Mátyásföld rövid története:
A XVI. kerületet alkotó települések közül Mátyásföld a legfiatalabb, és éppen ezért talán a legegységesebb arculattal rendelkező, legszebb része a kerületnek. A terület Sashalomhoz hasonlóan Beniczky Gábor tulajdonát képezte, tőle vásárolt 1887-ben Kunkel Imre a Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt. igazgatója 75 kat. hold földterületet.
Még ebben az évben 65 alapító tag létrehozta a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületét. A Mátyásföld elnevezésnek történelmi előzménye nincsen, mindössze a már említett vadaspark és Rákosmező (ahol királlyá választották) közelsége, valamint az emberek iránta tanúsított szeretete miatt nevezték el Mátyás királyról az újdonsült nyaralótelepet. Mátyásföld rendezettsége és egységes arculata nem a véletlen műve. A nyaralótulajdonosok egyesülete alapszabályban rögzítette a területrendezési elveket: egy-egy telek nagysága 600-900 négyszögöl, az utcák 15 méter szélesek lehettek. Villa-rendszerű építkezést írtak elő, valamint a terveket nem csak a cinkotai elöljáróságnak, hanem az egyesületnek is el kellett fogadnia. A szigorú feltételeknek csak kevesen tudtak megfelelni, mégis a jó levegő, a szép zöld környezet, az egyszerű közlekedés sok felső- és középosztálybeli fővárosi polgárt vonzott. Mátyásföld területe egyre növekedett, pezsgő kulturális élet indult, és az infrastrukturális fejlesztések sem maradtak el. 1933 január 1-jén létrejött Mátyásföld (önálló) község.
Az első világháború alatti hadi konjunktúra idején a település határában telepedett meg a Magyar Általános Gépgyár. Az egyesület csak bizonyos feltételekkel járult hozzá a gyár felépítéséhez: füst nélküli üzemek, a gyár a nyaralótelepen kívül helyezkedjen el, csak szakmunkások dolgozzanak a gyárban. Hamarosan megnyílt a mátyásföldi repülőtér. 1918. július 4-én felszállt az első Budapest-Bécs repülőgépjárat, Magyarország első nemzetközi polgári járata. A budaörsi reptér megnyitásáig a mátyásföldi látta el a civil lakosság igényeit. (Ma a repülőtér csak különleges alkalmakkor működik – szerk.)
Forrás: http://magyar-irodalom.elte.hu/html/bzsuzsa/M%E1ty%E1sf%F6ld.html
Az emlékművek:
Mátyásfölddel kapcsolatban két emlékművet szeretnék bemutatni. A mátyásföldi repülőtértől nem messze, az Újszász utcával párhuzamosan, az Újszász 45 lakótelep mellett áll egy emlékmű, amely részben kötődik az első világháborúhoz is. A már ismert hosszúkás piramis-szerű talapzaton egy modern megközelítésű Turul szobor látható. A szemben és a jobb oldalon lévő emléktáblánkon a következő szövegek olvashatóak:
Első
vadászrepülőgép gyárunk
és
közforgalmi repülőterünk emlékére
1916-1996-------------------------------------------------
Hálás szívvel emlékezünk
az I. és II. világháború
hős pilótáira.
Átvágva az Újszász utcán, tovább haladunk a Pilóta utcán. A Pilóta utca és a Prodám utca által keresztezett éles sarkon, a Szent József plébánia előtt áll egy másik, szintén „többfunkciós” emlékmű. A talapzaton, egy kettős kereszten Turul madár látható, mögötte zászlórúd. Szemben és kétoldalt a következő feliratok láthatók:
1848-1849
1956
----------------------------
1914-1918
Hősök emlékére----------------------------
1939-1945
Áldozatai
és
Hősei emlékére
Az emlékmű először 1948-ban lett átalakítva, első világháborús emlékműből 1848-as emlékművé. 1989-ben bővült ki második világháborús, illetve ’56-os emlékművé. Sajnos az emlékművön nincs más tábla, amely hősi halottak nevét tartalmazná.
Forrás: http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/32_33/boros.html
Mátyásföldi emlékművek nagyobb térképen való megjelenítése
Kommentek