Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • zkorsos: Nagyon tetszett a bejegyzés, jó élvezetes az összecsapások leírása, többször is elnevettem magam k... (2017.05.10. 18:21) Végvár
  • Sándor Róka: Nagyapám és a haverjai még ezekkel a szavakkal beszélgettek. A szuronyt bajnét-nak mondták, még me... (2017.02.05. 21:40) Bakanyelv - magyar katonai zsargon a Monarchia haderejében
  • Utolsó 20

7030 Paks I.

2010.04.09. 08:00 | Hertymorty | 3 komment

Címkék: tolna megye kuk 69 gye hv 17 gye

A zsidó hősök emléktáblája

A 19957 lakosú (2008) város Tolna megye északkeleti részén fekszik. A település neve írott forrásban először az 1333. évi pápai tizedjegyzékben jelenik meg, Pakus alakban. Az 1300-as évek közepén a Rátót nembeli Olivér birtokcserével szerezte meg Paks környékét, ekkor vette fel a Paksy előnevet. A Paksy család 1418-ban alapította meg a település ferences kolostorát, melynek jelentőségét mutatja, hogy 1491-ben illetve 1507-ben is rendi gyűlés színhelye volt. A család (melynek híres tagjai közül Paksy László Hunyadi Mátyás erdélyi vajdája, Paksy János pedig - aki a mohácsi csatában esett el - II. Lajos király udvari tanácsosa, majd kincstárnoka volt) a települést férfiágon történt kihalásáig, 1662-ig birtokolta, ekkor leányágon a Daróczy, a Száraz és a Rudnyánszky családok kezébe került.

A település a török uralom ideje alatt is lakott maradt. A Duna-menti hadiút védelmére a török hadsereg palánkvárat épített a Kálvária-domb délkeleti lejtőin (a mai Bezerédj Általános Iskola helyén). A városból elmenekülő magyarok helyére rác, török és görög polgári lakosság települt, zömében iparosok és kézművesek. 1686-ban a törökök visszavonulásuk során lerombolták a várost. A 18. század elején a Paksy-örökös Daróczy- és Száraz-családok ténylegesen is birtokba vették a települést.

Jelentős hadiesemények történtek Paks közelében a Rákóczi-szabadságharc idején. A kurucok Dunakömlőd mellett 1705-ben építették ki a Bottyán-vár néven ismert hídfőállást és sáncot. A hídfő védelmében itt kelt át a kuruc haderő a Duna-Tisza közéről, majd 1705. június 9-én innen indított támadást, melyet a labancok visszavertek, sőt június 19-én a sánc is elesett. Bottyán visszavonult és november 4-én Soltnál ismét átkelve rajtaütött a Dunaföldvárban hagyott helyőrségen. Ezután délnek fordult és bevette a saját maga által épített erősséget is. Innen indult arra a hadjáratra, amelyben Simontornya vára után a Dunántúlt is elfoglalta. 1706-ban a császáriak rövid ostrom után visszafoglalták és lerombolták. A hadi helyzet változása miatt az erősséget már nem építették újjá, így az elveszítette hadi jelentőségét.

A lakosság szervezett újratelepítése a rácok távozása után kezdődött meg. A hódoltság utáni első, magyar etnikumú betelepülők az északi vármegyékből és az Alföldről érkezett reformátusok voltak. 1720-tól Baden-Württemberg tartományból svábok érkeztek, akik a II. világháborút követő kitelepítésükig a lakosság egyharmadát tették ki.

Az 1730-tól mezővárosi jogú településen a mezőgazdaság mellett a céhes ipar és a kereskedelem fellendülését nagymértékben segítette a Duna vízi útja. A város rohamosan fejlődött és a reformkorra a környék egyik legjelentősebb városa lett.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) szerint „Paks, magyar-német mezőváros, Tolna vmegyében, a Duna jobb partján, saját postahivatallal és váltással, Duna-Földvár és Tolna közt. Fekvése a Szekszárdról jövőknek igen kellemesen tünik szembe, északról és nyugotról meglehetős meredek hegy keriti, dél-nyugotra pedig róna, s többnyire homokos térség veszi körül. Utczái tágasak, s a fő utcza derék épületeket mutathat. Népessége 8294 lélek, kik közt 1530 ágostai, 1150 ref., 816 héber, 5 óhitü, a többi rom. katholikus, s mindegyik felekezetnek helyben van papja és oskolája az óhitűeket kivéve. A magyar nyelvet a németek is beszélik. Határa Paksnak szerfelett nagy, s több pusztákkal bir, de nagy részt homokos. Roppant legelője a folyóhomok miatt csaknem haszonvehetlen, s ennek egy része fákkal van kiültetve. Szőlőhegye messze kiterjed, s jó bort terem. Volt urbéri telek 95 van itt továbbá 250 kézmüves, 37 bolt, 25 dunamalom, nagy vendégfogadó, s rév a Dunán. Tart 4 országos, és 2 élénk hetivásárt. Eredetét Paksnak sűrű homály fedi, de hogy itt romai gyarmat lehetett, bizonyitják a kiásott romai pénzek, emlékkövek stb. Az is bizonyos, hogy régi helység, mert a Vaticanum könyvtárában található régi irományban, hol a hat-évi tizedet megadó pécsi püspöki megyebéli helységek számláltatnak elő, már mint falu emlittetik Pákos nevezet alatt. I. Lajos Paksot ama hires Apostagi Zemerének ajándékozá, ki ura életét a tatárok ellen viselt háboruban megmentette, s kinek maradékai Paksi, de Pákos nevet vevén fel, sokáig virágzó nemzetségnek lettek alapitói, s Tolna, Pest, Solt, Fejér és Békés vgyékben roppant jószágokat birtak. Kihalván a férfi ág, az egész örökség leány ágra ment, s most is e jogon, mind Paksot, mind a többi jószágokat számos közbirtokosok birják.”

Paks azon települések közé tartozik, amelynek kereskedői között már a török hódoltság idején is voltak zsidók. Nagyobb számban a németek betelepítésével egyidőben, 1720-ban érkeztek zsidó családok cseh, lengyel és német területekről, valamint 48 magyarországi helységből és az itt élő nemesek (Daróczy és Száraz család) birtokain telepedtek le

1735-ben már szervezett közösségben éltek, rabbit és tanítót alkalmaztak. 1781-ben az öt helyi földesúrtól kapott pátens alapján telket vásárolhattak temető, zsinagóga, kórház és fürdőház céljára. A hitközség bíróját és esküdtjeit szabadon választhatta meg. 1788-ban II. József rendelete alapján német tannyelvű iskolát nyitottak. Az 1848-1849-es szabadságharcban 14 paksi zsidó vett részt.

Az 1868-69-ben bekövetkezett ortodox-neológ szakadás után a paksi hitközség az ortodox irányzathoz csatlakozott és annak egyik legnépesebb vidéki tagja lett. A hitközség 1870-ben ismét kettészakadt, ekkor alakult meg a status quo ante hitközség.

A 19. század végén a lakosság csaknem 12%-a volt ortodox zsidó, Bonyhád mellett Paks lett a megyei zsidóság központja. A legnagyobb létszámarányt 1890-ben érték el, amikor a város 11803 lakosából 1362 volt zsidó. A vármegye második legnagyobb hitközségében az 1890-es évektől egyre erősödött az elvándorlás, a közösség lélekszáma fokozatosan csökkent. Az első világháború okozta veszteségeket a kivándorlások növelték. A tanulói létszám apadása miatt egyik iskolájukat is be kellett zárniuk.

Paks 1910-ben Tolna vármegye dunaföldvári járásának székhelye volt, ahol 12561 lakos élt, közülük 1011 fő (8%) volt zsidó. A zsinagóga épületében jelenleg a városi könyvtár működik.

A zsidó hősök emléktáblája – mely a közelmúltban kiesett foglalatából – a zsidó temetőben, a halottasház/ravatalozó északnyugati falánál található, rajta az alábbi 26 név olvasható: 

 
 Az 1914-1918. évi világháboruban a kötelességteljesités mezején elesett hősi halottaink
 
 
Bloch Manó gyalogos
Bloch Miksa gyalogos
Bergl Sándor gyalogos
Freund Andor szakaszvezető
Fischer Manó honvéd
Feldman Ignátz honvéd
Fischl Jakab honvéd
Glancz Jenő tűzmester
Grünhut Dezső honvéd
Herrman Dávid honvéd
Herrman Sándor honvéd
Herrman Vilmos honvéd
Klein Mór honvéd
Kohlman Simon honvéd
Krausz Béla őrmester
Lőwi Lipót honvéd
Pollák Lázár honvéd
Schossberger Sándor honvéd
Scherfer Adolf honvéd
Schwarz Izidor honvéd
Schwarz Oszkár honvéd
Seideman Gyula honvéd
Stern Lajos honvéd
Strausz Simon honvéd
Vágó Jenő hadapród
 Werczberger Farkas honvéd
 

 

 


Paks nagyobb térképen való megjelenítése


 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr61851988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2010.04.12. 14:09:01

Gratula, јó poszt!! Az 1930-as években - azt hiszem 1938-ban - született egy kiadvány: A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma című - nagyon sok, bár olykor ellentmondásos adattal..

Markgraf · http://www.legiobrigetio.com 2010.04.13. 10:33:02

A világháború zsidó hőseiről indult egy honlap, de sajnos félbemaradt:

www.giborim.hu/

Hertymorty 2010.04.13. 20:13:02

@MTi: igen, az album sok helyütt pontatlan, de így is fontos forrás.

@Markgraf: ismerem a lapot, sajnos régóta nem frissül.