Békásmegyer (németül Krottendorf) jelenleg Budapest III. kerületének északi része, 1950 előtt önálló település. Az 1950 előtti Békásmegyer nagyközséghez hozzátartozott Csillaghegy is, ma azonban szűkebb értelemben Csillaghegy és Békásmegyer két különálló városrésze Budapestnek. A szűkebben vett városrész népessége 2006-ban mintegy 35-40 ezer fő, Csillaghegyen további 10-15 ezren laknak.
Békásmegyer már az ókorban is lakott hely volt; az itt folytatott ásatások alapján az eraviszkuszok magas fokú kultúrája egyik fontos lelőhelyének minősül. A Megyer törzs neve a hely nevében honfoglaláskori településre utal. Az első említés, amely falu történetéhez kapcsolódik 1368-ra datálható, ekkor a terület tulajdonosai az óbudai apácák, majd 1477-ben egy csere által a pilisi apátságé lett. A török hódoltság első évtizedeiben a falu még virágzott. Az 1580–81-es török adólisták nem kevesebb, mint 35 adófizető házról tanúskodnak. A XVII. század második felére a helység teljesen megsemmisült. Az 1690–95 közötti népszámlálások meg sem említik Békásmegyert, a későbbi, 1727-es is mint kietlen helyet jegyzi, amely ekkor a Zichy család birtokához tartozott. Az 1740-es évek körül kezdődik meg e terület német telepesekkel történő benépesítése. Az ideérkező telepesek úgy tapasztalták, hogy a hely fekvése, a talaj adottsága tökéletesen megfelel egy virágzó község létrehozásához. A keleti irányba nyitott völgykatlan kiváló lehetőséget nyújtott a gyümölcs-, és szőlőtermesztéshez. Így lett Krottendorf 1054 hektárnyi végső soron tiszta német ajkú közösség, a XVIII. század első felében. Ettől kezdve a falu rohamos fejlődésnek indult.
Az egyik legmegrázóbb időszak a falu életében a II. világháború vége volt: 1946-ban 575 sváb családot telepítettek ki Németországba; a helyükre magyarokat hoztak Mezőkövesdről, Csehszlovákiából és Romániából. A magyar lakosság betelepítése nagy változást hozott a falu életében. A sváb hagyományok nagy része feledésbe merült. Az erőteljes magyarosítás hatására a német nyelv használata is háttérbe szorult. A rohamosan fejlődő környező ipari üzemekben dolgozott ekkor a falu lakosságának a többsége: például Csillaghegyi Téglagyár, Óbudai Hajógyár, textilszövő és -festőgyárak. A mezőgazdasági termelés, mint fő tevékenysége a falunak megszűnt.
1950. január 1-jén hét várost és tizenhat községet csatoltak Budapesthez. Ekkor szűnt meg Békásmegyer önállósága is, azóta Budapest része. 1971-ben kezdték építeni a lakótelepet, kezdetben a 11-es főút Duna felőli oldalán, később a hegy felőli oldalon is. Az első ütemben épült tízemeletes házak a Madzsar József utca – Pünkösdfürdő (akkor Munkácsy Mihály) utca – Hatvany Lajos (akkor Bogár Ignác) utca – Juhász Gyula utca négyszögben még teljes mértékben az óbudai lakótelep házainak mintájára készültek a 42. számú Állami Építőipari Vállalat házgyárának kivitelezésében. Az egész lakótelep 1983-ra készült el. A HÉV állomást 1981-ben, a Szakorvosi rendelőt 1986-ban adták át.
Forrás: a Wikipedia Békásmegyer szócikke.
Az emlékmű:
Békásmegyer első világháborús emlékműve a Hősök terén található (a térkép nem jelöli a teret).A talapzaton elöl az obeliszkből kilépő, zászlót tartó honvéd, az obeliszken vésett kereszt, tetején urna látható. Az egész kompozíció mészkőből készült. Az obeliszk három oldalán az első és a második világháború 92, illetve 90, valamint az 1956-os forradalom egy hősi halottjainak és áldozatainak neve olvasható.
1914-1918
Abendscein János, Alffinberg Károly, Baár János, Bagi György, Bakti Gyula, Bakti István, Balázs János I., Balázs János II., Balázs Ferenc, Baranyai Mihály, Bauer Antal I., Bauer Antal II., Bauer János, Bohunti Sándor, Bokor István, Bachmann János, Biresch Ignác, Czimrák János, Dörflinger Ferenc, Eberling Károly, Eichfinger György, Engel György, Eyer Lőrinc, Eschler György, Ferencsák József, Fruhling János, Fruhling Vince, Fühl István, Fühl Márton, Galianner Antal, Gaschler István I., Gaschler István II., Gaschler István III., Haász Mátyás, Hajós Gyula, Herhoff Ádám, Herhoff János, Herhoff József, Herhoff Márton, Hölczl István, Hidacsek Albert, Huy Antal, Huy Márton, Jancsár István, Kern Ferenc, Kern György, Kern István I., Kern István II., Kéri Ferenc, Koller Márton, Kozma Lőrinc, Kreisz József, Kristóf János, Kromesik Bálint, Löcherer Gyula, Meinráth Mátyás, Metz Mátyás, Millinger Antal, Millinger István, Millinger János, Millinger József, Millinger Lőrinc, Millinger Márton, Milcz György, Milcz József, Ollinger Gyula, Pachter Vince, Perjési Áron, Pupli Antal, Pick Ferenc, Reisz Ferenc, Schrer Ferenc, Slagmüller János, Schifferer János, Schifferer Mátyás, Schmidt Ferenc, Schmidt Jakab Béla, Schmidt József, Schneider János, Schuck János, Schutvengel Antal, Sepsy …, Steinbach Mátyás, Szegender János, Trapp Lőrinc, Wéber József, Wéber Sándor, Wimme János, Zurmüller József, Zádor Béla, Zádor Zoltán.1940-1945
Abfall István, Baar Márton, Bachmann Lukács, Balázs Márton, Bötkös Géza, Braun János, Braun Mátyás, Bösinger József, Bukovits Ferenc, Fauschtich János, Fischer János, Follhofner Károly, Fühl György, Fühl István, Fühl József, Gaschler Barbara, Haas Henrik, Hajdu Ferenc, Hauser Imre, Holbauer János, Horváth István, Heredi József, Hölczl László, Hölczl Rudolf, Huj Antal, Huy Károly, Karnevál Lőrinc, Katzinger János, Kellner Tamás, Kempf József, Kempf Mátyás, Kern Ferenc, Kern Márton, Klostermayer János, Koller János, ifj. Koronai József, Küller Antal, Ladnai János, Lastyák Flórián, Lenner György, Lenner Konrád, Lenner Márton, Löbmann József, Mandjik József, Márkus Rezső, Mayer György, März Ferenc, März János, Mernyei Lajos, Mészáros Mihály, Metz János, Metz Lőrinc, Metz Márton, Mellinger József, Mellinger Lőrinc, Mellinger Miklós, Milwich János, Müller János, Nagy Sándor, Oneisz György, Oneisz Márton, Oneisz Mátyás, Ries György, Dr. Schifferer János, Schifferer Márton, Schifferer Mátyás, Schifferer Tamás, Schmidt Ferenc, Schmidt István, Schmutz Ferenc, Schmutz János, Simon János, Simon József, Six János, Six Márton, Stadtmüller András, Stadtmüller János, Stadtmüller Károly, Steinbach József, Steinbach Károly, Trapp József, Trautmann Ferenc, Vágosi István, Wéber György, Wéber Lőrinc, Weiszhar Antal, Weiszhar József, Wittmann György, Wittmann Márton, Zurmühl Ádám.1956
Herhoff György.
Békásmegyer I. és II. világháborús emlékműve nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek