A Székely Hadosztály emlékezete (1918–1919) címmel történelmi tárgyú kiállítás nyílik a Székely Nemzeti Múzeumban augusztus elején. A nyíregyházi Jósa András Múzeum, a Veszprém Megyei Levéltár és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár közös tárlatának megnyitója augusztus 2-án, vasárnap délután 16 órakor kezdődik a sepsiszentgyörgyi múzeum Tolerancia Termében.

Az est házigazdája Boér Hunor, a kiállítást Dr. Bene János igazgató (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága) nyitja meg. Tárlatvezetést tart Nagy Szabolcs főlevéltáros (Veszprém Megyei Levéltár) és Gottfried Barna főlevéltáros (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár). A kiállítás augusztus 23-áig tekinthető meg.

Az Osztrák–Magyar Monarchia katonai összeomlása, a forradalmat követő kaotikus állapotok kizárták a korban szokásos hadkiegészítés eredményes gyakorlását. A fegyelem és tiszti tekintély helyét a rendetlenség és az öntudatos tiszteletlenség vette át.

Az erdélyi 38. hadosztály megszervezése is nehézségekbe ütközött mindaddig, amíg a Kolozsváron tartózkodó székely tartalékos tisztek fejéből ki nem pattant a székelyföldi toborzás ötlete. November végén indultak toborzó útra, 1918. december 1-jén már ki is gördült az első páncélvonat az ágostonfalvi állomásról, amely a székely önkénteseket vitte Kolozsvárra. Mellettük a demarkációs vonalon túlról visszavonuló nemzetőrök, csendőrök, hadapród-iskolások, tiszti különítmények, a korábban bevonultak képezték a hadosztály magvát, amely 1919 januárjában kapta a Székely Hadosztály elnevezést.
Hónapokon keresztül szolgáltak hiányos fegyverzetben, felszereléssel az aktuális demarkációs vonalon a morális erőt felőrlő tétlenségre kárhoztatva. Az április 16-án három hadosztállyal megindult román offenzívával szemben tizenkétezer ember állt egy csak tábori őrsökkel megszállt védelmi vonalon Máramarosszigettől Csucsáig. A katonai vereség elkerülhetetlen volt.

A visszavonuló hadosztály több alkalommal került összeütközésbe a vörösökkel. A Győrtelek, Kocsord, Mátészalka térségében a románokkal szemben megvívott ütközet után a Nyírségbe összevont erők helyzetét a tisztikar kilátástalannak látta. Megkezdődtek a fegyverletételi tárgyalások. A megállapodást Nyírbaktán írták alá április 26-án, a fegyverletételre Demecserben került sor. A tisztikar és a legénység nagyobb része a brassói internáló táborba került, kisebb része tovább folytatta harcát a szülőföldért a vörösök oldalán, majd betagozódott a nemzeti hadseregbe.

Kratochvil Károly ezredes