Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

4400 Nyíregyháza - Vendégposzt

2008.09.11. 12:30 | _drc_ | 8 komment

Címkék: katonai temető vendégposzt szabolcs szatmár bereg megye drc hadtörténet hadifogolytábor

drc barátunk alaposan nekiveselkedett és az alábbi vendégposzttal örvendeztetett meg bennünket. Történt pedig, hogy ő komolyan vette - általánosan mindenkinek szóló - felhívásunkat. A nemfelejtjük.blog.hu szívesen fogad olyan beérkező posztokat, ahol vállalkozó kedvű és a téma iránt érzékeny kollégék lakóhelyükön, vagy bárhol másutt felállított első világháborús emlékműveket mutatnak be némi kép és szöveg társaságában.

A blog jobb felső sarkában ugyan olvasható, de itt is megismételem azt az email címet, ahová ilyen tudósításokat várunk, illetve fogadunk. nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk - A szöveget írhatjátok magába az email-be, a képeket pedig jpg formátumban csatoljátok hozzá (javasolt képenként két felbontásban 800x600 és 640x480). Ha kissé utánajártok és találtok a település történetében az első világháborús hősökhöz kapcsolódó történetet, városi legendát, az még jobb. Megjelenés előtt pedig mindíg egyeztetünk szerzőinkkel. Ki sokat publikál, azt lehet, hogy be is vesszük szerkesztőként a projektbe. :)

Blogunk politikamentes, jellegét tekintve a hősökre való történelmi indíttatású emlékezés  az, ami áthatja. Ezt pedig jól eltalálta drc barátunk írása. Íme:

_____________________________

 

Az első világégés idején már jelentős lakosságú, vármegyeszékhely szerepét1 is betöltő Nyíregyháza gazdag katonai történelemmel rendelkezik. Az 1753-ban tirpák telepesekkel betelepített városban szervezték meg például a szabadságharc alatt a honvédség 43. zászlóalját és ugyanitt állították fel a kiegyezés után a 82. gyalogoszászlóaljat és 4 . dzsidásszázadot  valamint a 8. huszárszázadot is. Ezek az alakulatok az I. világháború hadszínterein is harcoltak, bár addigra már nem itt volt a bázisuk. 

Nyíregyháza elsősorban a huszárjairól volt nevezetes, errefelé ha katonákkal vagy történészekkel iszik az ember még ma is éneklik a "Jó estét kívánok, / megjöttek a nyíregyházi huszárok. / Jöttek, láttak, győztek, / sok kislányt megfőztek." kezdetű nótát, ugyanis a 1891-ben hatalmas, több huszárezred befogadására is alkalmas laktanyakomplexumot bocsátott a vármegyeszékhely az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének rendelkezésére. (Az építtetés költségét kisebb részben az államkincstár, nagyobb részben pedig a város állta -- a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 40 éves lejáratú hiteléből.)2

Ebben a laktanyakomplexumban olykor 2-3 huszárezred is volt lebiztosítva, a 14. számú huszárezrednek és pótkeretének ez volt az anyabázisa, csupán egy rövid, hét éves időszakra hagyták el, de gyorsan vissza is jöttek, annyira jó volt itt nekik. A világháború kirobbanásáig megfordult a nyíregyházi huszárlaktanyában 10. császári és királyi huszárezred is, s a 14-esek visszahelyezésekor ide helyezték a gyöngyösi 15. számú huszárezred pótkeretét és a háború során később alkalmilag a 5. számú kassai huszárezredet is, de más fegyvernemek és alakulatok is megfordultak abban az időszakban Nyíregyházán:

"Az I. világháború kitörése után mindkét nyíregyházi huszáralakulat azonnal a frontra indult, s részt vett 1914 nyarán-őszén a galíciai lovasfelderítésekben és a kozákokkal történt első (a világháború történetében egyben utolsó) nagy lovasrohamokban is. A kassai 5. honvéd huszárezred 1914. augusztus 15-én Sztojanovnál, a 14-esek pedig augusztus 23-án Bucsacsnál estek át a tűzkeresztségen. A világháború négy éve alatt mindkét huszárezred szinte minden hadszíntéren megfordult: Galíciában, Volhíniában, a Pripjaty-mocsarak vidékén, Erdélyben, az olasz hadszíntéren a Piavénái. Nyíregyházán a nagylaktanyában a háború idején a 14. és a 15. huszárezred pótkerete szolgált, bevonultatva, kiképezve, s az alakulatok után indítva pótlásként az újabb korosztályokat. Az 5. honvéd huszárezred pótkerete Kassán tevékenykedett, hasonló feladattal, a Honvéd utcai kaszárnya egy ideig üresen állt, s a háború utolsó évében a magyar királyi 20. honvéd pótüteget helyezték el falai között.

 
A háború végén az 5. honvéd huszárezred az olasz frontról tért haza, s november 24-én Kassán kezdte meg a leszerelést és a huszárok hazabocsátását, a császári és királyi 14. huszárezred pedig Erdélyben rakodott be, s november 11-én tért haza Nyíregyházára teljes rendben, fegyvereinek megtartásával. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után a közös hadsereg is szétoszlott, ám a 14. huszárezred tisztikara, altisztjei és a legénység önként visszamaradt része mint karhatalom tovább működött Nyíregyházán Oehm Tivadar alezredes, ezredparancsnok parancsnoksága alatt. 1919 januárjában az ezredet magyar királyi 5. honvéd huszárezreddé keresztelték át, s itt jelentkeztek a korábbi császári és királyi 3., 6., 12., 14., 15. és 16., valamint a magyar királyi 2. és 5. honvéd huszárezred további szolgálatot vállalni kívánó katonái is. Az áprilisi román támadás elől harcolva visszavonuló huszáralakulatokból 1919 decemberében Miskolcon megalakult a Duna-Tiszaközi 4. huszárezred, s a román csapatoknak a Tiszántúlról való kivonulása után, 1920. március közepén a 4. huszárezred Oehm Tivadar alezredes parancsnoksága alatt ismét elfoglalta régi laktanyáját. Ugyanakkor a volt magyar királyi munkácsi 11. és szatmári 12. honvéd gyalogezred utódjaként alakult meg Nyíregyházán a 12. honvéd gyalogezred."3
 

 

A fentiek fényében nem meglepő, hogy áll a városban egy huszárszobor, ami táblája tanúsága szerint ugyan a II. világháborúban szolgált 4. huszárezred, az ún. Hadik huszárezredre emlékeztet, de szerintem (tekintve, hogy a második világégés idejére a városban a már több más fegyvernem kaszárnyái is álltak) igazából mégiscsak az I. világháborúhoz tartozik. (A laktanyájuk még ma is megvan, volt közben huszárlaktanya után csendőrlaktanya is, majd az Felszabadúlást követően szovjet laktanya -- innen a helyiek között ma még mindig használatos Guszev név4.  A Déli Hadseregcsoport itteni alakulatai időközben kényelmesebb laktanyákba költöztek nálunk, s helyüket a régi huszárkaszárnyákban, egy tanácsi döntés következtében, a városi szegények, elsősorban a cigányság vették át.)

Íme a szobor:

háttérben a szecessziós NYÍRVÍZ-palota A magyar huszár szobra

 

 

 

 

 

 

A város a Nagy Háborúban elesett hősi halottairól egy önálló emlékművel emlékezett meg, ezt az akkori  városháza (ma megyeháza) előtti téren 1928-ban avatták fel; a tér neve ma is Hősök tere5. Ezt a nagyszabású szoborcsoportot a város az ide egyébként is szívesen dolgozó6 Kisfaludi Stróbl Zsigmonddal terveztette meg. Az emlékmű főalakja egy sárkánnyal viaskodó férfi, aki öklével lesújtani készül a torkon ragadott fenevadra. A mozdulatok dinamizmusát bő, lobogó ingujjak emelik ki. A mészkőből készült posztamensen álló fő szobrot két mellékszobor egészíti ki. Az emlékművel szemben állva jobb felől eső egy elestében a katonát támogató nagy bajuszú földművest (tirpák?), a bal felől eső egy, a jövőbe félelemmel tekintő, családját (nő és gyermek) védelmezni kész férfit ábrázol.

a hősi emlékmű a főalak

a jobb felőli mellékalakok  a bal felőli mellékalakok

az emlékmű egyik táblája, alatta Szabolcs vármegye címere  az emlékmű másik táblája (a hátoldali)

Ezzel azonban még nem ért véget a szőke város első világháborús emlékhelyeinek sora. Van a nagyvárosnak egy lezárt temetője, nem messze az egykori huszárlaktanyától, a Friedmann telepen. Ez a Hősök Temetője. Erről a mai Hadik, Derkovics és Dugonics utcák valamint a Bólyai tér által határolt kegyeleti helyről már sok nyíregyházi sem tudja, hogy voltaképpen hol is fekszik, még kevésbé azt, hogy miképp került oda.

forrás: Dr. Fazekas Árpád - Szekrényes András: Nyíregyháza temetői

Az I. világháború idején ebben a városrészben, a huszár laktanya közvetlen szomszédságában működött az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadikórháza, a 2700 ágyas ún. Barakk-kórház. Ehhez a kórházhoz tartozott az 1915-ben megnyitott temető is, ahol a sírkövek összesen mintegy 3000 magyar és külföldi (pl. több mint 150 olasz, rengeteg román, orosz, dél-szláv és lengyel) hősi halott emlékét őrzik7. A temető ma szabadon látogatható, kapujának kulcsát a szomszédos, Wesselényiről elnevezett, szakiskola és szakközépiskola portáján kell elkérni. 

A kulcsra kattintva vegyetek részt egy virtuális sétán ebben a kegyeleti emlékparkban:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(1) Előzőleg Szabolcs vármegye székhelye Nagykálló volt, de a legenda szerint a kállói fuvarosok eredménnyel lobbiztak a vasút ellen, s így vált az akkor még kevésbé jelentős (de alig 15 km-re keletre fekvő) Nyíregyháza a vasúti szállítás miatt hirtelenjében olyan fontos településsé, hogy a XIX. században már kérdés sem volt, hogy hová is építsék a vármegye házát.

(2) Forrás: Bene János: Nyíregyháza, a katonaváros

(3) Bene János: i. m.

(4) Annak ellenére, hogy hivatalosan újra Huszár telepnek hívják.

(5) Bár időközben volt Tanácsköztársaság tér is.

(6) Lsd. pl. a Szőke város blog bejegyzését.

(7) Forrás: Dr. Fazekas Árpád - Szekrényes András: Nyíregyháza temetői, Nyíregyháza, 1990 pp. 200 - 205

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr89658190

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cromwell2.0 2008.09.11. 21:28:17

Ehhez nehéz bármit hozzátenni... Igényes, szép munka! GRATULÁLOK!

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.09.11. 21:56:20

Végre megtudtam nézni a képvetítést - a munkahelyi gépen nem ment. Nagyon jó képeket készítettél, drc!

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2008.09.11. 22:05:54

köszönöm a dicséretet -- simogatja a lelkemet. még akkor is, ha tudom, hogy van még egy csomó hiány benne...

(a képekkel kapcsolatban azért megjegyzem, hogy nagyon sok benne a görbe vonal, a gránit obeliszk pl. igénytelenül balra dől [kézből fotózás, ugye, állvány nélkül] és a valóságban a beköszönő képen lévő nyitvatartás-tábla sem annyira ferde...)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.09.12. 00:19:53

Jajj, ne legyél már maximalista, könyörgök!

Fogadjunk, hogy vizuálesztétikát is hallgattál valamikor, valahol...

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2008.09.12. 08:57:02

inkább filmesztétika volt az... de igaz. :)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.09.12. 11:06:00

Na tessék, milyen szimatom van :-)

Mentula 2008.09.12. 18:19:21

Akárhogyis, drc magasra tette a vendégposzt lécet, grat :)

Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2008.09.12. 22:33:00

szimat? ez már inkább alaposan kifejlesztett hatodik érzék :)
süti beállítások módosítása