A magyarországi turista mozgalom története dióhéjban:
1879. augusztus 10-én Tátrafüreden volt az alakuló közgyűlése a Magyarországi Kárpát Egyesületnek (MKE). Ez volt a világon a hatodik ilyen jellegű társaság. Megkezdődött a szervezett turizmus Magyarországon. 1875-ben a Tarpataki-völgyben állították fel az MKE első menedékházát, a Rózsa menedékházat s ugyanez évben épült a Csorba-tavi József menedékház, majd ezeket követte a többi: Zöld-tavi Egyed mh. (1876), Felka-tavi Hunfalvy mh. (1878), Poprádtavi Majláth mh. (1879), azonkívül menedékkunyhó a szalóki Háromtó-völgyben (1878) és a Menguszfalvi-völgyben (1880). Emellett nagyjelentőségű útépítéseket is végeztek.
1874-ben évkönyvet adott ki az MKE, amely a magyar túramozgalom első sajtótermékének tekinthető. Az elkövetkező években több nagyvárosban MKE-osztályok jöttek létre amik azonnal hozzáláttak székhelyük környékének a feltárásához. 1888-ban dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv bejárták Budapest környékét, főleg a Pilis akkor még érintetlen vadonjait.
1888. december 28-án 273 taggal megalakult az MKE Budapesti osztálya. Az osztály elnöke a kiváló tudós-alpinista, báró Eötvös Loránd, alelnöke Lóczy Lajos egyetemi tanár, ügyvezető alelnöke dr. Téry Ödön, titkára pedig dr. Thirring Gusztáv lett. 1889. februárban Téry és Thirring szerkesztésében útjára bocsátották az első magyar turistalapot, a „Turisták Lapját” s már az első évben 124 km utat jelöltek turistajelzéssel a főváros környékén.
1891. szeptember 29-én az MKE budapesti osztálya kimondta a megszűnését és nyomban utána, 152 taggal megalakult a Magyar Turista Egyesület. Az új egyesület elnöke báró Eötvös Loránd, alelnöke dr. Téry Ödön dr., titkára pedig dr. Thirring Gusztáv lett. Megalakult tehát az ország második turistaegyesülete, s tulajdonképpen ezzel vette kezdetét a turistaságnak az egész országra egységes kiterjesztése.
Sorra jelentek meg a kisebb turistaegyesületek:
Megalakulás éve | Helye | Szervezet neve |
1888 | Nagyvárad | Bihari Kárpát Egyesület |
1891 | Kolozsvár | Erdélyi Kárpát Egyesület |
1891 | PécS | Mecsek Egyesület |
1891 | Eger | MKE Egri Osztálya |
1892 | Mondor | Modori Turista Egyesület |
1892 | Temesvár | Délmagyarországi Kárpát Egyesület |
1896 | Lőcse | MKE Lőcsi osztálya |
1896 | Nagybánya | MKE Nagybányai osztálya |
1896 | Fiume | MKE Fiuméi Osztálya |
1896 | Kőszeg | MTE Kőszegi osztálya |
1896 | Vágvölgy | MTE Vágvölgyi osztálya |
1909 | Budapest | Budapesti Egyetemi Turista Egyesület |
A 20. század elején a központi turistaszervezet létesítésének a gondolata került előtérbe. 1913. november 30-án volt a Magyar Turista Szövetség (MTSZ) alakuló közgyűlése. Elnökének gróf Teleki Sándor-t jelölték. Sajnos mire a lényegi munkát elkezdhették volna kitört az I. világháború.
A trianoni békeszerződés után csak nagy nehezen indult meg újból a magyar természetjáró mozgalom. A magyarországi túramozgalom számára az ország legnagyobb része, a Magas-Tátra és Erdély, úgyszólván minden jelentősebb hegyvidék elveszett, és nem maradt más, mint néhány középhegység. Ezért nehezen indult meg ismét a turistaélet Magyarországon.
Forrás: Wikipedia
Budapesti Turista Egyesület hősi emlékműve:
Az emléktábla a az Országos Kéktúra útvonala mentén található, a Menedékház utcában, egy kökerítésbe süllyesztve.
Az emléktábla felirata:
A Budapesti Turista Egyesület
Hősi Halottjainak
1914-18
Dicső lelketek ott szárnyal
A Kárpátok felett
Magyar Turista Egyesület hősi emlékműve nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek