Nagyszékely község a Tolnai-Hegyhát gazdag múlttal bíró települése, Simontornyától déli irányban 18 km távolságra helyezkedik el, lakóinak száma 2007-ben 450 fő volt.
A községet először Szekel néven egy 1428-ban keltezett, Zsigmond király által kiadott bizonyságlevél említi, amely Botka Miklós örökösödési ügyében keletkezett (a Botka család a megye egyik birtokos családja volt, egészen 1708-ig, amikor Botka Ádámot árulás miatt Sárospatakon kivégezték). Az oklevélben szereplő Alsó- és Felső Szekel valószínűleg azonos a mai Kis- és Nagy Székely községekkel.
A településre aztán Secul, Zecul (a Váradi Regestrumban), Zekul, Zekulepiscopi, Püspökszékely (a pécsi püspökség 1564. évi összeírásában, amikor névlegesen püspöki birtok volt), Nagy Seköly, Nagy Zekhel, Nagy Zékely, Nagy Szäckhelly, Großsäckl, Gross-Säckl, Gross–Sekel, Krusekl, Nagy-Széköly (több, XVII. század végi összeírásban), Magyar vagy Németszékely, valamint Öregszékely neveken hivatkoztak a századok folyamán.
Az 1563. évi török adóösszeírás szerint 45 ház után fizettek adót, az 1571-es összeírás szerint Püspök-Székelyen 62 adózót írtak a defterbe, majd 1585-ben Huszár Péter egy időre visszafoglalta Püspökszékelyt a törököktől.
A település a XVII-XVIII. század fordulójára a törökellenes felszabadító hadjáratok, majd a Rákóczi-szabadságharc hadműveleteinek következtében (mivel közel feküdt a Dunaföldvár és Simontornya várához) szinte teljesen elnéptelenedett, 1704-ben „az ellenség Nemes Tolna és Somogy Vármegyéket egészen a Sióig kegyetlenül elpusztította és ezekben lévő szép ednihány ezer embereknek intertentiójára – eltartására – alkalmatos helyiségeket alkalmatlanná tette”. Az 1715. évi összeírásban már csak 13 adózó család szerepelt.
Lipót császár 1700. március 13-án Bécsben kelt oklevelében Simontornyát a hozzátartozó Kis- és Nagyszékely, Bán és Udvari falvakkal együtt eladta Miksa-Vilmos Lymburg grófnak, Styrum Wysch hercegség kamarásának, aki megkezdte a szervezett újratelepítést. A településre 1720-1721-ben érkeztek a főleg református vallású hesseni németek, akik felvirágoztatták azt, az 1700-as évek végére a lakosság lélekszáma elérte az 1600 főt.
Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művében (1736 körül) Tolna vármegye leírásánál a következőket olvashatjuk: „Nagyszékely ugyanazon (Styrum) uraságé. Magyarok és német telepesek lakják. A helység gazdag, Simontornyától dél felé, fél mérföldnyi távolságra. A termékeny földeken kívül szőlőskertjei is vannak, nem megvetendő gyümölccsel.”
Vályi András: Magyar országnak leírása szerint (Buda, 1796): „SZÉKELY. Kis, és Nagy Székely. Két falu Tolna Várm. földes Urok Gr. Limburg Styrum Uraság, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszik Kis Székely Simontornyához közel, ama’ pedig Pintzehelyhez, mellynek filiáji; földgyeik jól termõk, vagyonnyaik külömbfélék; boraik nem utólsók.”
A templom 1801-ben készült el, 1806-ban pedig gimnáziumot alapítottak, mely 1812-ben Gyönkre költözött, ahol ma is működik.
Fényes Elek Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) c. művében azt írja, hogy „Nagy-Székely, (Magyar és Német Székely), német-magyar falu, Tolna vmegyében, 109 kath., 90 evang., 1840 ref., 10 zsidó lak. Itt mind a német, mind a magyar ajku reformátusoknak külön anyaekklézsiájuk van, de a németeké számosabb. Lakosai igen szorgalmatosak, és szép lovakat tenyésztenek. F. u. b. Szina György. Ut. p. Nagy-Dorog.”
Pesthy Frigyes helynévtárában az alábbi adatokat találhatjuk a településről:
„A községnek eredeti neve, a' mint ez Rákóczy Ferentz fejedelem által 1704.évi május 4én sajátkezű aláírásával kiadott, az itteni magyar eklézsia levéltárában eredetben még most is meglevő és másolatban ide hajlított pártfogó levélből kitetszik „NagySzékely" volt, a' mellyet most már, miután tsaknem egészben németek lakják, németre fordítva „Gross-Székelynek" is neveznek.
(...)
Az itteni református vallású német lakosság 1720ik évben telepedett meg, jött Hessen-Casselbol és Hanau Grófságból az akkori földes ur Lymburgi Gróf Styrum Maximilián Vilmosnak meghívására, a' mint ez az ide hajlított jegyzék 1ső lapján olvasható.
A midőn a' németek bejöttek, tiszta református magyarság lakta ezen községet - a' mint ezt a' fentemlitett Rákóczy leveléből is kivehetni; hogy azonban ezek mikor telepedtek itt meg, annak semmi nyoma sints.(...)”.
Lélekszáma a 1895-ben elérte a 2500 főt és a környék egyik leggazdagabb településévé vált. A fejlődésnek a gazdasági világválság, illetve a század első éveitől meginduló kivándorlás vetett véget, a községből összesen több mint ötszázan távoztak.
A világháború előtt Nagyszékelyben - mely 1913-ban Tolna vármegye simontornyai járásához tartozott - az 1910-es népszámlálás adatai szerint 2220 magyar és német lakos élt. A simontornyai járásból sorozottak főleg a 69. közös gyalogezredben és a 17. (székesfehérvári) honvéd gyalogezredben szolgáltak.
Az 50 hősi halott nevét felsoroló emlékmű a református templom előtt áll. Somogyi Sándor szobrászművész alkotása, felirata szerint 1923-ban avatták fel.
A templom mellett található a hősök emlékligete (mely rögtön a háború után elkészült), a hősi halált halt katonáknak egyenként állított oszlopokkal, rajtuk az elhunytak nevével és alakulatának megnevezésével. A névtáblák egy része sajnos már hiányzik.
Az emlékművön az alábbi neveket olvashatjuk:
Berg Konrád
Blum János
Dermer Fülöp
Ferter András
Ferter Fülöp
Ferter Péter
Folk András
Folk György
Folk Konrád
Geiger András
Geiger Henrik
Glökner Fülöp
Glökner János
Hamburger János
Heimbuch Reinhard
Hemburger Henrik
Hilgert Henrik
Hoin János
Holb Kristóf
Iffland Henrik
Klauber Sándor
Klemm János
Knittel Henrik
Knoch András
Knoch János
Knoch Konrád
Lohman Henrik
Nagel János
Nagy János
Neidert András
Neidert Henrik
Neidert Illés
Neidert Konrád
Nethling Márton
Nethling Reinhard
Pecz János
Reinhardt Fülöp
Reinhardt János
Reinhardt Konrád
Schilling János
Schmidt János
Schneider Henrik
Schneider János
Schneider Reinhard
Schneider Reinhard Glazer
Schott Fülöp
Schott Kristóf
Stroh János
Tippel Henrik
Vilhelm Frigyes
A településről és annak történetéről rengeteg adat, fénykép és érdekesség található a http://nagyszekely.gportal.hu/ oldalon.
Nagyszékely nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek