Borsod nickre hallgató barátunk ezt írta a minap: A nemfelejtujk.hu oldalain örvendetesen sokasodó emlékmű-posztok számát szándékozom gyarapítani egy Békés megyei bejegyzéssel, amely Békésszentandrás hősi emlékművéről igyekszik tájékoztatást nyújtani. Ennek semmi akadálya. Ime a poszt. Jó olvasást hozzá: Zig Zag
 

A település címere

Az öregpajzs álló, csücsköstalpú, ezüsttel és kékkel négyelt. (Az ezüst a Köröst, a zöld az Alföldet jeleníti meg. ) Az első mező ezüstjét két zöld pólya tagolja, s a jobb oldalán az így kialakult valamennyi sávon átnyúlva zöld szegélyű ezüst András-kereszt helyezkedik el. A második mező kékjében arannyal fegyverzett, kétfarkú ezüst oroszlán balra fordul, balra néz és lebegve balra lép, bal mancsában háromágú, nyitott, arany leveleskoronát emel. (Az oroszlánok az évszázadok harcaira emlékeztetnek és őrködnek a település felett.) A harmadik mező a másodikat ismétli. A negyedik mező ezüstjét ismét két zöld ezüst pólya osztja, s valamennyi sávon csúcsával jobbra mutató, pólya szélességű ezüst nyílhegy (a vízügyi duzzasztóművek egyezményes jele, a duzzasztóművet szimbolizálja.) látható. A csücskös talpú boglárpajzs ezüst mezejében jobbra forduló és néző fekete holló, csőrében arany gyűrűvel lebegve áll. (jelképezve, hogy a település egykor a Hunyadiak birtoka volt.)
A pajzs felett (bár nem érintőlegesen) arany szalagokból bontakozó erősen stilizált ötágú (három tölgylevél között két makk), nyitott, arany leveleskorona lebeg. A pajzs alatt dúsan burjánzó arany szalagszövedéken egy-egy arannyal fegyverzett arany oroszlán ágaskodik heroldalakként. A szalag alatt maiusculával (nagybetűkkel) a "Békésszentandrás" felirat olvasható.
A település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumát 1994-ben Sinka Mátyás grafikusművész a falu szülötte alkotta.

Békésszentandrás nagyközség a főváros irányából legkönnyebben a 44-es főközlekedési úton közelíthető meg. A település eredetileg a Körös partjára épült, a tatárjárás előtt területén számos kisebb szállás állt, amelyek neveit dűlők őrzik. (Hék, Pálinkafok. Pityegát. Dellöhát. Furugyhalom, Nádashalom. Fekete rét. Feketehalom. Gödényhalom, Dinnyéshalom. Mógyoros. Kenderzug. Harcsás. Markos.). Első okleveles említése 1297-ben történt, amikor III. András a Körös mellett fekvő Fehéregyháza és Heem (később Hék, a folyó északi partján) pusztákat, melyeken három elhagyatott templom állt, az egyik Szent Miklósnak, a másik Szent Andrásnak szentelve, (a harmadik védszent nevét az okmány nem említi) Akus mesternek, Akus nemzetségbeli Mihály fiának adományozta. Mikor Akus mester átvette a birtokot, akkor nem nyújthatott nagyon vigasztaló képet: lakatlan pusztaság volt, csak a három templom állott romokban. Mivel három romos templomból viszonylag nehéz hasznot húzni, ezért az új tulajdonos igyekezett újjáéleszteni a birtokot. Lakosságot telepített a pusztákra, és megalapította a ma ismert települést, amely a Szentandrás nevet kapta, később a Körös- előtagot ragasztották a névhez (a mai nevet 1895-ben nyerte el)
Az Ákosok után a Bessenyei család birtokába került, majd 1384-ben Luxemburgi Zsigmond királyi adományként, Hunyadi János erdélyi vajdának adta, akinek örököse, Mátyás 1463-ban mezővárosi rangot adományozott a településnek. Később az 1480-as években uradalomközponttá vált, és további kiváltságokat kapott. Az uradalmat – amely Szentandrást, Szentetornyát, Tótkomlóst, Ötvenablakot és Csabacsüdöt foglalta magában, és még 1719-ben is „egyben állt” – Mátyás 1484-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Az adakozó kedvéről híres Corvin-fi 1494-ben Dánfi Andrásnak ajándékozta, majd különböző nemesi családok kapták szolgálataikért cserébe. Az első nagy trauma a települést 1596-ban érte, mikor az ideiglenesen hazánkban állomásozó török csapatok lelkes segítői, a tatárok megjelentek, a kor szokásai szerint eljárva felégették, a lakosságot részint elhurcolták, részint a helyszínen megölték. A mezőváros eztán pusztán állt hosszú ideig, de erre a sorsra jutottak a környező települések is. Ezt követően Szentandrás többször újratelepült, majd elpusztult. Így egy pestisjárvány következtében 1689-ben teljesen kihalt és elnéptelenedett, majd Rákóczi-szabadságharc alatt a rác szerb vendégek, akik – a bécsi udvar ösztönzésére – hatékonyan kamatoztatták a törökök ellenében/szolgálatában szerzett képességeiket, amik települések felégetésében, rablásban és gyilkolásban szereztek az elmúlt négyszáz évben.
Szentandrás életében a következő jeles dátum 1719, mikor báró Száraz György királyi személynök – megelőzve a birtok utáni versenyfutásban Harruckern János Györgyöt – adománylevelet szerzett a kincstártól, majd cseh és magyar telepeseket hozott a falvakba. A békés újjáépítés nem tartott sokáig, mert mikor Szegedinác Péró rác szerb határőr-kapitány támogatókat keresett Habsburg-ellenes törekvéseihez, akkor Vértessy Mihály szentandrási bíró, valamint vezéregyéniségekként Sebestyén János és Szilasy János szentandrási lakosok társaikkal készséges partnereke talált. (a hálás utókortól Vértessy szobrot kapott a faluban). A magyar jobbágyok elsősorban a nagy adók és a földesúri zsarolások, elsősorban a pénzbeli terhek növelése miatt kívántak – a kuruc mozgalom példája szerint – fellázadni. Persze, a katonailag rosszul szervezett felkelést hamar a padlóba döngölték, a vezetőket kivégezték. (Magát Vértessyt a szerb határőrökkel vívott erdőhegyi csata után menekülés közben megölték). 1739-ben újabb pestisjárvány pusztított.
Ennyi balszerencse közt oly sok viszály után csendesebb évek jöttek a szentandrásiakra. A község életében említésre méltó az 1836-ban elkezdődött vízszabályozási tevékenység, amelynek eredményeképpen az „élő” Hármas-Körös távolabb került a falutól. Az 1888-ban lezárult folyamat végül létrehozta a teljes, 29,2 km-es holtágrendszert, amely a jelenlegi Magyarország ötödik legnagyobb állóvizét, amelynek vízfelülete közel 200 hektár.
A település természetesen meghozta a maga emberáldozatát mindkét nagy világháborúban. A Magyar Királyi Honvédség felállítást követően – a gyalogság viszonylatában – a szentandrásiakat elsősorban a 101. közös, illetve 2. honvéd gyalogezredbe sorozták, így valószínű, hogy az emlékművön szereplő hősi halottak is e két alakulat katonái voltak, de sok katonát vittek a faluból a nagyváradi 4. honvéd gyalogezredbe is.
 

Az első világháborút követő emlékmű-állítások során a szentandrásiak aaz akkor már országszerte ismert és éremművészt, Berán Lajost kérték fel. A jobb vállán zászlót vivő sebesült katonát ábrázoló szobor pontos avatási dátuma 1928. május 28. az avatási ünnepségen József Ágost főherceg mondott beszédet. Rajta kívül jelen volt
Kratochwill Károly alábornagy, (a volt 4. honvéd gyalogezred nevében) és v. Nagy Géza alez a szegedi vegyesdandár-parancsnokság, valamint a honvéd vezérkar részéről.

 A községben 1928-as adatok szerint 1265 ház és 5861 lakos volt található, ehhez viszonyítsuk a 306 nevet, amit felvéstek az emlékműre.

Ábel György, Ambrus Imre, Ambrus János, Ambrus Lajos, András János, Aszódi András, Aszódi Balázs, Aszódi János, Aszódi László, Aszódi Vincze, Babák János, Bagaméri Imre, Bagaméri Mihály, Bagi Illés, Bagi Illés, Bagi József, Bagi Károly, Bagi Lajos, Bagi Lajos, Bagi László, Balla János, Balla János, Balla Szilveszter, Bencsik Antal, Bencsik Bálint eltűnt, Bencsik Emmánuel, Bencsik Gáspár, Bencsik Imre, Bencsik Imre eltűnt, Bencsik János eltűnt, Bencsik László, Bencsik Mátyás eltűnt, Bencsik Mátyás eltűnt, Bencsik Mihály, Bencsik Pál, Bende Lajos, Bertók József, Bíró János, Bíró János, Bodnár Imre, Bodnár István, Bodnár János eltűnt, Bohák Imre eltűnt, Bohák Menyhért, Bokros István eltűnt, Bontovics János eltűnt, Bozóki Ferencz, Bozóki Ferencz, C. Molnár György, C. Molnár György eltűnt, C. Molnár Imre, C. Molnár János, Csabai Gellért, Csabai József, Csabai József, Csabai Károly, Csabai Mihály, Csernus Mátyás eltűnt, Csík János , Csík János, Csík János, Csík József, Csík József eltűnt, Csipai Antal eltűnt, Csipai György, Csipai Imre, Csipai István eltűnt, Csonki Bálint, Dénes János, Dénes József, Dorogi Bálint, Dorogi Ferenc eltűnt, Dorogi Ferencz, Dorogi Imre, Dorogi Imre eltűnt, Dorogi Imre eltűnt, Dorogi László eltűnt, Dorogi Márton, Egri Imre, Egri Imre eltűnt, Egri János, Egri János, Egri János, Egri László eltűnt, Egri Vincze, Emődi István, Farkas Ferencz, Farkas Ferencz, Farkas Ferencz, Farkas Lajos, Faró Emánuel, Fazekas András, Fazekas Ferencz, Fazekas György, Fazekas Imre, Fazekas Imre, Fazekas János, Fazekas József, Fazekas László, Fazekas László eltűnt, Fazekas Mihály, Fazekas Tamás, Fehér Mihály eltűnt, Filák József eltűnt, Fischer Ignácz eltűnt, Fischer Manó, Garai Dezső, Gazsó József, Gergely Imre, Gonda József, Greiner Oszkár, Grinyi József, Gugolya Mihály, Gyömrei Károly, Győri János, Gyulai Imre, Hajas Imre, Hali József, Hamza József, Hamza Sándor, Hamza Sándor ifj, Hangyás Imre, Házi Péter, Hegedűs Imre, Hegedűs Szilveszter, Hévizi Balázs, Huszár Lajos, Juhász Sándor, Juhász Vincze, K. Kovács Antal, K. Kovács Antal, K. Molnár Imre, Karsai Ferecz eltűnt, Kepka András, Kis György, Kis György eltűnt, Kis Imre eltűnt, Kis István eltűnt, Kis János eltűnt, Kis József, Kis József eltűnt, Kis Mihály, Klein István, Komáromi József, Kondor Gábor, Kondor Kálmán, Kondor Sándor, Korvin Sándor, Kosotán Ferencz, Kovács Ferenc eltűnt, Kozák György, Kozák János László, Köteles József, Lászlófi Antal, Lászlófi István, Lászlófi József eltűnt, Lénárt Antal eltűnt, Lénárt Ferencz, Lénárt Ferencz, Lénárt József, Lénárt Vincze eltűnt, Lengyel János, Lindaisz Pál, Macsar Pál eltűnt, Magyar Ferencz, Magyar János, Magyar Pál, Major István, Major István ifj eltűnt, Major János eltűnt, Mikus György eltűnt, Molnár Gábor, Molnár Gábor, Molnár János, Molnár Sándor eltűnt, Mrena András, Mrena Imre, Mrena János, Mrena János eltűnt, Mrena János eltűnt, Mrena Péter, Mresan Pál, Nagy András eltűnt, Nagy György, Nagy István, Nagy János, Nagy Mihály, Nándori György eltűnt, Nándori Lajos, Német Pál, Német Pál Péter, Novák Lajos eltűnt, Novodonszki Mihály eltűnt, Opauszki György eltűnt, Orbán István, Őri Márton, Pálinkás György, Pálinkás Mihály eltűnt, Pálinkás Pál, Paraszt Mátyás, Paraszt Mihály eltűnt, Párkány Mihály, Pintér András, Prjevara János, Schneer Miksa, Schwitzer Lipót, Schwitzer Márton, Sindel András, Sindely Mihály eltűnt, Sinka András, Sinka András, Sinka Imre eltűnt, Sinka István eltűnt, Sinka János, Sinka József, Sinka Vincze, Szabó Gábor, Szabó Imre, Szabó Imre, Szabó Imre eltűnt, Szabó Károly, Szabó Lajos, Szabó Lajos, Szabó Márton, Szabó Márton eltűnt, Szalai Alajos, Szalai András, Szalai Gáspár, Szalai Imre, Szalai Máté, Szarka Ágoston, Szécsi András eltűnt, Szécsi János Alajos, Szegedi Ferencz, Szegedi Ferencz, Szél István eltűnt, Szél Kálmán, Szenczi Imre eltűnt, Szilágyi György, Szilágyi Imre, Szin Imre, Szin János, Szin János eltűnt, Szitó Elek, Szitó János eltűnt, Szitó János Ignácz, Szlabik István, Szokola András, Szopka György eltűnt, T. Kovács Lajos, T. Kovács Sándor eltűnt, T. Molnár János eltűnt, Tapisa András eltűnt, Tapisa Imre, Taskó Balázs, Taskó János, Taskó Pál, Tasler István, Templom István eltűnt, Tisljár György eltűnt, Tomasovszki János, Tomasovszki Sámuel eltűnt, Tóth András, Tóth András eltűnt, Tóth István, Tóth János, Tóth János, Tóth Mátyás, Tóth Pál, Tóth Péter, Urbancsik János eltűnt, V. Nagy Vince, Veréb János, Virág Gyula, Virág István eltűnt, Virág János, Viszkok György, Zajác Pál, Zs. Tóth István eltűnt.

1989. után a szobor talapzatára elhelyezték a második világháború hősi halottainak névsorát.