Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

1053 Eötvös Gimnázium (Budapest, V. kerület)

2010.09.30. 08:00 | Jeges_ | 1 komment

Címkék: budapest gimnázium

Az Eötvös József Gimnázium története 1921-ig:

Thun Leo gróf becsi vallás es közoktatásügyi miniszter a Bach rendszer idején dolgozta ki új iskolarendszerét, amely a neoabszolutizmus érdekeit szolgáló hivatalnokréteg kinevelését célozta meg. A rendszer nyomán alakították ki a humán jellegű nyolcosztályos gimnáziumokat és a gimnáziumokkal nem egyenértékű hatosztályos reáliskolákat. Ez csak korlátozottan biztosította a főiskolai továbbtanulás lehetőségét. Az ilyen típusú intézmények célja a németesítés volt.

1854-ben, a birodalomban másodikként nyílt meg Budapesten az a főreáliskola, amely a mai gimnázium elődje. A főreáliskolákban szaktanítás folyt, felügyeletét a helytartótanács látta el. Az iskola első vezetője Weiser József volt, akit 1954 őszén maga Thun nevezett ki. Az iskola egy düledező épületet kapott a német színház és a Redout között. Az iskolát 1955. január 13-án nyitották meg, ünnepélyes keretek között. Az intézményben nagy többségben voltak a német tanárok. Ugyan indultak magyar és német osztályok is, előbbieket utoljára az 1856-57-es tanévben indultak utoljára.
Az iskola növekvő népszerűségét mutatja, hogy 1859-ben a birodalom második legnépesebb iskolája volt. Ez végül már problémákat is okozott, mivel egy osztályba 100 gyerek is járt. Az iskola negyedik tanévében költözött mai helyére.
Az iskola 1860-61-es tanévben lett magyar tanítási nyelvű. Az iskola magyarrá tételének legfőbb szószólója Ney Ferenc tanár volt. Habár a Bach korszak 1860-ban lezárult, a magyarosítás kérdése nagy vihart kavart a tanári karon belül.
1861-ben a városi hatóság alkotmányos alapon újjáalakult, az iskolai bizottság élére Eötvös József került. Az iskola tanítási nyelvéről végül szavazás döntött: a német osztályok 354 tanulója közül 249 választotta magyar tanítási nyelvet. Így az iskola a továbbiakban négy-négy magyar és német osztállyal működött tovább. A Helytartótanács ugyan próbálkozott a német nyelv visszaállításával, de csak annyit értek el, hogy a német gyerekek németül számolhattak be tanáraiknak.
Ney Ferenc következő törekvése az volt, hogy a reáltanodát középiskolává alakítsák át. 1869-ben megszűnt az iskola felekezeti jellege, mivel egyre több lett a nem katolikus és nem keresztény diákok száma. 1874-ben az intézmény neve Budapest Főváros IV. Kerületi Községi Nyilvános Főreáltanoda lett. A német tanárokat, akik nem voltak hajlandók magyarul oktatni, fokozatosan elbocsátották. Nehézségeket okozott a tanárok folyamatos cserélődése, és a nagy létszám. Utóbbi probléma csak az intézmény nyolc osztályossá bővítésével oldódott meg. Az 1875-ös oktatási reformnak köszönhetően a bölcsészettudományok is megjelentek a reáliskolai tananyagban, így az intézmények a gimnáziumokhoz kezdtek hasonlítani. Bevezették az érettségi vizsgát. A reáliskolák azonban nehéz helyzetbe kerültek a magasabb oktatási színvonal és a magasabb tandíj bevezetése miatt. A diákok száma rohamosan csökkenni kezdett.
1883-ban jött létre az első magyar középiskolai törvény, amely az egységes középiskolai oktatást szorgalmazta. Kétféle középiskolát ismertek el: a gimnáziumot és a reáliskolát. Előbbi a humanisztikus műveltség, utóbbi pedig a modern nyelvek és a természettudományok tanítását helyezte előtérbe.
1906 és 1909 között egy átmeneti időszakon esett keresztül a Reáltanoda. Sok fontos nevelési-oktatási újítást vezetett be Weszely Ödön, aki az elméleti felkészültséget helyezte előtérbe. A szemléltető oktatás bevezetésétől azt remélték, hogy a diákok nagyobb érdeklődést fognak mutatni a tárgyak iránt.
Az első világháború kitörése több szempontból is súlyosan érintette a Reáltanodát. A bevonuló tanárokat helyettesíteni kellett, a rendkívüli tárgyak oktatását pedig szüneteltették. A szénszünetek miatt a tanítás sokszor szünetelt. Az intézmény diákjai, tanárai igyekeztek közreműködni az ún. hazafias szolgálatokban, és hadikölcsönt jegyeztek. A diákok közül többen sebesülteket ápoltak, nagy ipari és mezei munkát vállaltak a hadbavonultak helyett.
Az iskola épülete 1914 júliusától októberig laktanyaként üzemelt, 1916 nyarától szeptember végéig pedig erdélyi menekülteknek adott ideiglenes szállást.
Az 1915-ben végzett dákok közül 128-an vonultak be, és tízen hősi halált haltak. 1916-ban 32, 1917-ben 30, 1918-ban pedig 36 egykori tanulót soroztak be. A tanárok közül összesen 9-en teljesítettek szolgálatot a világháborúban.
Az intézmény tanárai igyekeztek beépíteni a tantárgyakba a háborús ismereteket. Történelemórákon régi háborúkat hasonlítottak össze a mostanival, földrajzból pedig kiemelték a hadszíntereket. Fizikában kiemelt helyet kaptak az új technikák: az aerotechnika, a tengeralattjárók és a ballisztika. A testnevelés órák keretében katonai gyakorlatokat végeztek a diákok.
1918 októberében a forradalmat előkészítő Katonatanács egyik főhadiszállása lett a Reáltanoda épülete. A tiltakozó tanárokat egy terembe zárták, de az egyik professzor az ablakon át megszökött, üldözői nem tudták elkapni. Az iskolai emlékkönyv szerint a többi tanárt a takarítónők szöktették ki a tetőn keresztül.
A Tanácsköztársaság ideje alatt a tanítás gyakorlatilag megszűnt. Kopp Lajos igazgató helyére megbízott iskolavezető került, az előadások nagy része a forradalomról és a kommunizmusról szólt. A radikális diákok egy része megalakította a Kommunista Ifjak Társaságát, a Filozófia Kört és a Kommunista Kört. A nagy létszám miatt létrejött vándorosztályok és a spanyolnátha-járvány tovább nehezítette az intézmény helyzetét. Eltörölték a hittant, nem volt év végi osztályozás és érettségi vizsga sem. Az intézményben eluralkodott zűrzavar miatt 1919. májusában a tanévet minden formaság nélkül lezárták.
1919. augusztus 9-én Kopp ismét az intézmény élére állt. A kommunista szellemiségű tanárok maguktól távoztak, míg másokat titkos szavazás után zártak ki.
Egy 1921-es kormányzati rendelkezés nyomán – miszerint az állami iskolák nemzeti nagyjaink nevét vegyék föl – a Reáltanoda Eötvös József báró nevét vette föl.

Forrás: www.ejg.hu


Az iskola első világháborús emlékműve:


A gimnázium címe: Reáltanoda utca 7. A főbejáraton belépve két oldal márványtáblákon tüntették fel a 77 hősi halott nevét:

Antalik István
Árvay Géza
Bamberger György
Bellovits Tibor
Berger János
Bessenyei József
Bilek Rezső
Biró Béla
Biró László
Bleier Jenő
Bokor (Kranz) Artur
Borbély Endre
Boroevics István
Breitkopf István
Bónis (Bukszerhoffer) Lajos
Csáfodi Tóth Elemér
Dr. Császár Elemér
Drippey László
Fehérvári Endre
Forgács Loránd
Fuchs Vilmos
Galgoczy Sándor
Geőcze Zoárd
Gerő László
Gundel Antal
Hajós Lajos
Halmai József
Hauser Jenő
Heckenast Róbert
Heppes Aladár
Hock Lajos
Hörcher László
Hrdkó Frigyes
Imhof Kálmán
Jäger János
Klacsmányi Nándor
Klein Rezső
Knébel István
-----------------------------------------------------------------------------
Koczka Jenő
Kontur Imre
Kortsák Vilmos
Krebsz Frigyes
Lőricz (Lampel) Jenő
Laufer Nándor
Léber Kálmán
Leitersdorfer Miksa
Leitersdorfer László Sándor
Lojkovits Lajos
Löbenhöfer Ferenc János
Mádai Frigyes
Maxon Róbert
Molnár Gábor int. Altiszt
Modlagl Ferenc
Ocker Béla
Pandurovits Miklós
Pink János
Pirkner Lajos
Polgár Ferenc
Prokisch Ödön
Rémi Károly
Révész György
Rössler Gyula
Schäfer Károly
Schmuck Lajos
Schuller Lajos
Stein István
Steiner Jenő
Szemere Lajos
Szentesi Elemér
Szőke Pál
Tőtössy Elemér
Ultsch Árpád
Villányi Ambrus
Volenszky Béla
Weiler Alfonz
Zrumecky Dezső
Zwaller István



Az emlékmű másik része, a Ligeti Lajos által készített szoborcsoport 1930-ban készült el. Ligeti az iskola egykori növendéke volt. Az 1931-es Iskolai Évkönyv így emlékezik meg a december 17-én lezajlott avató ünnepségről is megemlékezik. Erődi Kálmán akkori igazgató beszédében kiemelte, hogy „Kőbe és ércbe vésve naponta hirdeti ezek a falak között nevelődő ifjúságnak, hogy 80 ifjú és férfi megtette hazafias kötelességét. Vérét, életét áldozta legfőbb kincsünkért: magyar hazánkért és nemzetünkért. Hirdeti, hogy öreg iskolánkban mindig magyar szív dobogott, magyar lélek, hit és lelkesedés hatotta át. Ezek a hősök itt szívták magukba a hazafiúi önfeláldozás szent kötelességét”.
A szoborcsoport – amely egy fátyolos, rózsacsokrot tartó nőalakot, egy szomorú tartású baglyot, valamint egy gladiust és egy rohamsisakot ábrázol – valószínűleg a második világháború után került a pincébe. 1993-ban az Eötvös Gimnázium Baráti Kör Egyesület újra felállíttatta és emléktáblát is elhelyezett mögötte. Ennek felirata a következő:

Iskolánk hősi halottainak emlékére
A szobor egykori diákunk, Ligeti Miklós szobrászművész alkotása
Állította az Eötvös Gimnázium Baráti Kör Egyesülete

A szobor mai helye az első és a második emelet közötti lépcső fordulójában, egy beugróban van.

Forrás: szoborlap.hu
 


Eötvös József Gimnázium nagyobb térképen való megjelenítése

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr702321713

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2010.09.30. 09:34:51

wow, apai nagyapám is ide járt :)
süti beállítások módosítása