km-t evezett).
Röhrich Márton
1914-ben, az általános mozgósítás idejében vonult be, mint hadapródjelölt. 1916. tavaszán került a harctérre és ugyanazon év augusztus 8-án az olasz hadszíntéren, a Monte San Michelén tomboló harcokban halt hősi halált. 1914-ben lépett tagjaink közé és újonc-négyesünkben mint kettős foglalt helyet a júniusban tartott budapesti versenyen. Az evezést nagyon megkedvelte és belépése évében 65 indulással ötszáznál több kilométert evezett.Szabó Miklós dr.
Mint a budapesti csász. és kir. 12. sz. tábori tüzérezred tart. hadnagya vonult be és alig másfél hónappal későbben a szerb harctéren, 1914. szeptember 11-én a gradnai ütközetben az Obodnik hagy és Man-Polics község közelében hősi halállal halt meg. 1911. óta tartozott egyletünk tagjai közé és annyira megkedvelte nemes sportunkat, hogy három év alatt közel 1000 km-t evezett.Szurmák Rezső dr.
A m. kir. 1. honvéd-huszárezred főhadnagyaként vett részt a világháborúban és bátor szolgálatainak elismeréséül a bronz, majd pedig az ezüst katonai érdemérmet kapta a katonai érdemkereszt szalagján. 1916. november 16-án a harctéren szerzett betegség következtében váratlanul húnyt el. 1895. óta tartozott tagjaink sorába és élénk(en) részt vett egyleti életünkben. 1896-1904-ig tagja volt versenycsapatainknak, több éven át helyet foglalt egyletünk vezetőségében is, mint annak kezdetben másod- (1905), majd öt éven át első jegyzője s éveken át tagja volt a Magyar Evezős Egyletek Országos Szövetsége versenybizottságának és igazgatóságának. A versenyeken 1896-ban két, 1901-ben három, 1903-ban egy és 1904-ben két versenyben tartozott győztes evezőseink közé.Kertész Árpád: A Nemzeti Hajós Egylet 75 éves története 1862-1936
Az emlékművek helye:
A Neptun Budapesti Evezős Egylet hősi halottainak emlékműve – pontosabban annak maradványai - az Építők Margitszigeti Diák Kajak Club vízitelepének északkeleti csücskében, a Margitsziget keleti oldalán található. Ezen a helyen állt az egylet kőháza, melynek telkét a Margitszigeti Gyógyfürdő Igazgatóságtól bérelték. Az emlékmű alkotója ismeretlen, felállításának éve 1925-ben volt. Az emlékmű katasztrofális állapotban van, a felirat olvashatatlan; mindössze a Pro Patria mondat található ki a még látható betűkből.
A Nemzeti Hajós Egylet emlékműve, amelynek alkotója Ohmann Béla, 1928-ban került mai helyére. A lecsupaszított kőkockát szintén a Margit sziget keleti oldalán egy belső sétányon találhatják meg az érdeklődők, nem messze az állatkerttől. A hősök nevei olvashatók, és a védőrétegnek köszönhetően már nem csúfítják el a firkálások.
A kiállítás szövegében említett többi emléktábláról egyelőre nincs tudomásom. Ezzel kapcsolatban mindenféle segítségséget szívesen fogadok a kommentekben.
Evezős Egyletek emlékművei nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek