Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

7084 Pincehely

2009.08.03. 08:00 | Hertymorty | 5 komment

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

A 2429 fő (2008) lakosú település a Kapos völgyében helyezkedik el, Simontornyától 10 km-re, a 61-es főút és a Budapest-Pécs vasúti fővonal mellett. A nagyközség Görbő, Gyánt, valamint Pincehely községek egyesítésével jött létre 1930-ban.
 
Görbő első írásos említése 1138-ból ismert, ekkor a Dömösi apátság birtokaként szerepel II. Béla király adománylevelében, majd 1337-ben bukkan fel neve újra, amikor Erzsébet királyné visszaszolgáltatja a Görbőnek nevezett birtokot korábbi tulajdonosa részére. 1397-ben a Kanizsai, 1430-ban a Garai család birtokolta. A törökök valószínűleg már a mohácsi csata évében, 1526-ban elousztították Az 1542. évi adóösszeírás szerint Pesthy György, míg a következő évben már Révay Ferenc tulajdona.
A törökök kiűzése után az Esterházyak birtokába került, népesített pusztaként csak 1850-ben alakult önálló községgé, majd Belecskával körjegyzőséget alapított. A XVIII. század első évtizedeiben a Görbőn élő, jelentős megyei tisztséget viselő családok egyikének, ifjabb Csefalvay Ferenc alispánnak kastélyában élt Vörösmarty Mihály joggyakornokként 1822-1823-ban. Görbő 1910-ben Tolna vármegye simontornyai járásában feküdt, 911 magyar lakossal. 1930. január 1-jén egyesült Pincehellyel.
 
Gyánt első alkalommal III. Béla király 1193-ban kelt oklevelében szerepel, ahol a székesfehérvári johanniták rendházának tartozéka, majd 1360-ban Kont Miklós nádor Gyánt birtokban megerősíti a lovagokat. 1405-ben, Zsigmond király uralkodása idején is említik, amikor a Kanizsai család várnagyai uraik parancsára  Szent Márton ünnepe után megtámadták Gyántot, Miklós plébánost házából kizavarták, borzasztóan elverték, elvették ruháit és egyéb javait, majd a keresztesek szolgálatában álló Balázs nevű jobbágyot foglyul ejtették. 1411-ben a fehérvári káptalan ismét beszámolt a Kanizsaiak hatalmaskodásaról, amikor azok a Gyánt faluhoz tartozó földeket maguknak elfoglalták.
A következő adat 1430-ból származik, amikor Ozorai Pipo özvegye nem fogadta el Gyánt újonnan kijelölt határait és pereskedés kezdődött Gyánt birtoklásáért közte, a fehérvári káptalan és az esztergomi érsek között. Mátyás király 1475-ben keltezett oklevele Gyántot már mezővárosnak nevezi. A törökök valószínűleg már a mohácsi csatavesztés után, 1526-ban elpusztították, az 1542-1543-as adóösszeírások szerint elhagyott hely volt, 1651-ben is lakatlannak jelölték, 1669-ban viszont már rácok lakták. A felszabadító háborúk befejezése után szintén az Esterházyak birtokába került, de továbbra is puszta maradt.
 
Pincehelyt 1424-ben a simontornyai vár tartozékaként említik, amikor a Kanizsai család Ozorai Pipóval birtokot cserélt. 1430-ban már a Garai család, 1542-ben a simontornyai vár volt urának, Pesthy Gergelynek özvegye, majd 1543-ban Révay Ferenc birtokolta, ugyanezen évben a törökök Simontornya várával együtt elfoglalták.
1559-ből és 1571-ből származó adatok szerint Várpalota várához tartozott. 1560-ban I. Ferdinánd király Pincehely, Gyánt és Görbő birtokokat szolgálataikért Zay Ferenc kassai parancsnoknak, Liszthy János kapitánynak és Viczmándy Mátyásnak adományozta. 1630 körül lakatlan volt, 1651-1652. és 1667-1668 évben lakói 2 pár csizmát és 12,-Ft-ot fizettek földesuruknak.
1686. szeptember 26-án Bádeni Lajos seregei rövid ostrom után elfoglalták Simontornyát, majd másnap Pincehelyt is. A szervezett újratelepítés 1695-ben kezdődött meg, amikor a községet Forintos Péter, Esterházy nádor megbízottja az 1695. szeptember 10-én kötött szerződés alapján magyar nemzetiségű lakosokkal telepítette be.
I. Lipót császár 1703. április 27-én vásártartási jogot adományozott Pincehelynek, melynek lakossága ekkor már elérte az 500 főt. A fejlődést visszavetette az a tény, hogy Rákóczi-szabadságharc során 1704-ben és 1706-ban a rácok kétszer is felégették. 1786-ban a mezővárosban már 261 házban 1590-en laktak, a XIX. század elején a  lélekszám meghaladta a 2000 főt.
 
 
Vályi András: Magyar országnak leírása szerint (Buda, 1796): „Pinczehely. Magyar Mezőváros Tolna Vármegyében, földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Simontornyához 1 mértföldnyire, határjában erdeje nintsen, szőlei vannak a’ szomszéd határban, dohánnya jó terem, más javai is vannak, első osztálybéli.”
 
1848. szeptember 30-án az ozorai győzelmet megelőző napokban a Pincehely környéki nemzetőrök és népfelkelők megtámadták és részben lemészárolták a falun áthaladó horvát hadtáp- és sebesültszállítmány kísérőit. Roth vezérőrnagy megtorlásként hadisarc behajtása után feldúlatta és felgyújtatta a falut.
 
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) szerint „Pinczehely, magyar m.v. Tolna vmegyében, a Kapos mellett, kies vidéken, ut. p. Nagy-Dorog. Lakja 2200 rom. katholikus, kik első osztálybeli határukon 105 egész urbéri telket birnak. A föld fekete és jó búza termő, de dohány is termesztetik; rétjei kövérek; szőlőket mind helyben, mind a görbői és gyanti pusztákon birnak; az uraság pedig nemesitett birkákat tenyésztet. Kath. paroch. templom nagy és kellemes csengésű harangjairól nevezetes. Birja a várost h. Eszterházy.”
 
Pesthy Frigyes helynévtárában írja:
„I. Pinczehely, (…) Dombóvári járáshoz tartozó (…) Mváros áll 489 szép számú Ház — és 2500 lélekből melly egészben RCatholicus és Tiszta Magyar nevezetes 4 országos vásárán kívül a' Templom Bucsu vásárjáról is híres, melly Sarlós Boldog aszony napján tartatik.
II. Pinczehely, egy monda szerént Vinczehely, melly itt koron székelő Törők Basától vette volna nevét, kinek föld-vára, a' Kis=Gyánti szőllö hegyek magoslatán (:Nebojsz:) név alatt még máig is feltalálható és szemlélhető, benne még a régi alagútnak egy része most is látható, de bizonyos az, hogy Pinczehely még a' Mohácsi gyászos vész előtt már község és Plébánia volt, hajdan egészen Sziget környezve, a' most mint rendes medrében szorított Kapós folyam ingoványaitol.”
 
Az 1874-es közigazgatási átszervezés során a település az új besorolás szerint nagyközségi rangot kapott a dombóvári járásban. 1910-ben már Tolna vármegye tamási járásához tartozott, lakosainak száma 2927 fő volt, ebből 2859 magyar. A tamási járásból sorozott katonák nagy része a császári és királyi 44. közös gyalogezred és a 17. (székesfehérvári) honvéd gyalogezred soraiban szolgált.
Az emlékmű a katolikus temetőben lévő kápolna oldalán kapott helyet, felirata szerint 1987-ben készült, neveket nem tartalmaz. Hegedüs Gyula: Pincehely története c. könyve alapján az első világháború hősi halottainak névsora az következő:
 
 
Antal József
Bakonyi Sándor
Balázs József
Béndek Miklós
Béres Pál
Bihácsi Károly
Blázsovics Lajos
Bognár András
Bognár Pál
Bognár Vince
Bosznai Jenő
Budai Mihály
Csombári Mihály
Csomor József
Farkas Antal
Farkas Ede
Farkas Gyula
Farkas János
Fülöp Mihály
Habedli Ignác
Hegedűs Mihály
Horváth Antal
O. Horváth Antal
Horváth Márton
Horváth Pál
Illés György
Iván György
Katona Ferenc
Kleiber János
Kovács Antal
Kövecses Gellért
Kupi András
László Gyula
Májer Péter
Nagy László
B. Németh György
Nyirati József
Ördög István
Petrán Rudolf
Pintér György
Piszker Lajos
Plank Ferenc
Pőcz Gellért
Pőcz Mihály
Prutscher Ferenc
Radas Gellért
Radas Péter
Sarkantyú Antal
Sarkantyú Lajos
Somogyi Gáspár
Sipos Ferenc
Söröss Sándor
Stern Pál
Sultheisz Lajos
Szabó János
Szalvick János
Szaurek János
Szalai János
Szántó Gyula
Széder József
Szőke András
Szőke János
Szűcs Imre
Vas József
Varga Mihály
Vámi István
Zádori Jakab
Zsiga Márton

 

 


Pincehely nagyobb térképen való megjelenítése

 

 


 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr131266293

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jeges_ 2009.08.03. 09:09:10

Ez igen,szerintem az eddigi legjobb posztok egyike, jó olvasmány a reggelim mellé :) Nagyon tetszenek a képek. A templom mellett ez már egy felhagyott temető?

Hertymorty 2009.08.03. 09:15:29

Nem, a temető ma is használatban van, csak az új sírok sorai kb. 50 méterrel feljebb kezdődnek és a régieket nem számolták fel.

MTi 2009.08.03. 19:39:59

Elhagyatotnak tűnik ez a kis kápolna. Használják még?

Hertymorty 2009.08.03. 20:31:44

@MTi: nem tudom és azt sem, hogy ki építtette - de utánajárok
süti beállítások módosítása