drc barátunk alaposan nekiveselkedett és az alábbi vendégposzttal örvendeztetett meg bennünket. Történt pedig, hogy ő komolyan vette - általánosan mindenkinek szóló - felhívásunkat. A nemfelejtjük.blog.hu szívesen fogad olyan beérkező posztokat, ahol vállalkozó kedvű és a téma iránt érzékeny kollégék lakóhelyükön, vagy bárhol másutt felállított első világháborús emlékműveket mutatnak be némi kép és szöveg társaságában.
A blog jobb felső sarkában ugyan olvasható, de itt is megismételem azt az email címet, ahová ilyen tudósításokat várunk, illetve fogadunk. nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk - A szöveget írhatjátok magába az email-be, a képeket pedig jpg formátumban csatoljátok hozzá (javasolt képenként két felbontásban 800x600 és 640x480). Ha kissé utánajártok és találtok a település történetében az első világháborús hősökhöz kapcsolódó történetet, városi legendát, az még jobb. Megjelenés előtt pedig mindíg egyeztetünk szerzőinkkel. Ki sokat publikál, azt lehet, hogy be is vesszük szerkesztőként a projektbe. :)
Blogunk politikamentes, jellegét tekintve a hősökre való történelmi indíttatású emlékezés az, ami áthatja. Ezt pedig jól eltalálta drc barátunk írása. Íme:
Az első világégés idején már jelentős lakosságú, vármegyeszékhely szerepét1 is betöltő Nyíregyháza gazdag katonai történelemmel rendelkezik. Az 1753-ban tirpák telepesekkel betelepített városban szervezték meg például a szabadságharc alatt a honvédség 43. zászlóalját és ugyanitt állították fel a kiegyezés után a 82. gyalogoszászlóaljat és 4 . dzsidásszázadot valamint a 8. huszárszázadot is. Ezek az alakulatok az I. világháború hadszínterein is harcoltak, bár addigra már nem itt volt a bázisuk.
Nyíregyháza elsősorban a huszárjairól volt nevezetes, errefelé ha katonákkal vagy történészekkel iszik az ember még ma is éneklik a "Jó estét kívánok, / megjöttek a nyíregyházi huszárok. / Jöttek, láttak, győztek, / sok kislányt megfőztek." kezdetű nótát, ugyanis a 1891-ben hatalmas, több huszárezred befogadására is alkalmas laktanyakomplexumot bocsátott a vármegyeszékhely az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének rendelkezésére. (Az építtetés költségét kisebb részben az államkincstár, nagyobb részben pedig a város állta -- a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 40 éves lejáratú hiteléből.)2
Ebben a laktanyakomplexumban olykor 2-3 huszárezred is volt lebiztosítva, a 14. számú huszárezrednek és pótkeretének ez volt az anyabázisa, csupán egy rövid, hét éves időszakra hagyták el, de gyorsan vissza is jöttek, annyira jó volt itt nekik. A világháború kirobbanásáig megfordult a nyíregyházi huszárlaktanyában 10. császári és királyi huszárezred is, s a 14-esek visszahelyezésekor ide helyezték a gyöngyösi 15. számú huszárezred pótkeretét és a háború során később alkalmilag a 5. számú kassai huszárezredet is, de más fegyvernemek és alakulatok is megfordultak abban az időszakban Nyíregyházán:
"Az I. világháború kitörése után mindkét nyíregyházi huszáralakulat azonnal a frontra indult, s részt vett 1914 nyarán-őszén a galíciai lovasfelderítésekben és a kozákokkal történt első (a világháború történetében egyben utolsó) nagy lovasrohamokban is. A kassai 5. honvéd huszárezred 1914. augusztus 15-én Sztojanovnál, a 14-esek pedig augusztus 23-án Bucsacsnál estek át a tűzkeresztségen. A világháború négy éve alatt mindkét huszárezred szinte minden hadszíntéren megfordult: Galíciában, Volhíniában, a Pripjaty-mocsarak vidékén, Erdélyben, az olasz hadszíntéren a Piavénái. Nyíregyházán a nagylaktanyában a háború idején a 14. és a 15. huszárezred pótkerete szolgált, bevonultatva, kiképezve, s az alakulatok után indítva pótlásként az újabb korosztályokat. Az 5. honvéd huszárezred pótkerete Kassán tevékenykedett, hasonló feladattal, a Honvéd utcai kaszárnya egy ideig üresen állt, s a háború utolsó évében a magyar királyi 20. honvéd pótüteget helyezték el falai között.
A fentiek fényében nem meglepő, hogy áll a városban egy huszárszobor, ami táblája tanúsága szerint ugyan a II. világháborúban szolgált 4. huszárezred, az ún. Hadik huszárezredre emlékeztet, de szerintem (tekintve, hogy a második világégés idejére a városban a már több más fegyvernem kaszárnyái is álltak) igazából mégiscsak az I. világháborúhoz tartozik. (A laktanyájuk még ma is megvan, volt közben huszárlaktanya után csendőrlaktanya is, majd az Felszabadúlást követően szovjet laktanya -- innen a helyiek között ma még mindig használatos Guszev név4. A Déli Hadseregcsoport itteni alakulatai időközben kényelmesebb laktanyákba költöztek nálunk, s helyüket a régi huszárkaszárnyákban, egy tanácsi döntés következtében, a városi szegények, elsősorban a cigányság vették át.)
Íme a szobor:
A város a Nagy Háborúban elesett hősi halottairól egy önálló emlékművel emlékezett meg, ezt az akkori városháza (ma megyeháza) előtti téren 1928-ban avatták fel; a tér neve ma is Hősök tere5. Ezt a nagyszabású szoborcsoportot a város az ide egyébként is szívesen dolgozó6 Kisfaludi Stróbl Zsigmonddal terveztette meg. Az emlékmű főalakja egy sárkánnyal viaskodó férfi, aki öklével lesújtani készül a torkon ragadott fenevadra. A mozdulatok dinamizmusát bő, lobogó ingujjak emelik ki. A mészkőből készült posztamensen álló fő szobrot két mellékszobor egészíti ki. Az emlékművel szemben állva jobb felől eső egy elestében a katonát támogató nagy bajuszú földművest (tirpák?), a bal felől eső egy, a jövőbe félelemmel tekintő, családját (nő és gyermek) védelmezni kész férfit ábrázol.
Ezzel azonban még nem ért véget a szőke város első világháborús emlékhelyeinek sora. Van a nagyvárosnak egy lezárt temetője, nem messze az egykori huszárlaktanyától, a Friedmann telepen. Ez a Hősök Temetője. Erről a mai Hadik, Derkovics és Dugonics utcák valamint a Bólyai tér által határolt kegyeleti helyről már sok nyíregyházi sem tudja, hogy voltaképpen hol is fekszik, még kevésbé azt, hogy miképp került oda.
Az I. világháború idején ebben a városrészben, a huszár laktanya közvetlen szomszédságában működött az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadikórháza, a 2700 ágyas ún. Barakk-kórház. Ehhez a kórházhoz tartozott az 1915-ben megnyitott temető is, ahol a sírkövek összesen mintegy 3000 magyar és külföldi (pl. több mint 150 olasz, rengeteg román, orosz, dél-szláv és lengyel) hősi halott emlékét őrzik7. A temető ma szabadon látogatható, kapujának kulcsát a szomszédos, Wesselényiről elnevezett, szakiskola és szakközépiskola portáján kell elkérni.
A kulcsra kattintva vegyetek részt egy virtuális sétán ebben a kegyeleti emlékparkban:
(1) Előzőleg Szabolcs vármegye székhelye Nagykálló volt, de a legenda szerint a kállói fuvarosok eredménnyel lobbiztak a vasút ellen, s így vált az akkor még kevésbé jelentős (de alig 15 km-re keletre fekvő) Nyíregyháza a vasúti szállítás miatt hirtelenjében olyan fontos településsé, hogy a XIX. században már kérdés sem volt, hogy hová is építsék a vármegye házát.
(2) Forrás: Bene János: Nyíregyháza, a katonaváros
(3) Bene János: i. m.
(4) Annak ellenére, hogy hivatalosan újra Huszár telepnek hívják.
(5) Bár időközben volt Tanácsköztársaság tér is.
(6) Lsd. pl. a Szőke város blog bejegyzését.
(7) Forrás: Dr. Fazekas Árpád - Szekrényes András: Nyíregyháza temetői, Nyíregyháza, 1990 pp. 200 - 205
Kommentek