Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

2634 Nagybörzsöny

2009.02.20. 09:00 | MuellR | 22 komment

Címkék: pest megye nagybörzsöny

Nagybörzsöny a Börzsönyben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park nyugati peremén található. Mai nevét az 1908-as közigazgatási átalakításokkor kapta, addig Börzsönyként, vagy – főleg németajkú lakosai – Pilsen-ként emlegették.

Korai történetét Batizi Zoltán emígy foglalja össze:

„A falu első említése a dömösi prépostság alapításának idejéből, 1108 környékéről származik, amikor itt - Belsun faluban - két szolga családot adományoz Könyves Kálmán testvére Álmos herceg a prépostságnak, akik kötelesek szekereikkel szállítani az egyházi személyeket. A XII. század derekán, II. Géza király uralkodása idején indult meg az ország lakatlan vagy gyéren lakott területeinek nyugati telepesekkel való betelepítése; ekkor érkeztek az első német telepesek az erdélyi Szászföldre, a Szepességbe, és - kisebb számban - az ország számos egyéb vidékére. Ez a bevándorlási időszak egy évszázadon át, kb. az Árpád-kor végéig tartott, s igen valószínű, hogy ekkor érkeztek Börzsönybe a szintén szásznak nevezett telepesek.”

Szabadalmas bányaváros volt Nagybörzsöny, már az Árpádok alatt is (persze az Esztergomi érsekség tulajdonát képezte). Gazdag arany-, ezüst-, vasérc-, ólom- és kénkészlettel rendelkezett. A feljegyzések Belusn, Bersen és Wersenként is emlegetik ez idő tájt (Elképzelem szegény eleinket: -Hová megyen? -Bersenbe! –Olyan erre nincs, csak Wersen! Aztán jó cifrán elküldték az írástudókat és a korabéli kartográfusokat a kunok vidékére…).
A XIII. század elején, andezitkőből emelt templom (Szent István templom) fogadja a faluba betérőket. Művészettörténész szakemberek szerint kétemeletes, ikerablakos homlokzati toronnyal, famennyezetes hajóval és félköríves szentéllyel rendelkezik, valamint főpárkányáról tizenkilenc, „jó magyaros képű emberfő” kémleli az Ipolyt. Persze a német lakosok is ki akarták venni részük a vallásgyakorlásból, ezért ők építettek maguknak egy Bányásztemplomot. A község többi temploma a XVIII. – XIX. században épült. (Ahogy látogatásom alkalmával egy helybéli arc mondta: „Nyolc templom, négy kocsma. Nem jó arány.”)

A XV. században Zsigmond és Albert király Elba-völgyi szászokat telepített ide, szakértő német bányászmestereket. A község képe még most is bányászvároséra emlékeztet.
A török Buda eleste után hódította meg Hont vármegyét, vele együtt Nagybörzsönyt is. A lakosság ebben az időben térhetett át az evangélikus vallásra, amit a mai napig sikerült megőriznie. Az Oszmán hódoltság alatt a környék legnépesebb települése volt, lakosai óriási mennyiségű bort termeltek. A bányászati tevékenységet ezzel egyidőben beszüntették, és csak a török kiűzése után vetődött fel a földi kincsek kitermelésének felélesztése. Habár a gondolat megvalósítása kudarcba fulladt, a fejlett település számos magyar, szláv és felvidéki német családot vonzott magához. Ekkoriban annyira működőképes volt az integráció és annyi német volt itt, hogy a betelepülők néhány évtized alatt szinte elfelejtették magyar illetve szláv anyanyelvüket. A bányák még egy kicsit, a XVII. sz. végétől a XVIII. századi kimerülésükig üzemeltek.

A börzsönyiek derék hazafinak bizonyultak, támogatták Rákóczit, Kossuth felhívására elküldték fiaikat vérüket ontani a szabadság oltárán. Az I. világháború Nagybörzsönynek több mint 70 férfi életébe került, ami kimagasló a környék falvaihoz képest.
A Trianoni döntés nem csak a rokonoktól, legelőktől vágta el a lakosságot, hanem legjelentősebb piachelyeiktől (Selmecbánya, Léva, Ipolyság, Párkány, ill. Esztergom) is.

Az 1941-es népszámláláskor a lakosság többsége német származásúnak és/vagy anyanyelvűnek vallotta magát. A német és a magyar kormány 1942-ben kötötte meg az első szerződést a Waffen SS sorozásokról. Nagybörzsönyből 11, a VII. csendőrkerületből összesen 15 (A VII. csendőrkerületbe még Nagymaros tartozott) önkéntes jelentkezett. 1944-ben az erőszakosan besorozottakkal együtt kb. 100 börzsönyi férfi került a Waffen SS kötelékébe.

A háború után, a kollektív bűnösség elvét alkalmazva, üldöztetésben részesültek a német hadseregben szolgáló személyek, és kitelepítésre kerültek, akik korábban németnek vallották magukat (52 helybéli család). Utóbbiak elveszítették házukat, földjüket, vagyonukat és szlovák többségű Nógrád megyei falvakba telepítették, helyükre Felvidékről elüldözött magyarokat költöztettek. Az 50-es években többen visszaköltöztek, ám az erőszakos szövetkezesítés és földjeik elvesztése következtében – munkahelyek és megélhetési lehetőségek hiányában – egyre többen kényszerültek átköltözni a városokba.
A háború előtti 1900 lakosból a történelem viharának köszönhetően mára 800 alá csökkent, az összetétel is vegyessé vált. A falu összességében magyarrá lett, s mára már csak az idősek beszélik a régi német nyelvet.

Végül pedig emlékezzünk a község Nagy Háborúban odaveszett 78 bátor katonájára!

”Hálás kegyelettel örökítjük meg azoknak emlékét, akik a reánk kényszerített világháború titáni küzdelmeiből hősi halálukkal vették ki részüket”

„Antal György, Antal János, Ábel János, Balogi János, Diamant Sándor, Diamant Soma, Durján István, Durján Imre, Durján József, Effenberger István, Effenberger Lipót, Fleischer András, Fleischer István, Fleischer Márton, Freml Alajos, Freml János, Glázer Antal Alsó, Glázer Antal Felső, Glázer Imre, Glázer István Jer., Glázer János Jer., Glázer Jeremiás, Goldschnickel Gusztáv, Gracza András, Gracza István, Grósz András Felső, Grósz András Somogyi, Grósz János Katona, Grósz János Klein, Grósz János Prommer, Grósz József, Grósz Károly, Grósz Márton Felső, Grósz Márton Grósz, Grósz Márton Schneider, Grózer János, Hajabács Károly, Horváth István, Horváth Károly, Kanala János, Kempf András Hirth, Kempf András Molnár, Kempf György, Kempf István, Kempf János Molnár, Kempf Márton, Kempf Mihály, Klein György, Klein István Glázer, Klein István Mascher, Klein János, Klein József, Kolczer István, Krausz József, Krébesz József, Melich András, Melus József, Menyes András, id. Menyes István Jakab, ifj. Menyes István Jakab, Mittnauer István, Müller János, Nemszilaj János, Pális József, Paulik Márton, Pintér Mihály, Prommer János, Schneider János, Schönberg Károly, Somogyi János Haskó, Somogyi János Sámuel, Szabó András, Szabó István, Szloboda Imre, Szloboda István, Szloboda József, Tóth Ferenc, Weisz György”
 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr64896840

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ekkerjoz 2009.02.20. 12:38:19

A Waffen SS-be kezdetben csak NSDAP tagok jelentkeztek önként, később bármely német-szász nemzetiségű férfit, aki a birodalommal szövetséges, vagy csatolt, sőt megszállt területek lakója volt, szóval majdnem mindenkit besoroztak. Mindenképpen szimpatizálni kellett a náci eszmékkel, bár más alternatíva nem nagyon volt abban az időben.

Az első háború hősei ennél sokkal tisztább háborúban estek el, nem kell holtukban is magyarázkodniuk.

MTi 2009.02.20. 13:08:41

Szent Miklós van a jelvényen?
Szerintem is egyértelműbb az I. vh megitélése, nem kell magyarázni az ideológiát...
A katonák egyszerűen teljesítették a haza és a király iránti kötelességüket. Meg a "háborús bűnök" sem voltak még "divatban", elég volt az ellenséget legyőzni, nem kellett mindenáron megsemmisíteni - bár ez nem ilyen egyszerű....

MuellR · http://cartoonheroes.blog.hu 2009.02.20. 13:36:30

Természetes, hogy az I. vh tisztább, megítélése egyértelműbb. A további részletek pusztán a teljesség kedvéért kerültek bele.

MuellR · http://cartoonheroes.blog.hu 2009.02.20. 13:46:25

@MTi: Szent Adalbert ácsorog a jelvényen!

MTi 2009.02.20. 14:10:49

Csak a püspöki süvegről gondoltam, hogy Miklós... :)

MuellR · http://cartoonheroes.blog.hu 2009.02.20. 14:23:58

Hehe. Majd festünk neki krampuszt meg puttonyt:D

ekkerjoz 2009.02.20. 14:25:25

@MuellR: Nem kritikának szántam, a poszt korrekt. Én is sváb vagyok, ha negyven évvel korábban születek, biztosan az SS-be állok. Ennyit erről, tisztelet minden katonának, aki a hazáért esett el, bármilyen oldalon.

MTi 2009.02.20. 14:58:56

@ekkerjoz: Jelenleg a bácskai Péterréve település I. vh-s hősi halottainak adattárát "csiszolgatom" és az anyakönyvekben találtam egy Ekker-családot. A 19. sz. második felében szvsz csak egy ilyen vezertéknevű család volt Péterrévén - közülük nem esett el senki az I. vh-ban. Nem rokonság?

MuellR · http://cartoonheroes.blog.hu 2009.02.20. 15:53:55

@ekkerjoz: :) Na ja. Svábok tartsunk össze. Bár nagynénémék állítása szerint + láttam pár zsákot a börzsönyi hagyatékból, anno 'Miller'-ként voltunk ott. Dédszülői ház gerendájába John Miller volt vésve a beszámolók szerint. Én erről már nem tok' semmit. Ír vagy vmi angolszász felmenőket rebesgetnek. A másik ág meg Tolna megye, Czinkon. Úgyhogy nagy valószínűséggel engem is beszippantott volna az SS. És egyetértek, dicsőség és tisztelet azoknak, kik a honért haltak!

ekkerjoz 2009.02.20. 16:32:34

@MTi: Nagyapám még Ecker volt, ettől még lehettek arra rokonok, tudnál küldeni adatokat?

ekkerjoz 2009.02.20. 16:35:28

@MuellR: Széchenyi idején, de szinte a századfordulóig mindent angolok építettek, Lánchidat, Alagutat, vasutat. A svábok inkább kézművesek voltak, csak a dualizmus alatt épültek német, osztrák befektetésekből ipari üzemek.

MTi 2009.02.20. 16:48:47

@ekkerjoz: csak halkan jegyzem meg, hogy szerintem nem az NSDAP-ról, hanem a Volksbundról volt szó... A Pártnak nem volt akkor tagsága Mo-n.

Az 1942-es Waffen-SS toborozásnál az V. csendőrkerület - ide tartozott a Bácska is - vitte a prímet: Számvéberék adatai szerint 10 585 fő jelentkezővel (Apatin 673, Cservenka 600, Szilberek Hódság 400, stb.)
Hogy miért volt nagy a jelentkezés, arra szerintem az ideológia mellett, anyagi válasz is volt:magyar viszonylatban EGY német hadisegélyből is vígan elélt egy népesebb, iparos bácskai sváb család...

MuellR · http://cartoonheroes.blog.hu 2009.02.20. 16:57:09

@ekkerjoz: Igen, ebben van ráció. Tekintettel a Budapest-Vác vasútvonal relatív közelségére.

MTi 2009.02.20. 16:57:42

@ekkerjoz: Bocs, elnéztem hogy már válaszoltál.
Itt már magyarosan, Ekkernek írja.
Most digitalizáljuk a péterrévei egyházi anyakönyveket a zentai levéltárban - szerintem 2 héten belül DVD-re tudom dobni az egész cuccot. Sajnos névmutatókkal rosszul állunk - csak a kereszteltekhez van, az is csak 1888-tól 1900-ig. Ja, nem mondtam de gondolhatod: mind hithű katolikusok... :)
lemil-blogbulin márc. 14-én előfordulsz-e? én tervezem.... :)

ekkerjoz 2009.02.20. 17:09:51

@MTi: Ja, én írtam rosszul a pártról.

Készülök a bulira, de nem merem elkiabálni, múltkor lemaradtam Tiboru grillpartijáról, aztán elmaradt a szilveszter is...
Szóval, készülök.

MTi 2009.02.20. 17:11:43

@ekkerjoz: Mert akkor tudnám vinni az anyagot... :)

MTi 2009.02.20. 17:15:55

Mellesleg nem tudom, hogy a márc. 14-ei nagykörúti bulizásnak mekkora a biztosnági kockázata? :-D (főleg nekem, mint "turistána" :-D)

ekkerjoz 2009.02.21. 09:25:54

@MTi: Hát, bármi lehet, nemzeti ünnep lesz. Drazsétól minden kitelik.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.02.21. 13:18:25

@MTi:

Á, a cirkusz másnap lesz, amikor mi a pihenés és a lábadozás oltárán áldozunk :-)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.02.21. 13:22:10

Érdekes ez a "Glázer Antal Alsó" és "Glázer Antal Felső"... Gondolom, a település alvégén, illetve felvégén lakhattak, és megkülönböztető jelző volt, mint Végváron (és máshol) a családnév előtti betű...

MTi 2009.02.21. 13:53:55

@tiboru: Szűkebb pátriámban is van ilyen bőven, a ragadványnevek átmentek vezetéknévbe.
Pl. Magyarkanizsán és a környező tanyavilágban nagyon gyakori a Pósa vezetéknév. Egyszer kérdezetem az egyik cimbit, hogy ő melyik Pósa, erre mondotta, hogy ő Trüty Pósa... (no ezt hivatalosan nem is használták!)
Zentán meg Tiszát lehetne rekeszteni Tóth és Molnár vezetéknevű emberekkel :) Ezért aztán van Tóth Szuszogó, Tóth Vásárhelyi, Tóth Horti, Tóth Bojnik meg Molnár Szipán, Molnár Gábor vezetéknév, de nálam a Molnár Vakarcs vitt mindent :)

MuellR · http://cartoonheroes.blog.hu 2009.02.22. 15:48:14

@tiboru: Én első blikkre az idősebb-fiatalabb elkülönítésre gondoltam az alsó-felsőnél. De a helyrajzi tájolás is logikusnak tűnik. Találékony nép vagyunk no.
süti beállítások módosítása