Zugló rövid története:

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a magyar országgyűléseket 1286 és 1540 között és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városligetben vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.

I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetetésével. 1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A Herminamező s vele Zugló történelme ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület homoksivatagból lassan kultúrterületté és később településhellyé vált.
A 19. század elején - 1850 körül - jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az 1880-as, 90-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, később a Bosnyák tér környéke is. A Városliget kiépítése a milleniumi ünnepségekre kezdődött meg, 1906-ra készült el a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere. A századforduló előtt - a londoni után - másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye.
A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. "alvó városrészek", valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.
A XIV. kerületet 1930-ban alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott.

Az emlékmű:

Az 1899-ben épült zuglói kocsiszín lakóépületének oldalában található két táblán 114 név olvasható. Az alkotója Sződy Szilárd szobrászművész (alább rövid életrajza). Érdekesség, hogy „szabvány” emlékműről beszélhetünk, ugyanis a szoborlap.hu-n egy nagyon hasonló emlékműre bukkantam, ami az egykori XIII. kerületi kocsiszín oldalán volt 1927-óta, de a felújításkor onnan eltávolították, és nem került vissza sajnos.
 

Erről az emléktábláról bővebben itt olvashattok.

Visszatérve a zuglói emléktáblákhoz: ezeket már 1925-ben felállították, a bal oldali majdnem teljesen ép, a jobb oldaliról hiányzik a babérkoszorú-kard-rohamsisak kompozíció, és Budapest címere.

Bal oldali tábla:

A világháborúban elesett hőseink:

N. Ádám István kalauz, Babán Sándor kocsivezető, Bakk Gábor kocsivezető, N. Balogh Sándor kalauz, F. Bereczi Lajos kocsivezető, Bethlen János kocsivezető, Gy. Bognár István kalauz, B Bognár József kalauz, Bük Ferenc kocsivezető, Beviz István kalauz, Csőke Lajos kalauz, Dala János kalauz, Debreczeni Viktor kalauz, Drágus József kalauz, Eszik József kalauz, Ferenczi István kalauz, Finszter Henrik kocsivezető, Fisz Gyula kocsivezető, H. Fülöp Imre kalauz, Gárer Antal kocsivezető, Gettyán István kocsivezető, Godena János kocsivezető, Herberth Károly kalauz, Hetlinger Dániel kalauz, Gárer Ferenc kalauz, Ny. Horváth Dániel kalauz, Sz. Horváth József kalauz, Horváth Sándor kocsivezető, Izsák István kalauz, Jagicza István kocsivezető, Kajner István kocsivezető, Kalamár Lajos kalauz, Cs. Kálmán Imre kocsivezető, Kánder Sándor kalauz, Kocsi József kocsivezető, N. Kocsis János kalauz, Kornély István kocsivezető, K. Kovács Imre kocsivezető, D. Kovács Kálmán kocsivezető, Kralicz Antal kalauz, Krausz Dezső kalauz, Kulacs Lajos kalauz, Kurzweil József kocsivezető, Lakatos Lajos kalauz, Lukács Imre kocsivezető, Mikus János kalauz, S. Nagy József kocsivezető, K. Nagy Lajos kalauz, B. Németh István kocsivezető, D. Németh József kalauz, Ocsag Pál kocsivezető, Orvos Ferenc kocsivezető, ?. Horváth Ferenc kalauz, Pavelka János kocsivezető, Péter Tamás kocsivezető, Pfeifer Vilmos kocsivezető, Pothradeczki Márton kocsivezető, Rácz Gábor kalauz, Rádi József kocsivezető, Rédei Imre kalauz, Rohonczi József kocsivezető, Rozmis Antal kalauz, S. Juhász János kalauz, Sipos Sándor kocsivezető, Schwarcz István kalauz, T. Szabó István kalauz, S. Szabó István kalauz, Székely Viktor vizsgálókalauz, Szél Miklós kocsivezető, Magyar János kalauz, Cs. Takács Mihály kalauz, M. Tarr Imre kocsivezető, Tasnády Ferenc kalauz, A. Tóth Gábor kalauz, Ujszászi Lajos kocsivezető, Sz. Varga László kalauz, Varga Máté kocsivezető, M. Vida Sándor, Zsádon András kalauz

1914-1918

Jobb oldali tábla:

A Világháborúban elesett hőseink

Antal György kocsivezető, Bánhalmi József kalauz, Bognár Gábor kalauz, Csány János kalauz, T. Csillag József kalauz, Fehér Károly kocsivezető, Fodor Mór vizsgálókalauz, Grosz Ádám kalauz, J. Gulyás István kocsivezető, M. Gulyás János kocsivezető, K. Horváth István kalauz, Joó Imre kalauz, Kenyó Ernő kocsivezető, Ziger János kocsivezető, B. Kiss Lajos kocsivezető, Cs. Kiss Lajos kocsivezető, N. Kiss Lajos kalauz, K. Horváth György kalauz, Landler Gyula kalauz, Márkus Imre kalauz, Mayer József kalauz, D. Molnár Ferenc kocsivezető, Nyitrai Gyula kocsivezető, Suldi József kalauz, N. Szabó II. István kocsivezető, B. Szabó József kocsivezető, P. Szabó Pál kocsivezető, P. Szabó Sándor kalauz, Szakács András kalauz, Szentes József kocsivezető, Szomor Lajos kalauz, Sztancs Karácsony kalauz, P. Turcsik János kocsivezető, Vig Gyula kalauz, Zajcz József kalauz

1914-1918

Az emlékmű helye:

A Zuglói kocsiszín a hannoveri villamosok alvóhelye, a Bosnyák Téren, a katolikus templommal szemben található.

Zuglói kocsiszín emlékművei nagyobb térképen való megjelenítése

Sződy Szilárd (Nagykáta, 1878. ápr. 27. – Bp., 1939, febr. 24.)

Szobrász és éremművész. Az Iparművészeti Iskolában, majd Olaszországban tanult. 1918-ban és 1919-ben volt kiállítása a Nemzeti Szalonban. Sok hősi emléket, síremléket és számos érmet, plakettet készített. Legismertebb munkája a bp.-i Przemysli 2-es tüzérezred hősi emlékműve (a Margit-híd budai hídfőjénél), ezonkívül Dante-, Madách-, Martinovics- stb. érmek. 1921-től a bp.-i Áll. Polgári isk. Tanárképző Főiskola tanára volt. Az Magyar Nemzeti Galéria több szobrát őrzi.

Források:
A Wikipedia Zugló szócikke.
http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC14240/15241.htm