Innen olvastok ti

zászlók szerint

momentán

who's online

Címkék

3 nf ho (4) adatbázis (3) ajánló (3) állatorvosok hősi emlékműve (1) átirányítás (1) bajorország (1) baranya megye (2) békés megye (1) blog (1) borsod (1) borsod abaúj zemplén megye (8) bréking nyúz (8) budapest (42) budapesti turista egyesület (1) budapest (1) csongrád megye (8) délvidék (8) doberdo (4) drc (9) előadás (5) elpusztult emlékmű (2) elte (2) erdély (9) evangélikus (1) evezős egyletek (2) ezredtörténet (1) fejér megye (2) felhívás (1) felvidék (1) filmajánló (1) fotó (1) gimnázium (1) gyalogezred (2) gyóni géza (2) győr moson sopron megye (6) hadifogolytábor (2) hadifogság (1) hadtörténelmi délutánok (1) hadtörténet (10) hadtörténeti intézet és múzeum (1) hertymorty (2) heves megye (4) hősök napja (1) huszár (1) hv 10 gye (1) hv 14 gye (2) hv 17 gye (33) hv 18 gye (1) hv 2 he (1) hv 3 he (4) hv 5 gye (4) isonzó (3) isonzo völgye (3) jász nagykun szolnok megye (9) katonai orvoslás (1) katonai repülők (1) katonai szleng (1) katonai temető (11) késmárk (1) kiállítás (1) kitekintés (3) komárom esztergom megye (3) konferencia (3) könyv (3) könyvajánló (1) kuk 19 gye (1) kuk 26 gye (2) kuk 26 tábori vadászzászlóalj (1) kuk 34 gye (1) kuk 44 gye (18) kuk 46 gye (4) kuk 68 gye (1) kuk 69 gye (15) kuk 76 gye (1) kuk vadászcsapatok (2) lebontott emlékmű (1) levéltár (2) magyar (1) Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma (1) máv (1) MTDA (1) nagybörzsöny (1) napló (1) németország (1) nógrád megye (2) olasz (2) olaszország (2) olvashatatlan felirat (2) omm (4) orosz (3) orvosok hősi emlékműve (1) pályázat (1) pest megye (7) przemysl (3) rokonok (3) román (1) szabolcs szatmár bereg megye (4) szeged (1) szerb (4) szlovákia (2) szlovénia (1) szolgálati közlemény (3) tolna megye (32) ujkoztemeto (1) ukrán (1) uzsoki hágó (1) vas megye (2) vendégposzt (17) veszprém megye (4) videkfejlesztesi miniszterium (1) videó (1) visszaemlékezések (1) vízművek hősi emlékműve (1) zenta (1) zsidó temető (1) Címkefelhő

Nem felejtjük!

Az első Nagy Háború nem csak a csatatereken hagyott maradandó nyomot, hanem odahaza a falvakban és városokban is. A háború áldozatainak emlékére fájdalommal vegyes büszkeséggel állított emlékműveket a hálás utókor. Így történt ez a résztvevő országok mindegyikében - Magyarországon is. Ezekről az emlékművekről és magáról az emlékezésről szól ez a blog. *** emilke nekünk:*** nemfelejtjuk(at)yahoo.co.uk --- BLOGUNK A MAGYAR BLOGGERSZÖVETSÉG TAGJA ---

Kommentek

  • Paul Lorinczi: A nagyapám a nyugati csoport tagja. A háború alatt halt meg. A halottak neve? Vagy csak ki szolgál... (2021.09.15. 00:52) 5200 Törökszentmiklós
  • tiboru: @Fatma Özdemir: Szia! Milyen családnevek voltak a családfádon? Csak mert én mostanában kutatom ... (2020.12.29. 17:37) Végvár
  • lac+: 2019 júliusában voltunk a kápolnában kirándulócsoporttal, az idegenvezető nemzeti szalagot helyeze... (2019.07.22. 20:16) Visintini: Magyar Kápolna
  • Fatma Özdemir: Török orszagba lakok 23 szeneden Mersinde egy varoş. . Temeşvari vagyok.Az en csaladom Vegvaron l... (2018.02.08. 20:09) Végvár
  • Mahoberberis thunbergii: 2014-ben a település első világháborús hősi halottjairól egy könyv is megjelent, ami korlátozott s... (2018.01.11. 23:27) 2083 Solymár
  • Utolsó 20

7193 Regöly

2010.09.20. 15:00 | Hertymorty | 2 komment

Címkék: tolna megye hv 17 gye kuk 44 gye

Az 1177 lakosú (2009) település a Kapos völgyében található, a 65-ös főút felől egy 5 km-es bekötőúton érhető el. Neve valószínűleg a Ragino, Regino német eredetű személynévből, magyar névadással alakult ki: a török hódoltság előtt Regennek, illetve Régönnek ejtették, ezekből a változatokból és a török adóösszeírásokban szereplő Regenye névből alakult ki a település mai elnevezése. 

Regöly és környéke kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően az újkőkor óta folyamatosan lakott hely. A késő bronzkorban, mintegy 3000 évvel ezelőtt épült meg az a mai napig fennmaradt erősség (sánc), amely még a honfoglalás után is a Dél-Dunántúl fontos erődített helye volt: északról és nyugatról mély árok védte, három oldalról pedig a Kapos és Koppány folyók mocsaras ártere.
A Sánc a kelták idején (Kr. e. IV-I. század) élte virágkorát, amikor törzsi központ volt. A honfoglaló magyarok tovább használták a sáncot, amely az Árpád-kor végéig a térség fontos erőssége maradt. Ezt bizonyítja, hogy az 1009-ben alapított pécsi egyházmegye egyik főesperességének központja Regöly lett. A főesperesség a mainál jóval nagyobb kiterjedésű Tolna vármegye Kapostól nyugatra eső területén feküdt (a terület ma részben Somogy és Baranya megyéhez tartozik). A regölyi főesperest 1217-ben említi először a pécsi káptalan egyik oklevele. Az 1330-as években 67, a XVI. század elején már több mint száz plébánia felett gyakorolt ellenőrzést.
A középkori Regöly virágkorának a török hódítás vetett véget: a község az 1543-as adójegyzékben még szerepel, az 1544. éviben azonban már nem említik. A simontornyai szandzsák török fejadó-összeírásaiban ismét megtaláljuk: 1546-ban, 1552-ben, 1565-ben, 1570-ben, 1580-ban és 1590-ben név szerint sorolják fel a falu lakóit.
 
A tizenöt éves háború során elmenekült vagy elpusztult magyar lakosság helyére délszláv népesség települt, így az 1702. évi uradalmi összeírás Regölyben 38 rác gazdát talált. A Rákóczi-szabadságharc során a császáriakhoz húzó rácok a kurucok elől délre menekültek, így a szabadságharc bukása után Regöly és a környező települések - néhány uradalmi pusztát kivéve - üresen álltak. A község újratelepítésére 1715-ben került sor: 1715. március 12-én adta ki galántai gróf Esterházy József azt a telepítő-levelet, mellyel engedélyezte, hogy a Somogy megyei Igalból és környékéről 40 telepes család Regölybe költözzön. Az újonnan érkezők három esztendeig - a kilencedet és a tizedet kivéve - teljes adómentességet élveztek. 1715 és 1735 között még több tucat földműves és iparos érkezett a Dunántúl legkülönbözőbb pontjáról: Vas, Zala és Veszprém vármegyékből. 1753-ban a lakosok száma 752 volt, a század végére Regöly már templommal és iskolával rendelkező mezővárosi rangú településsé vált. A 1784-87. évi népszámlálás már 1433 fős népességről ad számot, ahol az 1798-as uradalmi összeírás szerint 178 ház állt.
 
Regöly, régi magyar város, Tolna vmegyében, a Kapos és Koppány vizei közt, regényes vidéken, 1938 kath., 25 héber lakossal, paroch. szentegyházzal, melly a város keleti részével együtt a Kapos és Koppány vizektől képezett félszigetben fekszik. Határát a természet gazdagon megajándékozta. Van kövér szántófölde, szép erdeje, hasznos legelője, nádasa, a közel lévő hegyeken pedig jó bort termeszt. A lakosok 107 egész urbéri telket birnak. A hozzátartozó Somolyi pusztán egy régi góth szentegyháznak a völgyből csak tornya látszik ki. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Nagy-Dorog 3 mfd.” (Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851))
 
Pesthy Frigyes helységnévtárában (1863-1864) a következőket írja a településről és az újratelepítésről:„Regöly mezővárosi község fekszik Tolna megye dombóvári járásában; a Kapós és Koppány folyók közt, hol e' két viz éppen egybe olvad. (…) E' község legkorábban említetik 1715ben, midőn Gróf Esztorház József által telepítetett, az előtt puszta lévén. (…) Népesitetett Igali (:Somogy megyei:) és máshonnan való szabad lakosokkal. (…)
A' város tőszomszédságában - keletről - léteznek az úgynevezett Sánczok; ezek mostani külalakjáról itélve, kétségtelen, hogy hajdanában nevezetes erősséget képezhettek, lévén azok nyugotrol roppant kiterjedésű erdőséggel, éjszak, kelet és délről pedig a Koppány és Kapós berek régenten megjárhatlan, most azonban már lecsapolt mocsaraitól védve. A népmonda szerint Szt István Király idejében Kupa Somogyi herczeg már ostromolta e' várat. Ki védte? nem tudni. Átaljában ezen sáncok eredetéről semmi biztos adattal sem birunk. Létezhettek ezek már a' rómaiak idejében is, mivel nem ritkán római pénzeket, 's temetkezési urnákat is találni itt. Épületei közül egyedül egy kéttornyú templom emlitetik, mely 1715ik év körül lerontatván, anyagából a mostani regölyi templom épült. Ugyanitt volt a régi Regelly helység is. (…)
Regöly község határát éjszakról Tamási mezőváros, felül a Koppány, delrűl pedig Szakály község felül a Kapós folyam köriti (…)”
 
Az 1871-es közigazgatási reform során Regöly elvesztette mezővárosi címét, a dombóvári járáshoz tartozó nagyközség lett, melyből a századfordulón a tamási járásba került. Népessége a XIX. század közepétől 1890-ig lassan növekedett, a népszámlálások adatai szerint ekkor éltek legtöbben a településen, 2499-en. Ettől kezdve, egészen az első világháború kitöréséig stagnált, majd - a háború és a kivándorlás miatt - 1920-ig csökkent a - túlnyomóan magyar ajkú - lakosság lélekszáma.
 
 
A község 1910-ben Tolna vármegye tamási járásához tartozott, 2451 magyar lakosa volt. A hősök emlékművét az 1930-as évek második felében a községháza előtt állították fel, majd a II. világháború után a katolikus templom mellé helyezték át. 2009. június 20-án felújítva került vissza eredeti helyére, a községháza elé. Az alábbi 98 név olvasható rajta:

 

Antal János
Balogh Ignác
Balogh János
Balogh Mihály
Bálint Vendel
Bíró Imre
Bíró József
Dávid György
Dávid Péter
Dávid Vendel
Dobos Ferenc
Dobos János
Dobos József
Erdélyi János
Erdélyi István
Farkas Ferenc
Farkas György
Fazekas János
Fehér Mihály
Fiola György
Gábor Antal
Gergely József
Gosztola János
Hajnal József
Halbak Pál
Hanák Antal
Hanák Ferenc
Hanák Mihály
Hegedűs Antal
Hegedűs Ferenc
Hegedűs János
Hegedűs Pál
Hegedűs Péter Pál
Hetesi Péter
Hir István
Horváth István
Horváth János
Horváth Pál
Iszkádi Antal
Juhász Ferenc
Kalauz György
Kalauz Imre
Kelemen Péter
Kis Antal
Kolláth Mihály
Kolonics György
V. Kovács Antal
Kovács Ferenc
B. Kovács Ferenc
Kovács Gyula
Z. Kovács István
V. Kovács József
Kovács Mihály
Z. Kovács Mihály
Z. Kovács Pál
Z. Kovács Péter
Kovács Szabó Antal
Kovács Szabó János
Kovács Szabó Mihály
Lakos Antal
Lakos János
Lakos Péter
Magyar János
Mátics József
Meilinger Pál
Mohai Mihály
Nagy Mihály
Nagy Pál
Németh István
Noé József
Polácsi Pál
Právics Vendel
Puskás Antal
Rajmond István
Cs. Riba Antal
Riba Antal
Riba Z. István
Riba Mihály
Rosta Ferenc
Rosta Pál
Ruppert János
vit. Söllei József
Szabó M. Antal
Szabó József
Szabó József
Szabó Lajos
Szarvas Mihály
Szíjártó Péter
Szili József
Takács József
Takács Mihály
Tislér János
Tislér Tamás
Tóth József
Tóth Mihály
Vadász József
Vódli István
Zahorák Mihály

 

 


Regöly nagyobb térképen való megjelenítése


 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemfelejtjuk.blog.hu/api/trackback/id/tr882246903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MTi 2010.09.20. 16:58:51

Ha jól látom, az első kép az 50-es évekből van!? A községházán ott a vörös ötágú...

Hertymorty 2010.09.20. 18:01:31

@MTi: igen, a kép egy régi - sajnos dátum nélküli - képeslap kivágata. Az emlékmű itt még az eredeti helyén áll, 2009-ben ettől néhány méterre állították vissza.
süti beállítások módosítása