A 485 fő (2009) lakosú település Tolna megye délnyugati részén, a Völgység dombjai között, a Hidas-patak völgyében fekszik. Neve valószínűleg személynévi eredetű, a múlt századig Mutsi írásmóddal használták. 1333-ban és 1403-ban már önálló plébániaként említik. A török hódoltság első időszakában lakott maradt, a simontornyai szandzsák 1554. évi fejadó összeírásában 11, az 1571. éviben 39, az 1583. éviben pedig 36 adózót jegyeztek fel. A XVII. század második felében a Botka-család szerezte meg.
Az 1690. évi Urbarium et Conscriptio szerint „Hegy és völgy közt fekszik, Simontornyától 4 mérföldnyire, határtalan makkoserdőben. 170 erős holdat tartanak, a rét legalább 20 hold. Az erdőben legeltetnek. A szőlő 8 év óta elhagyottan van, legalább 200 kapásnyi, közepes minőségű bort ad. Halászat nincs, ugyanúgy malom, sem templom, kastély nincsen, sem híd. Földműves legfeljebb 9, zsellér 2. Földesuruk Botka Ferenc.”
A Botka családtól vásárolta meg 1700. április 20-án gróf Sinzendorf, a német-római birodalom kincstárnoka és fősolymásza. Az 1717. évi házadó-összeírás még nem sorolta fel a lakott helyek között, újratelepítése 1718-ban kezdődött felvidéki lutheránus telepesekkel. A telepítő Sinzendorf gróf volt, aki a községet 1722-ben 30 egyéb településsel együtt eladta Claudius Florimundus Mercy grófnak, császári tábornoknak, a Temesi Bánság kormányzójának. Ezt követően római katolikus vallású, német anyanyelvű telepesek érkeztek, a fuldai apátság volt jobbágyai, akik kiváló mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, a szőlőtermeléshez is értettek.
1745-ben már 125 család élt Mucsiban, 717 lélekkel. A lakosság számának emelkedése miatt 1745-ben önálló papot kértek a pécsi püspökségtől. A község 1773-ban az Apponyi család birtokába került.
Fényes Elek Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) szerint: „Mucsi, német falu, Tolna vmegyében, 1588 kath., 3 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyház. Roppant szőlőhegye jó bort terem. Erdő. Homokos határ. Dohány termesztés. F. u. gr. Apponyi Antal. Ut. p. Bonyhád.”
A település 1913-ban Tolna vármegye dombóvári járásához tartozott, lakóinak száma 2192 fő volt, az 1910-es népszámlálás adatai szerint. Az első világháborúban elesett hősök emlékét két, a Szent István király tiszteletére szentelt, 1783-ban elkészült római katolikus templom külső falán, a bejárat mellett elhelyezett márvány emléktábla őrzi. Ezek 1924-ben készültek, a „község közönségének adományából”, rajtuk az alábbi 44 név olvasható:
Mucsi község világháborúban elesett hősei
1914-1918
Bernhárd György
Bertusz Ádám
Bittner György
Bittner György
Bleszer Frigyes
Bohn János
Both Miklós
Czentner János
Eng István
Erb Ádám
Fádl Heinrick
Faulhaber György
Feuerstein Ádám
Fink György
Fink János
Firle András
Firle János
Fuxberger István
Ginser Jakab
Gommerman János
Grabbenau György
Hartung János
Hilbert István
Hohman János
Jahn Antal
Jáhn János
Jehn Jakab
Krapp András
Lotz Ádám
Märcz András
Martin István
Mercz Péter
Minker József
Müller Ádám
Neth István
Ruppert István
Ruppert János
Ruppert János
Stigler János
Streitenberger Péter
Szeifert Ádám
Szeifert János
Wéber József
Zenner Frigyes
Mucsi nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek