A Fővárosi Vízművek rövid története:
140 év alatt a Vízművek együtt fejlődött a fővárossal. Az első pesti ideiglenes vízmű 1868-ban létesült, majd 1882-ban a két budai vízmű is megépült. Ezt követte 1904-ban a káposztásmegyeri vízmű átadása, amely a maga idejében Európa legkorszerűbb létesítményének számított. Ma már teljesen automatizált a rendszer. Közel másfél évszázad alatt újabb és újabb víztornyok, szivattyútelepek, csőhálózatok épültek, kutak álltak munkába.
Nagy változás következett be a város és a vízművek történetében a mai Nagy-Budapest kialakulásakor is. Ekkor 7 megyei várost és 16 nagyközséget csatoltak a fővároshoz, melynek lakossága 1,7 millióra emelkedett. Ezzel egy időben jelentősen nőtt a vízigény, így újabb fejlesztésekre, beruházásokra volt szükség. Fontos víznyerő területté vált a város déli részén elhelyezkedő Csepel-sziget is.
Az 1970-es, 80-as évek lakótelepeinek építésekor a magasabb emeleteken élők vízellátásának biztosításához nyomásfokozó gépházakra, víztárolókra volt szükség. A Gellérthegyen 1980-ra megépült az ország legnagyobb víztározó medencéje, amely 80 ezer köbméter vizet képes raktározni. Újabb víztornyokat adtak át a legdinamikusabban fejlődő kerületekben és Csepelen.
A főváros első öntöttvas vízvezetékét 1869-ban a Nádor utcában fektették le, és a Parlament helyén épített ideiglenes vízművet kötötte össze a kőbányai medencével. Ekkor 23 kilométer vízvezeték épült ki, amely ma már 5100 kilométer hosszú.
A Fővárosi Vízművek Zrt. ismertető füzete
Az emlékmű:
A Neptun-szoborral díszített kút állít emléket a vízművek 24 hősi halottjának. A neveken kívül a hősi halottak foglalkozásai és a bajtársak előtt fejet hajtó katona látható. A kút káváján egy felirat is olvasható. A szobor alkotójának neve kérdéses (a talapzaton csak a Horváth név vehető ki), ahogy a felállítás időpotja is. A kút kissé elhanyagolt állapotán Édesapám kérésére a dolgozók próbáltak segíteni.
Elestek a hazáért
Babolcsa József gépápoló
Band József szerelő
Bars András munkás
Bellák János segítőmunkás
Bencsó József szerelő
Bognár Nándor munkás
Borbély Pál széntoló
Breitenbach József géptisztító
Engler Géza altiszt
Gradwohl Antal géptisztító
Hollander Imre munkás
Horgos István géptisztító
B. Kiss Dezső bádogossegéd
Kiss József szerelő
Kolontár József fűtő
Koncz Károly széntoló
Lőricz Sándor fűtő
Lukácsy András altiszt
Nagy Gábor segítőmunkás
Rack Mátyás kőműves
Sándor István kazántisztító
Szántó Gyula szentoló
Váradi Ferencz széntoló
Vass Áron kezelőtiszt
Vízművek I. világháborús emlékműve nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek